Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Franyó
Zoltán
HINDU EROTIKA
Terebess kiadó, Budapest, 1996
A könyv borítója
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
TARTALOM
A
SZERELEM MŰVÉSZETE
AZ ÖLELÉSEK
1.
Az érintő ölelés
2. A fúró ölelés
3. A dörzsölő ölelés
4. A szorító ölelés
5. A lián ölelés
6. A fáramászás
7. A „szezám és rizs”
8. A „tej és víz”
9. A comb-ölelés
10. A szeméremtájak ölelkezése
11. A keblek ölelkezése
12. A homlokok ölelkezése
A
CSÓKOK
1. A kimért csók
2. A vonagló csók
3. A nyelv csók
A
FÉRFI NEMISZERVÉNEK LEÍRÁSA
A NŐ NEMISZERVÉNEK LEÍRÁSA
A KOITUSZ ISMERTETÉSE
1. a nemiszervek
nagysága szerint
2. a szeretők vérmérséklete szerint
3. az idő szerint
A
MENSTRUÁCIÓRÓL
Dinalapanika-Sukasaphati 44-ik meséje
Hajnövesztő
és hajfestő szerek
A keblek növesztésére és szépítésére való szerek
A potencia fokozására alkalmas szerek
A hímvessző megnövesztésére alkalmas szerek
A sperma visszatartására alkalmas szerek
A női szeméremajk szépítésére szolgáló szerek
A vulva bővítésére és szűkítésére szolgáló szerek
A tulbő havifolyás megszüntetésére szolgáló szerek
A kimaradt havivérzés megindítására szolgáló szerek
A nő kielégülését előidéző szerek
A fogamzást meghiusító óvszerek
A termékenységet elősegítő szerek
Az elvetélést meggátló óvszerek
A magzatelhajtást elősegítő szerek
A szülés könnyítésére szolgáló szerek
A
VARÁZSSZEREK RECEPTJE
1. A szenvedély felkeltésére szolgáló szemkenőcsök
2. Szerelmi porok
3. Bűvös kenőcsök
VARÁZSIGÉK
1. A Kamesvara-ige
2. A Camunda-ige
3. A Visvesvari-ige
4. A Padmini varázsigéje
5. A Citrini varázsigéje
6. A Saukhini varázsigéje
7. A Hastini varázsigéje
A SZORGALMAS HEDONISTA (Bodor Pál utószava)
ELŐSZÓ
Ez a könyv olyan intencióból jött létre, mely eleve kizárja, hogy az "erotika"
szóra essék a hangsúly. A könyv fordítója és kiadója egy különös nép különös
kultuszát akarja megértetni az európai olvasóval, azt a nekünk kétségtelenül
idegen világot, melyben a legrafináltabb testi szerelem leplezetlen kultusza
nem erkölcstelenség, hanem majdnem olyan szent vallásos megnyilatkozás, mint
Buddha imádata.
Az ó-ind népeknél a páratlanul gazdag erotikus irodalom nem a léha és frivol
bujálkodást szolgálja: legnagyobb erotikus írói és művei, mint Vatsyayana, a
"Kámaszutra" szerzője, Amaru, a száz szerelmi vers lírikusa, Bartrihari
a nemiség filozófusa és Dandin a szanszkrit nyelvű Boccaccio, nagyon távol állnak
az európai "irodalom" silány pornografusaitól és még a legkényelmesebb
dolgokról, helyzetekről, aktusokról is oly szemérmes áhítattal tudnak beszélni,
ahogy csak egy keleti ember tud.
Azt a jelenséget, hogy a keleti népeknél általában az erotika nagyobb szerepet
játszik, mint teszem Nyugat-Európában, azt nemcsak az éghajlati és vérmérsékleti
viszonyok különbözőségével lehet magyarázni; hanem elsősorban azzal, hogy a
földi és túlvilági élet, a testiség és a spiritualizmus, a tisztaság és a bűn
fogalmainak egymáshoz való viszonya és metafizikai feszültsége Keleten egy egészen
más ideológia síkjai közé projiciálódik, mint nálunk Nyugaton.
Ennek előrebocsájtása után hiszem, hogy ezt a könyvet senki sem a parázna motívumok
mohó kíváncsiságával, a frivolitások iránt érzett éhséggel, az idegcsiklandozó
aktusok fauni vigyorgásával veszi a kezébe, hanem azért, hogy egy régi, nagy
kultúrájú, különös nép ismeretlen lelki életébe belelásson és olvasás közben
párhuzamot vonjon magában az európai kultúra álszent romlottsága és a Kelet
szűzies ártatlanságú szókimondása között.
Lehet, hogy itt-ott természetesen olyan fejezetek és kitételek is akadnak, melyek
a sima, hazug és kendőzött társadalmi érintkezés világában szokatlanul hangzanak.
Erre nézve az a megjegyzésem, hogy ez a könyv nem azoknak készült, akik - mint
a káviárt és osztrigát - petyhüdt idegeik ingeréül élvezik, hanem azoknak, akik
sikamlós megjegyzések és parázna grimaszok nélkül tudnak a testi szerelemről
olvasni, gondolkodni és beszélni. Ezt a könyvet csak komoly kultúremberek kezébe
szántam. A többiek nem érdekelnek.
FRANYÓ ZOLTÁN
A
SZERELEM MŰVÉSZETE
A szanszkrit népek szerelmi szabályzata hatvannégy művészi fogást sorol fel,
melyeket a szerelmeseknek alaposan meg kell tanulniok, mivel ezek a nemi életnek
és a szeretkezésnek igen fontos alkatrészét képezik. Ez Pancala szerint a szerelem
hatvannégy művészete, mely a Kámasutrá-ban is bennfoglaltatik.
Az enyelgések sorát
AZ ÖLELÉSEK
nyitják meg. Ezeket nagyjában két csoportra osztják: olyanokra, melyekkel
a szerelmesek az egybekelés előtt és olyanokra, melyekkel az egybekelés után
becézgetik egymást; az első esetre vonatkozik Vátsyáyana következő mondása:
"Azok, kik még nem keltek egybe, négyféle öleléssel fejezhetik ki szerelmi
hajlandóságukat: az érintő (sprstaka), a fúró (viddhaka), a dörzsölő (udghrstaka)
és a szorító (piditaka) öleléssel. Mindegyiknél már a nevében bennfoglaltatik
a kivitel mineműsége."
Ratirahasya:*) "Mindenekelőtt a külső szeretkezés gyönyörét kell
előkészíteni, ez pedig az ölelésekkel kezdődik. Aszerint, hogy a párzás játéka
már lejátszódott-e vagy sem, ezek két csoportra oszlanak; (egészben véve azonban)
tizenkétféle ölelést ismerünk."
Anangaranga: "Tapasztalt szerelmes kedvesével csak akkor közösül,
mikor a mellék-(külső) élvezeteket már kimerítette. A tudósok első helyen az
ölelést említik, melynek nyolcféle változata van. (A fentebb említett négyféle
változat, s sprstaka stb. itt hiányzik.!)"
Pancasayaka: "A szerelmes férfi hajában koszorúval, pompás köntösben,
pirosítótól ragyogó nyakkal, különféle ékszerekkel díszítve, felajzott szenvedéllyel,
szájában illatos bétellel, fényes lámpákkal lépjen be a szerelem istenének hajlékába
és szenvedélyes bujaságban mindenekelőtt öleléssel becézze szíve hölgyét. Először
a vrksarudhaka (fáramászás) nevű ölelés, azután a latavestita (liánölelés) következik
és hozzáértők számára hátra van még a jaghana (szeméremtájak ölelése), a viddhaka
(fúró ölelés) és a urupaghuda (combölelés); továbbá az ölelés művésznőinél még
a tilatandulá-t (szezám és rizs) is tekintetbe kell venni; előtte a ksira és
nira-t (víz és tej), utána a lalatiká-t (homlokölelés) szokás gyakorolni.
Az ölelések egyes változatainak leírása is ebben a sorrendben történik.
*) A
dőlt betűvel szedett nevek azoknak az erotikus műveknek címeit jelölik, melyekből
szükségesnek tartottam idézeteket közölni. F. Z.
1. AZ ÉRINTŐ
ÖLELÉS (SPRSTAKA)
Ratirahasya: " Ha a férfi nővel találkozván, más ürüggyel közeledik hozzá,
úgy hogy testével a nő testéhez érjen, akkor a szerelem tudósai ezt érintő ölelésnek
nevezik."
2. A FÚRÓ ÖLELÉS
(VIDDHAKA)
Kandarpacudamani: "Ha a gazella-szemű nő négyszemközt, előtte álló vagy
ülő szeretőjét, kit szívébe foglalt, kemény keblével (szinte) keresztülfúrja,
miközben valamilyen tárgyat (közeléből) elvesz és az ifjú magához szorítja és
fogva tartja, akkor ezt fúró ölelésnek nevezzük."
Pancasayaka: "Ha a nő szemét lehunyva, a szerelemtől elbűvölt barátját,
ki előtte áll vagy ül, keblével keresztülfúrja, mely cselekedetnél voltaképpen
ezek a tettesek (?), akkor ennek fúró ölelés a neve.
3. A DÖRZSÖLŐ
ÖLELÉS (UDGHRSTAKA)
Kandarpacudamani: "Ha a szerelmesek kettesben a sötétben, a tömegben, vagy
mikor az emberek már eltávoztak, lassan mendegélnek, miközben testük egymáshoz
dörzsölődik, ezt a szakértők dörzsölő ölelésnek nevezik."
Ratirahasya: "Ha két szerelmes körmenetben stb. vagy sűrű sötétségben mendegél
és eközben a két test hosszabb ideig érintkezik, akkor ez dörzsölő ölelésnek
neveztetik."
4. A SZORÍTÓ
ÖLELÉS (PIDITAKA)
Kandarpacudamani: "Ha egyik szerető a másikat a falhoz stb. szorítja, akkor
ezt (a dörzsölő ölelést) a szerelem tudósai szorító ölelésnek hívják. Ez is
kétféle lehet, mivel nyilvánvaló, hogy ölelés közben hol a férfi, hol a nő lehet
a cselekvő fél"
Ratirahasya: "Ha ellenben egyik szerelmes a másikat (közben) a falhoz szorítja,
annak szorító ölelés a neve."
Vatsyayana: "Ez a két utóbbi változata az ölelésnek olyan szerelmeseknél
alkalmaztatik, kik egymás gondolatát már ismerik."
"A lián-ölelés (latavestitaka), a fáramászás (vrksadhirudhaka), szezám
meg rizs (tilatandulaka) és tej meg víz (ksiranirakara): ez a közösülés idején
gyakorlandó négyféle ölelés"
Jasodhara: "Az első két esetben, noha csak a nő lehet a kezdeményező (tehát
úgy az egyik mint a másik cselekvő fél lehet), csak egyik lehet a cselekvő fél,
mert az ő természetének felel meg; a másik kettőnél úgy a férfi mint a nő, mert
bármelyikük kezdeményező lehet."
5. A LIÁN-ÖLELÉS
(LATAVESTITAKA)
Kandarpacudamani: "Négyféle (ölelés lehet) párzás közben. Ha a nő szeretőjét
lelkesen átfonja, mint a lián a sala-fát és arc-lótuszát lehajtja, hogy megcsókolja
és, ha megint felemelte, ott egy darabig kitart, őt halk sit-hangjával elbűvölőn,
miközben bájos pillantást vet reá, akkor ezt lián-ölelésnek hívják."
Anangaranga: "Ha a nő karcsú testének indáival a férfit átkarolja, mint
folyondár a fatörzset, miközben a kéjes szenvedélytől halk sit-hangokat hallat,
úgy ezt a szakértők lián-ölelésnek nevezik."
6. A FÁRAMÁSZÁS
(VRKSADHIRUDHAKA)
Kandarpacudamani: "Ha a nő egyik lábával (szeretője) lábára lép, a másikat
combjára helyezi, egyik karját a dereka köré fonja, a másik szép kar-indával
vállát lenyomja és, hogy megcsókolhassa, felkúszik reá, miközben bensőjében
halk turbékolást és sóhajokat hallat, akkor ezt a fáramászás nevével illetik."
Vatsyayana: "Mindkét ölelést állva gyakorolják és (Jasodhara szerint) az
a rendeltetésük, hogy az érzékiséget még szenvedélyesebbé fokozzák."
7. A "SZEZÁM
ÉS RIZS" (TILATANDULAKA)
Kandarpacudamani: "Most tapasztalataink alapján a "szezám és rizs"
(ölelés) ismertetőjeleit soroljuk fel. Ha a két szerelmes fekvőhelyén a karok
vagy combok váltogatásával öleli meg egymást, a szerelem tudósai ezt a fönti
névvel illetik, a rendkívül bensőséges eggyéolvadás miatt.
Anangaranga: "Ha a szerelmesek egymást a karok és a szeméremtájak váltogatásával
ölelik, akkor a bölcsek ezt a "szezám és rizs" névvel illetik."
8. A "TEJ
ÉS VÍZ" (KSIRANIRA)
Kandarpacudamani: "Ha mindketten szenvedélytől elvakultan és testük sérülésére
való tekintet nélkül ölelik meg egymást, akkor ezt a szerelem tankönyveiben
a "tej és víz" ölelésének nevezik. Ha mindketten féktelen szenvedéllyel
és anélkül, hogy testi sérülésekkel törődnének, valósággal beleágyazzák magukat
egymás testébe, miközben a nő (a férfi) ölébe ül vagy az ágyon fekszik és arcát
feléje fordítja, akkor ezt a szakemberek a "tej és víz" ölelésének
nevezik."
Pancasayaka: "Ha a szerelmesek egymás ölében vagy az ágyon pihennek és
az egyik (a másik) testébe akar behatolni, miközben (eddigi tartózkodó) magaviseletüket
a szerelem mámorában levetik, akkor ezt az ölelést "tej és víz"-nek
nevezik."
Suvarnanabha ezenkívül még négyféle ölelést sorol fel és aszerint osztályozza,
hogy a szerető melyik testrésze dörzsölődik a párja megfelelő testrészével.
Ez a négyféle ölelés a következő: az urupaguhana (combok ölelkezése), a jaghanopaguhana
(a nemi szervek ölelkezése), a stanalingana (keblek ölelkezése) és a lalatika
(homlokok ölelkezése). Leírásukat itt közöljük:
9. A COMB-ÖLELÉS
(URUPAGUHANA)
Kandarpacudamani: "A comb-ölelés akképpen történik, ha szerelmesek egyike
a másiknak mindkét, vagy csak egyik combját a maga combjainak kapcsával teljes
erejéből összeszorítja."
Pancasayaka: "Ha a férfi, kinek karcsú testét a szerelem istene egészen
felkorbácsolta, a fiatal nő combjait a maga combjai közé szorítja, akkor ezt
a legkiválóbb szakértők combölelésnek nevezik."
10. A SZEMÉREMTÁJAK
ÖLELKEZÉSE (JOGHANOPAGUHANA)
Kandarpacudamani: "Ha a nő kibomló konttyal szeméremajkát erősen odaszorítja
a férfi nemi szervéhez és hogy köröm- és fogjelekkel, ülésekkel és csókokkal
illethesse, föléje kúszik, akkor ezt valóban a szeméremtájak ölelkezésének nevezik."
Pancasayaka: "Ha a nő kibomló ruhával és hajfonattal, karjai indáival szeretője
csípő-vidékét erősen megszorítja és közben boldogan szürcsöli ajka italát, akkor
ezt a szerelem mesterei határozottan a szeméremtájak ölelkezésének nevezik."
11. A KEBLEK
ÖLELKEZÉSE (STANALINGANA)
Kandarpacudamani: "Ha a nő két keblével szeretője mellére ágyazza magát
és (keblei) terhét ráveti, akkor ezt a tudósok a kebelpár-lótusz-ölelkezésnek
hívják."
Ratirahasya: "Ha a nő szenvedélyes szerelmében szinte belefurakodik a férfi
mellébe és az emlők terhét ráhelyezi, akkor ez a keblek ölelkezésének neveztetik."
12. A HOMLOKOK
ÖLELKEZÉSE (LALATIKA)
Kandarpacudamani: "A homlokok ölelkezésének azt nevezik, ha (a nő) homlokát
szeretője homlokához üti, miközben száját annak száj-lótuszára, szemét pedig
annak szem-vizirózsájára nyomja."
Ratirahasya: "Ha a nő ajkát a férfi szemére nyomja, homlokát pedig a homlokához
üti, akkor ez a homlokok ölelkezésének neveztetik."
Anangaranga: "Ha a szerelmes párok homlokukat, szemüket, arcukat, szájukat,
szívüket és karjuk indáit a szenvedély őrületében némán egymáshoz szorítják,
akkor ezt a kitűnő tudósok a homlokok ölelkezésének nevezik."
A
CSÓKOK
Világszerte ismeretes, mondja Jasodhara, hogy csókolni bimbószerűen csücsörített
ajakkal szokás. De hogy a mellett még miminden másra kell ügyelni, azt csak
a szerelmesek tudják és Vatsyayana, ki az emberi test mindama pontjait felsorolja,
melyeket csókolni szabad:
Kandarpacudamani: "Ajkat, szájüreget és vállakat, mellet, kebleket, homlokot,
nyakat és orcát (szabad csókolni); Lata vidékének bennszülötteinél az a szokás,
hogy a köldök alatti testrészt és a combok tövét is megcsókolják. A szenvedélynek
és a helyi szokásoknak megfelelőn felsorolunk bizonyos helyeket, melyek a csókra
alkalmasak; de Vatsyayana nyilatkozata szerint, ez nem mindenkire egyformán
mérvadó."
Ratirahasya: "Szem, nyak, orca, foghús, szájüreg, keblek és homlok: így
nevezik a csókra alkalmas helyeket; Lata lakói az országukban uralkodó szokás
szerint szívesen szerzik meg maguknak azt a gyönyörűséget, melyet a szeméremtájak,
a köldökvidék és a hónalj buzgó nyaldosása okoz."
Smaradipika: "A vállakon, a nyakon, az arcon, a köldökön, a csípőkön, a
kebleken, továbbá a fül tövén és a nyakszirten virulhat ki a csók, melynek (eszerint)
tizenkét helye van."
Most sorba vesszük, mondja Jasodhara, a csók különböző változatait, aszerint,
hogy a sok-sok helyen hogy hajtjuk végre az ajk műveletét. Mivel a csók helyéül
első helyen a száj jön tekintetbe, tehát mindenekelőtt ezt ismertetjük. Itt
Vatsyayana, (főként) az alsó ajakra vonatkozólag, - mert ennek tevékenysége
a legkiadósabb, - azt mondja:
"A leány-csók háromféle lehet: a kimért (nimitaka), a vonagló (sphuritaka)
és a nyelv-csók (ghattitaka)." Itt a "leány" fogalma alá minden
olyan nő beletartozik, ki még nem mutat hajlandóságot, bár (a férfi) már közösült
vele. Ebben az esetben a nő a cselekvő fél. (A leány-csók tehát az, melyet a
leány ad!)
1. A KIMÉRT*
CSÓK (NIMITAKA).
Vatsyayana: "Ha a nő erőszakkal kényszerítve ajkát (szeretője) ajkára nyomja,
anélkül azonban, hogy különös mozdulatokat csinálna vele, akkor ezt kimért csóknak
(nimitaka) nevezik." A nő ildomosságból nem mozgatja ajkát, hogy a férfi
ajkát elkapja vele. Ez a csók tehát csak olyannak látszik, mintha csók volna;
innen a neve (Jasodhara).
Pancasayaka: "Ha a férfi ajkát erőszakkal kedvese ajkára tapasztja, ez
azonban haragjában nem csókolja vissza, akkor ez a kimért csók nevét viseli."
*) Az
angol fordító "the nominal kiss"-nek, Lamairesse "le nominal"-nak
nevezi.
2. A VONAGLÓ
CSÓK (SPHURITAKA).
Vatsyayana: "Ha a nő, nem nagyon buján, csak szelíden, a szájába dugott
férfiajkat el akarja kapni, s eközben alsóajka megvonaglik, a felső azonban
nem, akkor ez vonagló csóknak neveztetik."
Jasodhara kommentárja: "A szerelmes nő igyekszik úgy elkapni a férfi ajkát,
mint a samagrahana-csóknál (lásd lejjebb!) de sokkal szemérmesebb, semhogy meg
merné tenni. Tehát mit csinál? Csak az alsó ajkát mozgatja, de nem engedi, hogy
a felső is vele mozogjon. Mert ha ezt megtenné, akkor ez nem volna más, mint
a megvetett samagrahana-csók."
Kandarpacudamani: "Ha a nő ajkát úgy mozgatja, hogy a szájába dugott (férfi-)
ajkat megfogja, de felsőajka közben mozdulatlanul maradjon, akkor ezt vonagló
csóknak nevezik."
Anangaranga: "Ha a nő ajkát kedvese szájába dugja, miközben az alsóajkát
csókolgatja, ő azonban nem szívja a férfi száját, akkor ennek vonagló csók a
neve."
3. A NYELV-CSÓK
(GHATTITAKA)
Vatsyayana: "Ha a nő szemét lehunyván és kezével (szeretője) szemét befogván,
ajkát a szájába veszi és a nyelve hegyével belebök, akkor ezt nyelvcsóknak nevezik."
Jasodhara kommentárja: "Mivel a nő szégyenkezése még nem múlt el egészen,
az ajka először csak egy kissé szorítja meg a férfi ajkát. Ha ez kihívón és
merészen történnék, akkor ez nem volna más, mint a később ismertetendő samagrahana-csók.
A nő befogja kedvese szemét, hogy az ne láthassa, miképpen kezdi a csókot."
Ratirahasya: "Ha a nő a szájába dugott férfiajkat gyengéden két ajka közé
fogja és, miközben szeretője szemét befogja, nyelve hegyével belülről megcsiklandozza
a száját, akkor ezt nyelv-csóknak nevezik."
Jasodhara szerint ezeket a csókokat előlről-hátra haladó sorrendben alkalmazzák.
A Kámasutra ezután felsorolja a férfiak és nők között váltott csókok egyéb változatait,
aszerint, ahogy' adják és kapják.
"A többi csókokat négyféleképpen osztályozhatjuk: az egyforma (sama), ferde
(tiryak), bolygó (udbhranta) és tapadó (piditaka) csókok csoportjába."
- Feltűnő, hogy Vatsyayana nem ismerteti közelebbről e négyféle csókot, tehát
Jasodhara kommentárjaira vagyunk utalva. Ez a következőképen foglalkozik velük:
A szájbimbóval ötféleképpen foghatjuk meg az alsó ajkat.
KARMOLÁS
(NAKHACCHEDYA)
Miután a szerelmesek csókolózni kezdtek, hogy mihamarabb a fontosabbhoz, a párzáshoz
térhessenek át, a karmolás különféle változatait fogjuk ismertetni.
Vatsyayana: "Ha a szenvedély fokozódott, következik a karmolás, mely dörzsölés
által történik."
"A karmolás az első párzáskor, elutazás előtt, hazatéréskor szokott történni,
továbbá olyankor, mikor a megbántott szerető kibékül vagy amikor részeg; a kevésbé
tüzeseknél ritkábban fordul elő."
Ratirahasya: "Más pároknál is (nemcsak a tüzeseknél) szerepe van a karmolásnak,
úgymint minden uj közösülés előtt, a duzzogás multával, a menstruáció után,
bormámorban, elutazáskor és (másféle) válás alkalmával."
Arra vonatkozólag, hogy miként kell karmolni, Vatsyayana és Suvarnanabha ezt
tanítja:
"A helyek ezek: a vállak, a keblek, a nyak, a hát, a szeméremtájék és a
combok. Suvarnanabha azt mondja: Ha a kéj kereke nekilendült, akkor a szerelmesek
már nem ismernek különbséget megengedett és meg nem engedett helyek között."
Ratirahasya: "A vállak, a kezek*, a combok, a szeméremtájak, a keblek,
az oldalak, a hát, a mell és a nyak azok a helyek, hol a tüzes vérmérsékletű
szerelmesek körömjelekkel sebzik meg egymást.
Mivel a karmolás a körmöktől ered, Vatsyayana ezeket is részletesen leírja,
miközben helyüket, alakjukat, tulajdonságaikat és nagyságukat ismerteti.
Kandarpacudamani: "... A körmök legkiválóbb tulajdonságai, hogy fénylenek,
nem árulnak el tisztátlanságot, rendesen nőnek, nem piszkosak, fehérek és csillogók,
nem látszanak rajtuk világos sávok és nem recések."
Anangaranga: "A szakértők a szerelem tankönyvében a köröm hatféle jótulajdonságát
sorolják fel: hogy nem látszanak rajtuk feltűnő sávok, tiszták és ragyogók,
szabályosan nőnek, nem érdesek és kissé puhák."
*)
A kommentár szerint "karok."
Ha az ó-ind
erotikusoknak a férfi és a nő nemi viszonyára vonatkozó feljegyzéseit tanulmányozzuk,
az ott talált elvek, eszmék, ötletek, szokások és szabályok könnyen azt a gondolatot
kelthetik, mintha ama keleti írók valahogy átvették volna a modern népgyógyászat
elveit, melyek szerint a nemi élet fiziologiai folyamatának pontos és alapos
ismeretét nem lehet elég korán elsajátítani! Hiszen már Vatsyayana művében határozottan
kimondja, hogy a férfiak a szerelem tanát és az ezzel összefüggő tudomány-ágakat
meg kell ismernie, persze anélkül, hogy a Dharma és az Artha tanulmányozására
legalkalmasabb időpontot elmulasztaná, amit Jasodhara úgy magyaráz, hogy a férfinek
szabad idejében a Kamasutrá-val olvasás és hallás után (elméletben és gyakorlatban)
kell foglalkoznia. A nőnek ezt serdülő korában (vagyis: amíg a szülői házban
van) kell cselekednie; ha azonban megházasodott, akár de juro, akár de facto,
csak a férfi engedelmével szabad megtennie, nehogy az idő előtt felvilágosodottnak
tartsa. Ám a szerelem könyvének tudvalevőleg az a legfontosabb fejezete, mely
a koitusz folyamatával és számtalan változatával foglalkozik, a képzelhető legalaposabb
részletességgel!
Persze, a régi keleti és modern nyugati népeknek az ifjúságnak a nemi élet titkaira
vonatkozó felvilágosítás elvi különbözősége rögtön feltűnik: nálunk a korai
felvilágosítással, mint tanító és orvos, üdvös eredményt akarunk elérni, míg
ott az oktatás főcélja az volt, lehetőleg mindazt megtanulni, ami a nő nemi
vágyait ingerli és kielégíti.
A FÉRFI NEMISZERVÉNEK (PENIS) LEÍRÁSA
Jasodhara: A "nyul" stb. csoportba beosztott férfiak penis-ének nagysága
háromféle, aszerint, hogy hat, kilenc vagy tizenkét (hüvelyknyi) a hossza. -
Vastagsága mindenkor a hosszának felel meg; némelyek azonban azt tanítják, hogy
a vastagságára nincs szabály.
Smaradipika: A penis-nek az a két ismertető jele van, hogy egyrészt olyan, mint
a mozsárbunkó, másrészt ő a játék hőse. - Mozsárbunkónak egy (ilyen alakú) gyökeret
nevezünk, az pedig, hogy a penis "a játék hőse", azt jelenti, hogy
hosszúnak kell lennie.
A NŐ NEMISZERVÉNEK (VULVA) LEÍRÁSA
Anangaranga: A vérben keletkezett apró férgek, melyeknek három fajtája van:
a gyengék, közepesek és az erősek, a nőknél a szerelem istenének lakában erejüknek
megfelelően heves viszketegséget okoznak.
Ratirahasya: A nőknél a szerelem istenének lakása háromféle: az egyiknek belseje
zsenge, mint a lótusz, a másik ripacsos, a harmadik ráncos és van olyan, mely
a tehén nyelvéhez hasonló; és mindig az előző fajta a rugalmasabb és finomabb.
Smaradipika: Olyan, mint a teknősbéka háta, mint az elefánt lapockája*, mint
a lótuszkehely, mint a nymphäa, szőrtelen és nem nagyon bő, - ez a vulva hatféle
jó tulajdonsága. - Hűvös, kissé ráncos, kemény mint az ökörnyelv, érdes, - így
nevezik a szerelem könyvének ismerői a vulva négyféle fajtáját. *)
Gajaskandha-Cassia alata vagy C. Tora is lehet.
A KOITUSZ ISMERTETÉSE
I. A NEMISZERVEK NAGYSÁGA SZERINT
Fentebb láthattuk, hogy a férfiak és nők a hímvessző és a szeméremajk nagysága
szerint három-három csoportba oszlanak, u. m.: nyúl, bika, csődör és gazella,
kanca, elefánttehén. Aszerint ahogy' ez a hatféle tipus egymással összeillik
vagy nem illik össze, a kombinációk egész sora adódik, mely az erotikusok szerint
többé-kevésbé kívánatos és amely ekként alakul:
Ratirahasya: Gazellának nyúllal, kancának bikával és elefánttehénnek csődörrel
való közösülése mindkét részről egyenlő szerelmi gyönyört vált ki. - Gazella
és bika, vagy kanca és csődör párzása a két felsőbb gyönyört képezi. - Kanca
és nyúl, valamint elefánttehén és bika a két alantasabbat. - A két legmagasabb
és két legalacsonyabb gyönyört az okozza, ha gazella a csődörrel vagy elefánttehén
a nyúllal élvez. Így tehát a szerelem gyönyörűsége kilencféle, a nemiszervek
nagysága szerint. - A két egyforma típus kapcsolódását tartják legjobbnak, a
két felsőbbet és a két alantasabbat közepesnek, a két legfelsőbbet és a két
legalacsonyabbat pedig silánynak. - Az alsóbbrendű párzás kábulatában a nők
nem lesznek nedvesek és nem élveznek; a csikló mit sem érez, mert a penis nem
dörzsöli belül. - A felsőbb párzásnál sem nedvesednek át és nem elégülnek ki,
mert a zsenge vulva fájdalma a szívükbe nyilal: és a szerelem elvégre mégis
csak a szívből ered.
Anangaranga: Ha gazella nyúllal, bika kancával, elefánttehén csődörrel közösül,
a szerelmesek harcában kölcsönös kielégülést okoz. - Gazella és bika vagy kanca
és csődör párzása magas szerelmi kéjt vált ki; kanca és nyúl, elefánttehén és
bika - ez a kétféle párzás alacsony szerelmi gyönyörrel jár. - Gazellának csődörrel
való párzását rendkívül magasrendű kéjnek mondják; elefánttehénnek nyúllal való
párzását pedig rendkivül alacsonynak. - Ezek között az egyenlő tipusok kéje
a legkülömb; a két felsőt közepesnek mondják; a két alsót rossznak; a rendkívül
magast és a rendkivül alantast a mesterek megvetendőnek tartják. - Ha a penisnek
nincs meg a rendes nagysága, akkor a csikló nem tud megnyugodni: ezért a nők
az alacsony szerelmi kéjben nem tudnak kielégülni. - A nők szeméremajkának belseje
tudvalevően rendkivül érzékeny: ezért a kelleténél nagyobb penis nem okoz nekik
élvezetet. - A megfelelő hosszúságú, vastag és igen erős penisszel csillapítani
kell a (vulva) mélyén csiklandozó viszketegséget, amennyiben a férfi (a kamasalila-t)
ujra belefecskendezi - Aki a szerelmi játék művészetét érti és a gazella-szemű
nőnek ismételt gyönyörökkel élvezetet szerez, könnyen meghódíthatja, amennyiben
az boldogan tűri majd, hogy a szerelem istenének nedve beléje csorogjon.
II. A SZERETŐK
VÉRMÉRSÉKLETE SZERINT
A vérmérsékletről (szanszkrit nyelven: bhava - állapot), hogy a különféle egyéniségeknél
koitusz-közben miképpen mutatkozik meg, bővebben a "Kámasutra"-ban
olvashatunk.
Anangaranga: Úgy a férfinél, mint a nőnél háromféle vérmérsékletet ismerünk:
a tüzes, a langyos és a hűvös vérmérsékletet. A koitusz közben tanusitott magatartás
is háromféle: fürge, közepes és lassú. - Az időtartam szerint ez megint három
csoportra oszlik; eképpen a szeretkezésnek huszonhétféle fajtáját ismerjük.
A tüzes vérmérsékletű férfiaknak minduntalan megkeményedik a himvesszőjük, mindig
szerelemre szomjasak, érzékiek és buják; a lanyha vérmérsékletűeknél fordítva
van és e két véglet között vannak a langyos vérmérsékletű férfiak.
III. AZ IDŐ
SZERINT
A kielégülésig szükséges idő szerint úgy a férfiak, mint a nők megint három
osztályba soroztatnak.
Ratirahasya: A magömlés úgy a férfinél mint a nőnél gyorsan, lassabban, vagy
lassan következik be: eszerint a párzás kéje az időtartam szempontjából is háromféle,
éppúgy mint a nemiszervek nagysága szerint.
Itt meg kell még említenünk azt is, hogyan képzelték a hinduk a szerelmi nedv
(kamasalila) kisülését a nőknél (visrsti).
Ratirahasya: Az első viszketegségnek a penis heves lökései által való csillapítása
és utána a kisülés (kamasalila) következtében (a nők) a visrsti gyönyörét élvezik,
mely tulajdonképen nem egyéb, mint a szerelmi nedv kiömlése. - Kezdetben ez
a folyás kellemetlen és csak kevés élvezetet okoz; a végén azonban úgy ők, mint
a férfiak a magömlés következtében az ájulásig fokozódó gyönyört éreznek. -
E pillanatban a nő felsikolt, sír, ide-oda vonaglik és egészen megbolondul;
azután elgyengül és behunyja a szemét.
Anangaranga: Az a nő, ki a párzás végén a szerelem istenének nedvét befogadja,
eleinte sírva-sikoltva ide-oda hánykolódik, azután elgyengül, szép szemét lehunyja
és teljesen kielégülten többet már el se bír.
A nő viselkedése koitusz közben. A "Kámasutra" egyik legérdekesebb
fejezete, hol arra a kérdésre igyekszik megfelelni, hogy párzás közben mit érez
a nő; vajon ugyanazt a kéjt-e, mint a férfi, vagy ha nem, akkor milyet? Az ifjabb
erotikusok egyszerűen átvették Vatsyayana véleményét; ez azonban hosszadalmas
idézetekbe bocsátkozik, hogy ellenfelei állításait megcáfolja. Az ő módszere
ez: először leközli Auddalaki, azután Babhraoya fejtegetéseit és csak miután
ezeket megcáfolta, lyukad ki a maga véleményére.
A MENSTRUÁCIÓRÓL
A menstruáció (havibaj) a régi Indiában már azért is fontos szerepet játszott,
mert első jelentkezése egyszersmind meghatározta azt az időpontot, ameddig a
leánynak okvetlenül férjhez kellett mennie, különben az apának keményen vezekelnie
kellett hanyagságáért. Hogy ez az élettani jelenség az ó-ind népek érdeklődését
rendkívül izgatta, az kétségtelen, ha nincs is módunkban a menstruáció természetéről
alkotott fogalmaikat megvizsgálni. Feltűnő azonban, hogy Vatsyayana, az Upanishad-ban
közölt néhány recepttől eltekintve, melyekben a havi tisztulásnál kiválasztott
vér nagy szerepet játszik, a menstruációt nem is említi; Jasodhara úgy véli,
hogy a havifolyást követő napok a fogamzásra különösen alkalmasak. A szóbanforgó
jelenséggel azonban annál részletesebben foglalkozik a
DINALAPANIKA-SUKASAPTATI
44-IK MESÉJE:
"Midőn elérkezett a huszonnegyedik nap, a király, mint máskor, megint elment
a szolga házába és a kerevetre ült. De alig, hogy belépett, a papagáj így szólt
a királyhoz: "Hallgasd meg, óh király, ezt a történetet, mely annak, aki
hallgatja, bűnbocsánatot szerez; melyet a fenséges Vasistha mesélt Ambarisának
és amely a havifolyásos asszonyra vonatkozóan a Bhavisyottara (purana)-ban is
bennfoglaltatik. Élt egyszer, óh király, az istenek ligetében egy Galava nevű
férfi, a Vedák és egyéb tudományos könyvek tartalmának ismerője, a Paruna és
smrti mestere. Ennek az embernek egy minden erénnyel és minden szerencsés tulajdonsággal
megáldott leánya született, kinek Silavati volt a neve. Mikor megnőtt, egy hozzáméltó
brahmanhoz adta feleségül és a leány az atyai házban napról-napra áldással gyarapodott.
Történt, hogy gyermekkori évei* folyamán megjött a havibaja; és midőn anyja
meglátta, hogy leánya vérzik, így szólt a férjéhez: "Uram, te a szellem
tudósa vagy, meséld el, hogy volt az kezdetben, hogy mindmáig megmaradt. Ezt
csak te tudod híven, helyesen és részletesen elmondani."
*)
Az 5-16 esztendő közötti időben.
- Midőn a férfi felesége szavait hallotta, imígyen szólt hozzá: "Gyere
közelebb!" Egykor régen Indra dörgedelmes démoni buzogányával párviadalban
megölte Visvarupát, a garabonciások öccsét, Tvastr ivadékát. Azután visszatért
házába, de dicsőséget bezzeg nem aratott. Ellenben Brahmahatja*
*)A
brahman-gyilkosság megszemélyesítője.
láthatatlan alakban, összekulcsolt kezekkel és mély alázattal eljött az istenhez;
és Indra nagyon megrémült tőle; félelmében minden öröme elillant. A Föld és
a többi lények a brahman gyilkosának nevezték őt; és Indra szenvedő szívében
azt kérdezte: "Mit kell cselekednem, hogy e gyilkosság gyalázatától megtisztuljak?"
- A garabonciás bűnös tehát elment a Földhöz. S imigyen kérlelte meg a brahman-gyilkosságtól:
Légy irgalmas irántam, óh áldott kincstárnoknő! E szavakkal mélyen meghajolt
előtte. Midőn a kincstárnoknő ezt meghallotta, nagy félelemmel így szólt: "Óh
menydörgős buzogányvivő, most nem áll módomban egy brahman gyilkosság terhét
elviselni." Hiszen oly gyenge vagyok: nem szabad így beszélned! Indra azt
felelte a Földnek: "Éppen neked kell elbirnod! Mivel te minden élőlények
és dolgok viselője vagy, nincs a világon más, ki ezt megtehetné."
E szavakkal meghajolt a föld előtt és odaadta neki (adóssága) egy részét. "Te
ragyogó, ha az esős évszakban talajod sóban gazdag: nem szabad hozzányúlni;
aki mégis megteszi: beszennyeződik." E szavakkal a várromboló gyorsan eltávozott
és a hatalmaskarú imígyen szólt a dúsvizű folyókhoz: "Hogy a világnak szolgálatot
tegyek, megöltem egy brahmant; ez azonban szüntelen gyötör: ezért arra kérlek,
vegyétek le rólam (a bűn) egy részét. Mire a folyók mind összekulcsolt kezekkel
és mély alázattal így szóltak: "Mi, akik ingatag vízből vagyunk, nem birjuk
el a gyilkosság terhét." Midőn az ég ura e szavakat hallotta, azt válaszolta:
"Kik anyagyilkosok és férfigyilkosok; kik visszaéltek a bizalommal és akik
gyakran megbántják urukat, azoknak cselekedeteit bizonnyal lemoshatjátok!"
E szavakkal a Méltóságos odaadta nekik (bűne) második részét és aztán mindnyájukhoz
oly szavakkal szólott, amit az egész világ megvetendőnek tart: "Ha az esős
évszakban tajték gyülemlik rajtatok: három napig nem szabad hozzátok érni; de
nem mindörökké." E szavakkal a facsoporthoz ment és a szilárdtörzsűekhez
lerakta (bűnei) harmadik részét; és miután a sziklákat és fákat összehívta,
így szólt méltányosan: "Ami belőletek folyó alakjában kibuggyan, ha beköszöntött
az esős évszak, az havifolyásnak (menstruáció) neveztetik izzadás alakjában;
ezt sohasem szabad megérinteni. A hegyeken pirosság képződik; ennek pir a neve.
Ezt meg szabad érinteni, de az érintés ne legyen állandó." - Miután ekképen
három részét lerakta volt, imigyen szólt a Szépekhez, összekulcsolt kezekkel
és mély alázattal: "Fiatok, fiatok (vagyok): vegyétek át a negyedik részt;
nem szabad hanyagnak lennetek." Mikor mindnyájan készségesen beleegyeztek,
e szavakat mondta a hosszúszemű nőknek, miközben a negyedik részt elhozta nekik:
"Minden hónapban megkapjátok ti pompásak a havibajt; ilyenkor három napig
nem szabad megérinteni titeket, de nem egyszerre és mindenkorra, addig, amig
teherbe estek és gyermekeket szültök. Azután beteljesült az életetek."
Miután az Ezerszemű kegyelmének jelével ekképen elhalmozta őket, visszatért
az égbe; a gyilkosságtól megszabadulván, most már vidáman élt, te Széparcu.
Ettől fogva a nőknél minden hónapban bekövetkezik a vérfolyás és éppen azért
három napig minden cselekedetében tisztátalan az asszony. Az első napon candalinak,
a második napon brahmaghatininak, a harmadik napon rajakinak hívják, a negyedik
napon (megint) tiszta. A menstruáló asszony, ki (a havifolyás megszünése után)
megfürdött, a negyedik napon a férje számára, az ötödik napon pedig az istenek
és ősök áldozatai számára is tiszta. Tizenhat éves koráig bala (kisleány), harmincéves
koráig yuvati (szűz), ötvenötéves koráig prandha (érett), de azután már varddhaki
(öreg.) Ha leány a menstruáció végeztével megfürdött és ujra megkapja a havifolyását,
akkor az a dolgok rendje, hogy a leány a tizenkettedik napig a vizelet által
tisztul. Ha szűz a menstruáció végeztével havibaját ujra megkapja, a tizennyolcadik
nap elteltével ő se tisztátalan. Az az asszony, ki kor szerint a fiatal nő után
következik, tehát a prandha, ki minden hónapban menstruál, se több, se kevesebb,
három éj után megtisztul. Az a tizenhárom vagy tizennégy éves leány, ki a menstruáció
végeztével megfürödvén, havibaját ujra megkapja, egy napig, de legfeljebb tizig
tisztátalan. Az a huszonhárom vagy huszonhét éves asszony, ki a menstruáció
végeztével megfürdött és havibaját megint megkapja, három napon át, de legfeljebb
huszonnyolc napig tisztátalan. Azt a negyven- vagy negyvenhatéves asszonyt,
ki a menstruációja végeztével megfürdött és ujra megkapja havibaját, három éjszakán
át, de legfeljebb húsz napig nem szabad megérinteni se az istenek, se az ősök
tiszteletére bemutatott áldozatoknál. Vagy az az öregasszony, ki fürdés után
ujra megkapja havibaját, egy hónap alatt megtisztul, akár alacsonyabb, akár
pedig magasabbrangú nő legyen. De ha mindezeknél a nőknél csak egy szemernyi
kétség támad, még egy éjszakát várni kell; második éjszakára már megszünt. Ezután
fürödjék meg, hogy megtisztuljon; mert külömben bűnnel terheli lelkét. A hingu
(Asa foetida) vagy hasonló növények érintése és a falak stb. tisztogatása által
megered az asszonyok havibaja; de ne feledjük el, hogy ettől függetlenül is
bekövetkezhet. (Ebben az esetben az illető nő) megtisztul, mihelyt hajnalodik;
külömben (hosszabb ideig) tisztátalan.
A
TITKOS TUDOMÁNY
Ama furcsa, de az emberiség ismerőinek nem éppen idegen szabályok, melyekkel
az erotikusoknak az Upanashadban összefoglalt írásaiban találkozunk és amelyek
tudományos művekben, pl. orvosi tankönyvekben, a Yogaratnavaliban és a Bower-kéziratban
stb. is előfordulnak, azokhoz szólnak, kik - mint Vatsyayana mondja - az eddigi
szabályokkal a kivánt célt nem érték el.
HAJNÖVESZTŐ-
ÉS HAJFESTŐSZEREK
Anangaranga: Ha szezámvirágot goksurával (Tribulus lanuginosus vagy Asteracantha
longifolia) tehéntejben kenőccsé dörzsölünk és azzal hét napig kenjük a hajat,
akkor hosszú és sűrű lesz, Szezám-magvakból készült olaj, mely danti-val (Croton
polyandrum) és savara-val (Symplocos racemosa) kenőccsé dörzsöltetik, ha bedörzsölés
után beszívódott, megnöveszti és sűrűsíti a hajat. A gnuja-gyümölcs (Abrus precatorius)
pora, ha mézzel keverik, bedörzsölés útján meggátolja a hajhullást és éppígy
a haj növését is elősegíti. Ha elefántcsontot szénné égetünk, porrá zúzunk és
bedörzsöljük vele a hajat, megszünik a hajhullás, sőt a haj sűrűbben nő ki utána.
Amra-virág (mango), a háromféle myrobalan (Terminalia chebula, T. Bellerica
és Phillantus Emblica), a pandava-fa* kérge és pindaraka kenőcséből készitsünk
szezámolajat. Ezt fekete olajnak hívják és a legjobb hajfestőszer; ha egy hamsa-szárnyat
dobunk bele, még az is megfeketedik. Ha a hajat kisajtolt manju-gyümölcs**,
kana (Piper longum), indigo és kősó, valamint sara-szárak*** keverékével bedörzsöljük,
eléggé megbarnul. Ha egy férfi egy hónapig állandóan palanimba-olajat (Azaridachta
indica) iszik, ősz haja lassankint olyan (szinű) lesz, mint a méh. Ha gorocona-val****,
fekete szezámmagokkal, kakamaci-val (Solanum indicum) és satavarival (Asparagus
racemosus) kenjük a hajat, hamar megbarnul. Ha a hajat a szezámmagvakból sajtolt
olajnak és a snuhi (Euphorbia antiquorum) tejének keverékével bedörzsöljük,
olyan szinű lesz, mint a kámfor. Ha dhatri-t (Emlica officialis) a vajri (Euphorbia
antiquorum) tejnedvével összekeverjük és bekenjük vele a hajat, tüstént kihull.
*)
Az angol fordítás szerint: Pentaptera Arjuna.
**) "Persian gall-vuts"
***) "Sweet gruel of wheet".
****) A szarvasmarha epeköve.
Kamasutra: A Myrobalan-gyümölcs, ha a snuhi (Euphorbia antiquorum) tejnedvével,
soma-val és arka-val (Calotropis gigantea) és a valguja gyümölcsével (Vernonia
anthelminthica) keverik, fehérré szinteleníti a hajat. A madayantika (Jasminum
arabicum), kutaja (Wrightia antidysenterica), kavanjanika, girikarnika (Clitoria
Ternacia) és slaksnaparni gyökeréből készült fürdő megnöveszti a hajat. Ha a
fenti gyökerek gondos kifőzése útján nyert kenőccsel bedörzsölik a hajat, lassankint
megfeketedik és sűrűbb lesz.
A KEBLEK NÖVESZTÉSÉRE
ÉS SZÉPÍTÉSÉRE ALKALMAS SZEREK
Ratirahasya: Antimon és rizs-nedvvel való állandó kezelés következtében a szűzek
keble rendkívül megnő és kiduzzad, hogy úgy elrabolja a szakértők szívét, mint
a rabló az aranyat. Tehén- és bivaly-vajból, rajani-ból (Curcuma longa), krtaujali-ból
(?), yuvati-ból (sárgagyökér), vaca-ból (Acorus Calamus) és katuka*-ból egyenlő
arányban kevert olaj, ha keblet háromszor hét éjszaka jól bedörzsölik vele,
még az érettebb korú nők keblét is naggyá, keménnyé, duzzadtá és hegyessé növeszti.
Aki a kezét fehér házigalamb** váladékával bedörzsöli, haritala-t (sárga arzén)
friss vajjal evett, egy fogással telt marokra fogja a kebleket. (?)
*)
Katuka lehet: Trichosanthes dioeca, Calotropis gigantea, Wrightia antidysenterica,
Sinapis dichotoma vagy ramosa.
**) Dhavalajyestha ?
A POTENCIA FOKOZÁSÁRA
ALKALMAS SZEREK
Kandarpacudamani: Cukrozott tejből és a bak meg a kos herezacskójából készült
ital - Vatsyayana szerelmi szakkönyvében ezt a receptet ajánlja a potencia fokozására.
Éppígy a vidari (Batatas paniculata vagy Hedysarum gangeticum) meg az atmagurta
(Mucuna pruritis) nedvének tejjel kevert itala szintén alkalmas; valamint a
ksirika-val (a datolyafák családjához tartozik) főzött tej is. Cukrozott tejjel
összekevert srugata (Trapa bispinosa), kaseru (Scirpus kysoor-gyökér), sáfrán
és madhuka (Bassia latifolia), ha ksirakakoli-val (?) olvasztott vajban enyhe
tűzön megfőzik: az a férfi, ki ezt a szert beveszi, hatalmas erővel közösülhet
a nők megszámlálhatatlan tömegével. Ha lehántott szezám-magokat cataka-val (a
Piper longum gyökere) és mósusz-szal (pézsma) jól összegyurjuk, aztán búza-
és bab-liszt, nijagupta-gyümölcs (Mucuna pruritis), srnagataka (Trapa bispinosa),
kaseru (a Scirpus kysoor gyökere) tej, áldozati zsír és cukor keverékéből tésztát
főzünk és megesszük, nők közelében olyanok leszünk, mint a bikák. Ha a férfi
vidari (Batatos panicula vagy Hedysarum gangeticum), morata (édes tejnedvű növény)
és priyala-magvak (Buchanania latifolia) tejjel kevert nedvét issza, rendkívüli
erőt nyer a szerelemben. Ha nijagupta-ból (Mucuna pruritis) és vidari-ból cukorral,
olvasztott vajjal, mézzel és búzaliszttel kalácsot sütünk és megesszük, potenciánk
egyszerre felfokozódik. A cataka-nedvből és rizsből készült tészta, mézzel és
olvasztott vajjal keverten a koitusz-hoz való képességet növeli. Két pala mennyiségű
méz, áldozati zsír és cukor, továbbá madhuka (édesgyökér)*, egy karsa madhurasa-val
(Sanseviera Roxburghiana) és egy prastha tejjel keverve: ez a hatszoros nektár
valóságos csodaszer, fokozza a potenciát és meghosszabbítja az életet és úgy
Vatsyayana, mint Virabhadra kitünő italként említi. Olvasztott kecskevaj, tehéntej,
madhuká-ból és pippali-ból (Piper longum) készült pép, gundra**, bhiru*** és
svadamstra (Asteracantha longifolia) levében kifőzve: ha ezt naponta az első
(?) menstrual-vérrel isszák, ez a csodás, kitünő ital gyarapítja a potenciát
és meghosszabítja az életet: hiszen Virabhadra is ezt mondjaJ! A sriparni (Gmelina
arboria) szétzúzott gyümölcse, továbbá bhiru és svadamstra (Asteracantha longifolia):
ha ezt vízben péppé főzzük - de csak egy negyedrésze legyen a víznek - és ha
ezt mindennap kora reggel az első mentrual-vérrel bevesszük, ennek a szernek
bűvös kitünő hatása lesz, amennyiben úgy a potenciát fokozza, mint meghosszabítja
az életet. Ha árpalisztet egyforma mennyiségű svadamstraliszttel összekeverünk
és kalácsot sütünk belőle: aki naponta kora reggel eszik belőle, bűvös gyógyszert
lel ebben, mely úgy a potenciára, mint az életkorra kitünő hatást gyakorol.
*)
Madhuka-Bassia latifolia és Jonesia asoka is lehet
**) Cyperus partenius gyökere.
***) Cukornád, Solanum Jacquini és Asparagus racemosus.
Pancasayaka: A nő csak az erőben lel gyönyört, a tehetetlen férfi sose lehet
boldog. Ezért elsősorban a spermáról beszéljünk, hogy a kéjre szomjas férfinak
erőt kölcsönözzünk. Ki olvasztott vajjal ismételten leöntött masa-növény (Pheseolus
radiatus) napon szárítva és tejjel keverten megeszi, az roppant erőre tesz szert
és száz asszonyhoz is elmegy. Ki csak egy pala nagyságu sitamasa-t (Colichos
Catjang) szétaprit és olvasztott vajjal, mézzel és cukorral keverten beveszi
és utána tejet iszik, erős lesz a szerelemben és a kéj mohó vágya egész lényét
betölti. Ki tejjel elkészített bika-herét, hosszú borssal, olvasztott vajjal
és kősóval eszik, egész sereg asszonyt könnyű szerrel legyőz a szerelem kéjes
párviadalában. Az a férfi, ki gnuja-gyümölcsöt (Abrus precatorius), goksura-t
(Asteracantha longifolia vagy Tribulus lanigunosus) és kara-magvakat (?), továbbá
uccata-t* tehéntejjel kever és cukorral édesített olvasztott kecskevajat iszik
hozzá, egész éjjel tobzódhat a kéjben. Ki a vidari (Batatas paniculata vagy
Hedysarum giganticum) porát ugyanennek a levével a nap verőfényében összekever
és mézzel meg áldozati zsírral gyorsan beveszi, az tíz nőt is kielégíthet. Ki
mamsi-t (Nardostachys Jatamansi), vidari-t (Batatas paniculata vagy Hedysarum
gangeticum), továbbá bala-t (Sida cordifolia) tehéntejjel, mézzel, olvasztott
vajjal és cukorral jól összekeverve iszik, az a férfi egész éjszaka úgy kéjeleghet
mint a seregély. Olvasztott kecskevajjal kevert tejben tiszta port...(?) kell
gondosan kigyúrni... ki este masaporból (Phascolus radiatus) készült pilulát
vesz be olvasztott vajjal, tüstént száz szépcsípőjüt is kielégíthet, még ha
élemedettebb korú férfi volna is. Továbbá: Ki az amalaka (Myrobalane) porát
ugyanennek a nedvében feloldja és cukorral, áldozati zsírral és mézzel keverten
az éj kezdetén kiszürcsöli, bizonnyal friss erőre tesz szert, (még akkor is)
ha már öreg. Ki a madhuka (édes gyökér) egy karsa mennyiségű porát mézzel és
olvasztott vajjal szürcsöli és utána tejet iszik, addig közösülhet, ameddig
egy csepp van a gerincében. Ki éjszaka a satavari (Asparagus racemosus), vanari
(Carpopogon pruriens), goksura (Asteracantha longifolia), goraksa (?), matangabala
(Uraria lagopodioides vagy Sida spinos) és bala (Sida cordifolia) porát tejjel
issza, könnyen megtöri a szépek szertelen bujaságát. Ki a fürj, a laba (Perdix
chinensis), a tyúk vagy a házimadár (?) áldozati zsírral és kősóval elkészített
husából eszik, férfierőben gyarapodik. Főzz satavari-csirákat (Asparagus racemosus)
és zsírt tízszerannyi jól megcukrozott tejben és tégy bele madhu-húst (?): nincs
a világon még egy olyan szer, mely úgy növeli a potenciát, mint ez. Ki naponta
a fehér kapi-fa (Emblca officinalis) és (a hatvan nap alatt érlelődő) sastika
rizsét mézzel és olvasztott vajjal keverten szürcsöli, még ha egyébként gyengetestű
volna is, tucatszámra élvezheti a nőket, mielőtt még az ital a hasába jutna.
Ha tali-gyökeret (Corypha Taliera, C. umbraculifera, Flacourtia cataphracta
vagy Curculigo orchioides) egy kis (-zsenge) salmali gyökérrel (Salmalia malabarica)
porrá dörzsölünk és ezt olvasztott vajjal és tejjel keverten megisszuk, olyan
(kemények és) hegyesek leszünk a szerelemben, mint a tövis. Igyátok az öreg
salmali-gyökér cukrozott levét: ettől a szertől hét napi használat után a spermának
egész tengere árad.
*)
A Cyperus, fokhagyma, Abrus precatorius vagy Flacourtia cataphracta egyik fajtája.
A HÍMVESSZŐ
(PENIS) MEGNÖVESZTÉSÉRE ALKALMAS SZEREK
Anangaranga: "A kis, vékony hímvessző nem elégíti ki a nőket: ezért tehát
az ő kedvükért felsorolom a szereket, melyek a penis erősítésére legalkalmasabbak.
Ha bala-t (Sida cordifolia), nagaba-t (Uraria lagopodioides vagy Sida spinosa),
kustha-t (Costus speciosus vagy arabicus), vaca-t (Acorus calmus), dviradapippali-t
(Pothos officialis vagy Piper Chaba), vajigandha-t (Physalis flexuosa) és hayaripu-t
(Nerium odorum) egyenlő arányban porrá dörzsölünk és friss vajjal keverten bekenjük
vele a penis-t, egy muhurta (48) mulva olyan lesz mint a csődöré, ha mégoly
vékony volt is azelőtt. Ha a penis-t mirrha, vörös arzén, kustha (Anethum Soma)
és borax porának szezámolajjal való keverékével bedörzsöljük, tüstént nőni kezd.
Kősó, bors-ág, kustha, brhati (Solanum; melongena?), karamanjari (Achyranthes
aspera), hayagandha (Physalis flexuosa), árpa, masa (Phaseolus radiatus), pippali,
(Piper longum), sárga mustár és szezám: a bölcs ember ezt mézzel a fülcimpán
(?), a keblek és a penis erősítő-szerévé keveri. A penis tüstént megnő, ha brhati-gyümölcsök
(Solanum; melongena?), bhallata (Semacarpus Anacardium) és gránátalmák pépjével
kevert fehér mustárral bedörzsölik. Égess el bhallata-t, fekete sót és egy nalini-levelet
(Nelumbium speciosum); a visszamaradó hamut öntsd le a brhati-gyümölcsök nedvével
és az egészet kend rá a bivalytehén váladékával előbb jól bedörzsölt hímvesszőre:
abban a pillanatban olyan nagy és kemény lesz, mint egy hatalmas bunkó. Szezám-magokból
sajtolt olaj, ha lodhra (Symplocos racemosa), vasvitriol, matanga (Ficus religiosa)
és bala (Sida cordifolia) pépjével keverik, megnöveszti úgy a hímvesszőt (penis),
mint a női nemiszervet (vulva)."
Pancasayaka: "Ha a vaka (Acorus Calamus, asvagandha (Physalis felxuosa),
gajapippali (Scindapsus officialis*, kustha (Costus speciosus vagy arabicus),
matangabala (Uraria lagopodioides vagy Sida spinosa) és bala (Sida cordifolia)
nedvét friss bivalyvajjal keverjük, a penis olyan lesz tőle, mint a bunkó. Mi
van azon csodálnivaló, ha padma-inda** (Nelumbium speciosum), továbbá vaca (Acorus
Calamus), asvagandha (Phisalis flexuosa) és jalasukapor (?), az unmaka (Pterospermum
acerifolium) magva és a brhati-gyümölcs (Solanum; melongena?) tüstént bunkóvá
növeszti a penist? Ha olyan olajjal, mely matangagandha-val***, lodhra-val (Symplocos
racemosa), vasvitriollal és turamgagnandha-val (Phytalis flexuosa) főzetett,
kenjük be a penist, oly gyorsan megnő, hogy láttán a legszebb nők is elvesztik
az eszüket. Ha vaca (Acorus Calamus), bala (Sida Cordifolia), nagabala (Uraria
lagopodioides vagy Sida spinosa) és nakha (Unguis odoratus) keverékét friss
bivalyvajjal a peniszre kenjük, tüstént olyan lesz, mint a vas; ez külömben
köztudomásu."
*)
Lehet, hogy "gajapippali" nem más, mint karipippali (Pathos officialis
vagy Piper Chaba) synonim kifejezése.
**)
Más kézirat szerint: vajravali (Heliotropium indicum).
***) Nyilván "nagagandha" (gümős növény) synonim elnevezése.
A SPERMA VISSZATARTÁSÁRA
ALKALMAS SZEREK
Anangaranga: "Ha a szerelem nedve nagyon hamar kifolyik, a szerelmesek
nem nyernek teljes kielégülést; azért, hogy a nászünnep minél jobban sikerüljön,
leírjuk, hogy kell (a spermát) visszatartani. Ha a lajjalu (Mimosa pudica) gyökerét
tehéntejjel vagy a vajri (Euphorbia pentagonia) tejnedvével keverjük és bedörzsöljük
vele a hátunkat, a sperma csak későn fog kisülni. Továbbá: az a férfi, ki lábait
safflor-olajjal vagy a varsabhu (Boerhavia procumbens) porával keni be, annak
spermája koitusz közben nem fog oly hamar kifolyni. Ha a fehér kakajangha (Leea
hirta) gyökerét és a fehér lótusz porzóját mézzel a köldökünkre kenjük, vissza
tudjuk tartani szeretkezés közben a spermát. Ki sampaka-t (Cathartocarpus fistula),
sambhu-magvakat (az Asclepias egyik fajtája), és kámfort egyenlő arányban mézzel
a köldökére dörzsöl, az nem engedi, hogy a sperma idő előtt kisüljön. Ha a sitakokila(?)
nevű növény magvait, melyeket akkor szedtünk, mikor a hold a pusya jelében áll,
piros zsinórral derekunkra kötjük, könnyű szerrel visszatarthatjuk a spermát.
Ha a saptaparna (Alstonia scholaris) vasárnap szedett magját a szánkba vesszük,
közösülés közben sokáig visszatarthatjuk a spermát. Vagy, aki a fehér isupunkha
(indigonövény) vasárnap, a pusya jegyében szedett gyökerét egy szűzleány által
font zsinórral a derekára köti, sokáig élvez. A sitapika (?) nevű növény magva,
ha a vata (Ficus indica) tejnedvével és karanja-magvakkal (Pongamia glabra)
összekeverjük és a szánkba vesszük, visszatartja a spermát."
Körülbelül ezek volnának azok a szerek, melyekkel a férfi segítségére lehet
a természetnek, hogy a szerelem gyönyörűségeit fenékig kiélvezhesse és párjának
is tökéletes kéjt okozzon. De a nőnek a maga részéről is mindent el kell követnie,
hogy esetleges fogyatékosságokat külsőleg vagy belsőleg használt szerekkel megszüntessen,
hogy szeretőjének tökéletes gyönyört szerezzen: hiszen a szanszkrit népek szemében
a koitusz közben érzett tökéletes harmonia a szerelem legmagasabbrendű célja,
melynek elérését minden - még a legutálatosabb - eszközökkel is meg kell kisérelni.
A NŐI SZEMÉREMAJK
(VULVA)
SZÉPÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZEREK
Ratirahasya: A vulvának fahéjjal (cimet), kunkumával (Crocus sativus) és kunati-val
(Coriandrum sativum vagy vörös arzén) vagy gada-val (?), fahéjjal, talisaval
(Flacourtia cataphracta) és tagara-levelekkel (Taberaemontana coronaria), vagy
fahéjjal, kerikesara-val (Mesua Roxburghii), mamsi-val (Nardostachys Jatamansi),
földi gyantával,* saflorral és tagaraval vagy pedig rohita-val (sáfrány vagy
Andersonia rohatika), epével, kana-val (Piper longum),** olvasztott vajjal,
tiszta szemzsírral vagy kősóval dörzsöli be: - ezzel a művelettel kétségtelenül
fokozza a vulva szépségét (és a nemi gyönyört.) Vagy a fehér mustár olaja a
gránátalmafa öt részével (gyökér, kéreg, levél, virág és gyümölcs) vagy malatika-virággal
(Jasminus grandiflorum) keverten, boldoggá tesz a szerelemben, ha titkos testrészeinket
bekenjük vele. A mustárolaj, ha egyenlő arányban gada-val (?), padmakaval (Costus
speciosus vagy arabicus), kámforral, usira-val (Andropogon muricatus-gyökér),
puskara-val (kék lótusz) és ambudhara-val (Cyperus partenius) keverve, a vulva
minden fogyatékosságát megszünteti. Ugyanilyen hatással van, ha háromszor hét
napig nimba-dedoktummal (Azaridachta indica) öblögetjük, ha tiszta szemzsír
(Antimon) vagy nimba-héjjak gőzével füstöljük, vagy pedig egy élő csiga nedével
mossuk a vulvát.
*)
Antehum graveoleus és kősó is lehet.
**) Lehet köménymag is; vagy az előző szóval összekötve így fordítandó: "némi
epével."
Anangaranga: "Mustárolajat lassú tűzön jati-virágokkal (Jasminum grandiflorum,
muskátdiófa vagy Emblica officinalis) piríts; ha ezzel bekened az asszony szeméremajkát,
a szeretkezés kéjében édesen fog illatozni. Suradaru-val (Pinus deodora), szezámmal,
arista-val (Sapindus detergens vagy Azadirachta indica) gránátalmával, fekete
szemkenőccsel és kancana-val (Michelia Cahmpaca)* kevert olaj, ha a vulvát bekenik
vele, kellemes illatot kölcsönöz neki."
*)
Vagy Mesua ferrea, Ficus glomerata, Bauhinia variegata, Datura fastuosa és Rottleria
tinctoria.
A VULVA BŐVÍTÉSÉRE
ÉS SZŰKÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZEREK
Anangaranga: A kifejlett nő petyhüdt vulvája, vagy az olyané, ki csak imént
szült, nem tetszik a férfiaknak: röviden felsorolom tehát azokat a szereket,
melyekkel szűkíteni lehet. Dörzsölj szét egy lótuszvirágot szárastól friss tejben,
formálj belőle pilulát és tedd egy pillanatra a vulvába; ettől még az öregasszonyé
is olyan lesz, mint a serdülő leányé. Ha a szerelem istenének napernyőjét (-vulva)
devadaru-val (Pinus deodora), nisayugmával (Curcuma longa és C. aromatica) és
a lótusz porzójával bedörzsölik, egészen összeszűkül. Ha a nő a szerelem istenének
hajlékát vízben szétdörzsölt pikaksa-magokkal (Asteracantha longifolia) szorgalmasan
kenegeti, vulvája egészen összehúzódik. Még az öregasszony is olyan lesz mint
a szűzleány, ha titkos testrészeit triphala-ból (a háromféle Myrobalan), dhataki-szirmokból
(Grislera tomintosa), jambu-kéregből (Eugenia Jambolana), sabara-ból (Symplocos
racemosa) és mézből kevert péppel bekeni. Még az a nő is, aki csak az imént
szült, egyszerre olyan lesz, mint a serdülő leány, ha a szerelem istenének hajlékát
a katutumbi (vad ugorka-faj) magvával kevert lodhra-val (Symplocos racemosa)
bedörzsöli. A szerelem istenének háza rendkívül összeszűkül, ha vízben szétdörzsölt
vajigandha (Physalalis flexuosa) bala (Sida cordifolia), vyosa (fekete és hosszú
bors), éji lótusz és kustha (Costus speciosus vagy arabicus) keverékével bekenik.
Ha a vulvát a madhukafa (Bassia latifolia) kérgének és puha méznek keverékével
gondosan megtöltik, teljesen bezárul."
Kamasutra: A kokilaksa (Atteracantha longifolia) gyümölcséből készült kenőcs
az elefánttehén vulváját egy éjszakára összehúzza.
Ha a padma (Nelumbium speciosum), utpala (kék lótusz) és sarjaka (Terminalia
tomentosa* gyökérgumóinak illatos porát mézzel kenőccsé dörzsöljük, kibővíti
a gazella vulváját.
*)
Kandarpacudamani a "sarjaka" szót sarsapanak (mustár) olvassa, a "sughanda"
szót pedig nem "illatos"-nak, hanem egy növény nevének tartja.
A TULBŐ HAVIFOLYÁS
MEGSZÜNTETÉSÉRE
SZOLGÁLÓ SZEREK.
Pancasayaka: "Ha a nő a dhatri (Emblica officinalis), pathya (Terminalia
Chebula vagy citrina) és rasanjana (Curcumával kevert rézvitriol) porát vízzel
hígítva issza, ez úgy megállítja a túlságos vérfolyást, mint a gát az árvizet.
Ha a kétféle (?) selu-val (Cordia Myxa) kevert rizsből port készitünk: ez a
szer egészen biztosan megállítja a gazellaszeműek vulvájában a vérzést."
Anangaranga: "Az a nő, ki pathya-t (Terminalia Chebula vagy citrina), rasanjana-t
(Curcumával preparált rézvitriol* és dhatri-t (Emblica officinalis) vízzel kever
és ezt megissza, hét nap mulva megszüntetheti a túlságos havifolyást. Aki a
kapittha (Feronia elefantum) és a bambuszlevél egyenlő arányban kevert nedvét
hét napig mézzel szürcsölgeti, a legmakacsabb vérfolyást is megszüntetheti."
*)
Anangaranga angol fordításában ez a jegyzet áll: "This collyrium is prepared
by boiling together calx of brass and oneeighth of Daru-haldi (Curcuma xanthorrhizon),
adding to the decoction an equal part of goat's-milk, and reducing (or evaporating)
to onefourth.
A KIMARADT HAVIVÉRZÉS
MEGINDÍTÁSÁRA
SZOLGÁLÓ SZEREK
Anangaranga: "Az a nő, ki a yotismati (Cardiospermum Halicacabum) pirított
lombját és a jaya* virágát vízbe keveri és megissza, azonnal megkapja kimaradt
havifolyását. Annak a nőnek, ki a rizsmagvak, a devakastha (Pinus deodora) és
durnalevelek (Panicum dactylon) egyenlő arányban kevert levét vízzel hígítva
issza, kimaradt menstruaciója tüstént megindul.
Pancasayaka: Ha a fiatal asszony a yotismati (Cardiospermum Halicacabum) zsenge
levelét tűzön megpirítja, porrá zúzza és savanyú rizsnyálkával keverve megissza,
a szerelem istenének hajlékában tüstént kiserked a piros virág. Végy durnalevelet
(Panicum dactylon), dörzsöld szét ugyanannyi rizzsel vagy főzd meg az egészet:
az a nő, ki iszik belőle, azonnal visszakapja kimaradt menstruacióját, úgy mint
azelőtt volt.
*)
Sesbania aegyptiaca, Premna spinosa, P. longifolia, Terminalia Chebula és fekete
durna-fű. Némelyek szerint ez a szó "japa"-nak (Hibiscus rosa sinensis)
olvasandó.
A NŐ KIELÉGÜLÉSÉT
(ORGASMUS)
ELŐIDÉZŐ SZEREK (DRAVANA)
Anangaranga: Ameddig a nő párzás-közben nem elégül ki előbb, mint a férfi, addig
a szerelem kéje nem sokat ér: ezért a szerelem művészetében jártas bölcseknek
mindent el kell követniök, hogy a nő kielégülése a férfiét megelőzze. Az egyes
esetek lényege nehezen ismerhető ki, főként az (egyeseknek többekkel való) keveredése
miatt; ezért, továbbá mert ez a dolog rendkivül finom, éppoly megfejthetetlen,
mint a holdsarló (?). Ezért tehát az emberiség hasznára és üdvösségére és a
szerelmes párok boldogságának fokozására, különféle gyógyfüvek felsorolása mellett
(gyakorlati) útmutatást adunk (arra nézve), hogyan kell a kielégülést elősegíteni.
Ama karcsuderekúnál, ki vulvájába mézzel kevert ghosaport (Anethum Soma) csepegtet,
a kielégülés előbb következik be, mint a férfinél. Ha a Samkara (Asclepias gigantea)
tisztított magvát a jati* (Jasminum grandiflorum vagy muskátdió) levében szétdörzsöljük
és a vulvába csepegtetjük, már koitusz közben kisülést idéz elő a nőnél. Az
a nő, aki mézzel kevert cinca-gyümölcsöt (Tamarinda) tesz a szeméremajkai közé,
hamarább elégül ki, mint a férfi. Az a férfi, ki penisét egyenlő arányban kevert
és mézzel édesített kámforral, borax-szal és sambhu-magvakkal (az Asclepias
egyik fajtája) dörzsöli be, szerelmeséből korai orgasmust vált ki. Az a férfi,
ki penisét méz, borax, áldozati zsír és az agastyalevél (Agati grandiflora)
nedvének keverékével bedörzsöli, orgasmust vált ki a nőnél. Régi melassz, cincinika
(Tamarinda?) gyümölcse, a ghosa virágpora egyenlő arányban mézzel keverve: aki
ezzel a kenőccsel lefekvés előtt penisét bedörzsöli, azt éri el vele, hogy a
nő petéi kiömlenek. Az a férfi, ki penisét a marica (borsnövény) magvának, kanaka-nak,**
pippalinak (Piper longum), lodhra-nak (Symplocos racemosa) és méznek keverékével
bedörzsöli, szerelmi párviadal közben (még) a kihaló szenvedélyű, nehezen felizgatható
nőt is őrületbe viszi.
*)jatirasa:mirrhát
is jelenthet
**)Mesua
ferrea, Michelia Champaka, Butea frondosa, Bauhinia variegata, Cassia Sophora
(Agallochum, szantál-fa és Bdellion).
Smaradipika: "Higany, borax, ghosa (Anethum Soma), kakamaci (Solanum indicum)
és méz: az a férfi, ki penisét ezzel bedörzsöli, minden nőnél gyors kielégülést
válthat ki."
FOGAMZÁST MEGHIUSÍTÓ
ÓVSZEREK
Anangaranga: "Az a nő, ki félhónapig mindennap egy pala mennyiségű háromesztendős
malátát vesz be, kétségtelenül örök életére terméketlen marad. Az a nő, ki havibaja
utolsó idejében három napig az agni-fa (Semecarpus anacardium, Plumbago zeylanica
vagy Citris arida) gyökerének savanyú rizsnyálkával főtt levét issza, meddő
marad."
A TERMÉKENYSÉGET
ELŐSEGÍTŐ SZEREK
Ratirahasya: "A szerelmes nő, ki a menstruácio befejezését követő napon
a fiatal nagakesara (Mesua Roxburghii) olvasztott vajjal kevert virágporát veszi
be, utána tejet iszik és szeretőjével közösül, biztosan teherbe esik. Aki a
laksmana (Hemionitis cordifolia vagy Uraria lagopodioides) gyökerét sok olvasztott
vajban feloldva orrán át szürcsöli, (éppígy, aki) jatamamsi-val (Nardostachys
Jatamansi) kevert rizslevest iszik, biztosan fiat szül. Még a meddő nő is megtermékenyül,
ha egyszinű tehén tejében a kekesikha (?) vagy a putramjiva (Putranjiva Roxburghii)
gyökerét beáztatja és aztán megissza. Az a nő, ki miután menstruációja végeztével
megfürdött, a laksmana gyökerével kevert tejet iszik és utána hét vízben öblögetett
táplálékot eszik, fiúgyermeket fog szülni."
AZ ELVETÉLÉST
(GHARBASTAM-BHANA)
MEGGÁTLÓ ÓVSZEREK
Anangaranga: "A fazekas kezére tapadó anyag, ha mézzel keverik és kecsketejjel
isszák, kétségtelenül megerősíti a magzat életét. Az édesfa pora, sabara (Symplocos
racemosa) és dhatri (Emblica officinalis), ha tejjel isszák, hét nap mulva okvetlenül
jól megerősíti a szabályos helyzetbe került magzatot. Az a nő, ki a piros lótusz
gyökérgumóját tejjel, áldozati zsírral és mézzel összekeveri, azután megfőzi
és miután kihült, hét napig issza, kétségtelenül elejét veszi az elvetélésnek,
hányásnak, kólikának, a háromféle folyadék*(*
Epe, vér és nyálka.)
megzavarodása következtében támadó görcsöknek és még sok más betegségnek is."
Pancasayaka: "Kaseru (a Scirpus kysoor-gyökere), srngataka (Trapa bispinosa),
jivana-(?), magnak mósusz (pézsma) és (Asparagus racemosus) keverékével kezelt
cukrozott tej megerősíti a magzatot, melynek gyökere az anyaméhben már megmozdult."
MAGZATELHAJTÁST
(ABORTUS)
ELŐSEGÍTŐ SZEREK
Ratirahasya: "Az a terhes nő, ki vasárnapi napon a pusya holdháza alatt
kiásott kharva- (Rosa moschata) és sripuspa- (szegfűszeg)-gyökeret a derekára
köti és iszik belőle, azonnal megszabadul magzatától, ha mégoly szilárdan ült
is testében."
A SZÜLÉS KÖNNYÍTÉSÉRE
SZOLGÁLÓ SZEREK
Ratirahasya: "Az a nő, aki hét részre darabolt gunja-gyökeret (Abrus precatorius)
hét zsinórral a csípő tájékán a derekára köt, ezáltal tüstént megkönnyíti a
szülést. Az a nő, aki a vajudás idején igen nagy kínokat szenved, egyszerre
megkönnyítheti a szülést, ha egy fehér indiai kakuk szétharapdált szemével és
lábával betömi a füleit. Aki a fekete bala (Sida cordifolia) gyökerét a fehér
girikarni (Clitoria Ternatea vagy Alhagi Maurorum) gyökértövével porrá dörzsöli
és a vulvájába teszi, megkönnyíti a szülést még annál a nőnél is, ki különben
nehezen szülne. Ha a fehér bala (Sida cordifolia) gyökerét vörös zsinórral a
nő derekára kötik, megszünteti a belek fájdalmát (?), éppígy az iksvaku (ugorkafaj)
gyökere is, ha a nő lábát bedörzsölik vele, gyors hatással van."
Anangaranga: "Az a nő, ki a matulunga (citromfa) és madhuka (Bassia latifolia;
édesgyökér is) porát mézzel és olvasztott vajjal keverve issza, kétségtelenül
könnyen és gyorsan szül. Az a nő, ki grhadhuma-t (füstölő) állott vízbe áztat
és ezt megissza, könnyen és gyorsan szül, ez biztos. Ha a nő vasárnap szedett
gunja-gyökeret (Abrus precatorius) kék fonállal a derekára és a fejére kötöz,
szülése gyors és sima lefolyású lesz. "Om, szerelem istene! rázd, rázd
ki belőlem a magzatot; hagyd, hagyd, hogy könnyen kibujjon; svaha!" Bölcs
emberek e varázsigével megszentelt vizet itassanak az asszonyal; akkor, hála
a varázsigék e legkitünőbbikének, könnyen és gyorsan fog szülni."
A VARÁZS-SZEREK (TILAKA*) RECEPTJE
*)
A tilaka: a homlokra rajzolt jel, melynek az a rendeletése, hogy egy szekta,
rend stb. tagjai könnyen megismerjék egymást.
Anangaranga:
"Az a férfi, ki lajjalu-t (Mimosa pudica), madhuka-t (Bassia latifolia),
áldozati zsírt és nalini-gyökeret (Nelumbium speciosum) a saját magnedvével
összekever és bájitalt készit belőle, nyomban meghódíthatja a három világot;
a bölcs Vatsyayana ezt a receptet tartotta a legjobbnak. A fehér arka (Calotropis
gigantea), manjistha (Rubia Munjista), vaca (Acorus Calamus), musta (Cyperus
rotundus) és kustha (Costus speciosus vagy arabicus) gyökere: aki ezeket az
asszonyi vulva vérével péppé keveri és szép tilakát mázol vele a homlokára,
az a szakértő a három világot nyomban meghódíthatja és igen sokáig boldog lesz
e földön. Tagara (Tabernaemontana coronaria), pippali-gyökér* (Piper longum),
mesasrugi (Oina pinnata) és kana-gyökér* (Piper longum vagy kömény): aki ezt
az öt testrész egyenlő arányú váladékával okosan összekeveri és a Föld fiának
napján** mézzel tilakát készít belőle, az a férfi kétségtelenül az egész világot
meghódíthatja. Az a nő, ki a marha epekövének és mentruációs vérének keverékéből
homlokára tilakát csinál, férjét bizonnyal elbűvöli."
*)
Vagy "kana és jata"-nak (Nordostachys jatamansi. Flacourtia cataphracta,
Asparagus racemosus és rudrajata) olvasandó.
**) A hónap sötét felének 14. napja, mely a démonoknak van szentelve.
Pancasayaka: "Aki manjisthá-t (Rubie munjista), toyadá-t (Cyperus rotundus),
vaca-t (Acorus calamus), a fehér bhanu (Calotropis gigantea) gyökerét egyenlő
arányban a maga vérével és kustha-val (Costus speciosus) összekever és homlokára
tilakát csinál, ez a tapasztalt férfi abban a pillanatban mind a három világon
erőt vehet."
A SZENVEDÉLY
FELKELTÉSÉRE SZOLGÁLÓ
SZEMKENŐCSÖK (AUJANA)
Pancasayaka: "Ha egy ügyes férfi a Devi nagy ünnepnapján a siddhartha (fehér
mustár) olajával éjjel a hullamezőn egy emberi koponyába lámpakormot gyűjt és
ezt a szemére dörzsöli, az egész világot meghódíthatja. Ha a fehér mustár olajával
átitatott erős szövésű mécsbelet kék lótusszal, kusthával (Costus speciosus
vagy arabicus) és tagará-val (Tabernaemontana coronaria) bekenünk és egy férfi
(lámpául szolgáló) koponyaüregében lerakodott kormot a szemünkre dörzsöljük,
az egész világ behódol. Az a nő, aki szemét vörös arzén-nel, yuvatival (sárga
gyökér), kesará-val és a szarvasmarha epekövével kezeli és azután férje elé
járul, annak a férje úgy behódol, mintha a rabszolgája volna. Ez a szabály benne
van a Haramekhalaban. Ha vörös arzént, nalini-t (Nelumbium speciosum), a szarvasmarha
epekövét, a tagarát (Tabernaemontana coroniria) és kesarát vasárnap a pusya-holdház
alatt péppé gyúrunk és szemkenőcsöt csinálunk belőle, ez a nőt és szeretőt egyszersmindenkorra
kezessé bűvöli."
SZERELMI POROK
(CURNA)
Anangaranga: "Kakajangha (Leea hirta), sita*, a méhecske két szárnya, kustha
(Costus speciosus vagy arabicus), utpala (kék lótuszvirág) és tagara-gyökér
(Tabenaemontana coronaria): ezeknek a dolgoknak pora azt, akire rászórják, elvarázsolja.
A széltől elsodort levél, a férfi váladéka,** egy halott koszorúja és egy méhecske
mindkét szárnya: - ennek a pornak, fejre hintve, bűvös hatása van. Saptacchada
(Alstonia scholaris) és sivaksa (az Eleaocarpus Ganitrus bogyója), ha ugyanolyan
mennyiségű viasszal keverik: - ezeknek a dolgoknak pora a fejre hintve varázsos
hatással bír."
*)
Lehet aparajita (Clitoria ternatea, Marsilea quadrifolia, Sesbania aegyptiaca),
fehér kantakari (Solanum Jaquini, Bombax heptaphyllum, Flacourtia sapida), Vornonia
anthelmintica, fehér durna-fű, Ficus hederophylla, jázmin és vidari (Batatas
paniculata, Hedysarum gangeticum). Vagy pedig sita, azt jelenti "fehérenvirágzó"
és kakajangha-hoz tartozik, ahogy a Pancasayaka megfelelő helyén értelmezhető.
**) Az angol fordítás így szól: a little of the man's own Kamasalila (Sperma)."
BŰVÖS KENŐCSÖK
Anangaranga: "Aki a párzás végeztével a szerelem nedvét bal kezével a nő
bal lábára keni, annak ez okvetlenül behódol. Az a nő, aki szeretője penisét
kielégülés előtt bal lábával megérinti, ezzel holta napjáig rabjává teszi. Az
a nő, kit a férfi kiélvezett, miután penisét egyenlő arányban kevert galambsárral,
kősóval és mézzel bekente, örök időkre behódol neki. Az a nő, kit a férfi úgy
élvez, hogy penisét előbb kámfor, medve-penis és méz keverékével bekente, rabszolganője
lesz. A szarvasmarha peköve, arany, higany, kámfor és szantál, - aki penisét
ezzel bekeni, annak az a nő, akivel közösül, örökre behódol."
VARÁZSIGÉK
1. A KAMESVARA-IGE
Anangaranga: "Először a szent szócska (om) előrebocsátása után azt kell
mondani: "o Kamesvara!" Azután "hozd el nekem ezt meg ezt, hozd
el kívánságom szerint!" Ezután következik a "klim"* kiáltás.
Ez a Kamesvara-ige, ha kadambavirágok (Neuclea Cadamba) vagy palasavirágok (Butea
froudosa) fölött tizezerszer elismétlik, azonkívül egy tizedrész áldozati ajándékkal
együtt, mindenkor sikerrel kecsegtet; azoknak a virágoknak stb. melyekre ráolvasták,
rendkívüli varázserejük van."
Pancasayaka: "Örülj, örülj! kábítsd el, kábítsd el - hrim - ezt meg ezt...
svaha! Ezt az igét tízezerszer kell elismételni. Az áldozati ajándék piros virágokból**,
mézből és olvasztott vajból áll. Mindent bal kézzel kell csinálni. A fohász
így szól:
"Aranyfénytermetű, ki ijjadat a fülbevalókig feszíted és szemeidet mozdulatlanul
a szűzek szívének kellős közepére szegezed": aki szívében ilyen ájtatosan
gondol a szerelem istenére, miközben a varázsigét rebegi, az ennek befejeztével
az egész földkerekséget meghódíthatja."
*)
Az egész varázsige tehát így hangzik: "om Kamesvara amukim anaya anaya
vasabam klim!"
**)
Az imént említett kadamba- és palasa-virágok pirosak.
2. A CAMUNDA-IGE
Anangaranga: "om, Camunda!* Bűvöld el és kerítsd hatalmadba ezt meg ezt!
A mondat végén ez a szó legyen "svaha!" így hangzik a pompás Camunda-ige.
Ha egy palasa-virág fölött százezerszer elismételjük, minden tekintetben sikerre
számíthatunk, ha a szabályos módon ** tizedrésznyi áldozati ajándékot adományoztunk.
Ha ezzel az igével hétszer megáldott virágot adunk kedvesünknek, kétségtelenül
meghódíthatjuk."
*)
Siva isten feleségének egyik neve.
**) T. i. "mindent bal kézzel".
3. A VISVESVARI-IGE
Pancasayaka: "om! Meghajlok, meghajlok, Camunda! hili hili! Hódítsd meg
ezt vagy azt nekem; svaha! Ezt az igét százezerszer megismételni. Az áldozati
ajándék (madira-val kevert) palasa-virágokból áll. Mindent bal kézzel kell csinálni.
Következik a fohász:
"Az ijjat arcod elé tartva, háromszeműen, jobb kezedben a tövissel, bal
kezedben a hurokkal; melledig érő fejkoszorúval, hosszan lelógó combokkal és
keblekkel, borzalmas arccal, tűzfénnyel körülragyogva: azoknak a férfiaknak,
kik boldogulni akarnak, mindig a Visvesvari-ra kell gondolniok, miközben ezt
az igét mormolják."
4. A PADMINI
VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: Egy nagavali-levélre (Piper Betle) sorba a következő mondást kell
felírni: először az "om" szócska előrebocsájtásával a "Kamesvara"
szót; azután a "mohayá"-t, végül pedig a "svaha"-t.* Ha
ezt egy mézzel bekent virágra vasárnap ráolvassák és aztán a padmini-nak adjuk,
meghódíthatjuk vele."
Pancasayaka: "om, uram-királyom Kama, bűvöld el (ezt vagy azt)! Ezt a varázsigét
rebegjük el valamelyik vasárnap bétellel és mézzel bekent jati-virág (Jasminum
grandiflorum vagy muskátdiófa) fölött és adjuk a padmini kezébe."
*)
Az egész mondat tehát így hangzik: "om Kamesvara mohaya syaha, om, uram-királyom
Káma, bűvöld el (ezt vagy azt), svaha!"
5. A CITRINI
VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: "Kétszer kell az "om" szócskát és kétszer a "vihamgam*"
szócskát mondani, azután "a szerelem istenének svaha". Dörzsöljünk
szét egy muskátdiót, áztassuk a rambha-gyökér (Musa sapientum) levébe, száritsuk
meg a napon és göngyöljük nagavali-levélbe (Piper Betle). Miután a fönt idézett
varázsigét ráolvastuk, adjuk át egy vasárnapon a citrini-nek: alighogy megette,
teljesen behódol."
Pancasayaka: "om! Olvasd, olvasd!** om! Légi lény, légi lény, om! A szerelem
istenének üdv! - Ezzel a varázsigével valamelyik vasárnapi napon ötszázszor
megáldott bételt, a rambha levében szétdörzsölt muskátdióval kell adni a citrini-nek."
*)
Madár.
**) A szanszkrit szövegben "patha" helyett nyilván "paca"
(érleld) olvasandó.
6. A SAUKHINI
VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: "om! Te vagy a varázsló, om! - A régi mesterek ezt a két szót,
melyet a "svaha" követ, tartják annak, mely biztosan sikerre vezet.
Ha ezzel a varázsigével megáldott togaragyökeret, (Tabernae montana coronaria)
és egy sriphalá-t (az Aegle marmelos gyümölcse) adunk a saukhini-nek: földtétlenül
behódol."
Pancasayaka: "om! Hozd ide, hozd ide! om! Érleld meg,* érleld meg! Káma
istennek svaha! - Az ezzel a mondással vasárnapi napon száznyolcszor megáldott
gyümölcsöt adjuk a saukhini-nak."
*)
Mint föntebb, úgy itt is "pathaJ" helyett nyilván "paca"
olvasandó.
7. A HASTINI
VARÁZSIGÉJE
Anangaranga: "Az "om" szócska; kétszer dhuri,* azután "a
szerelem istenének svaha!" - A bölcsek fejedelmei ezt a legkitünőbbnek
tartják. Kenjünk be mézzel egy galambszárnyat és olvassuk rá ezt a varázsigét;
ha azután odaadjuk a hastininak: rögtön behódol."
*)
A dolgok élén (állasz.)
Pancasayaka: "om! ribi, ribi! (?) Hódítsd meg ezt vagy azt nekem! A szerelem
istenének svaha! - Ezzel az igével vasárnapi napon száznyolcszor megáldott (galambszárnyat)
adjuk oda a hastini-nak."
A MESTERSÉGES HIMVESSZŐ
(APADRAVYAS)
Ahogy' fentebb olvashattuk, az ó-ind népeknél általános szokás volt, hogy a
természet munkáját mesterséges eszközökkel egészítették ki, vagy helyettesítették.
Erről csak Vatsyayana nyilatkozik kimerítőbben, a Kamasutra 62 §-ában:
"Aki a tüzes vérmérsékletű asszonyt* nem tudja kielégíteni, használjon
mesterséges eszközöket. A párzás kezdetén csiklandozzuk ujjal a vulvát és a
penist csak akkor dugjuk belé, ha a nő már vonaglik a kéjtől. (Az anparistíká-nak
az a rendeltetése, hogy a bágyadt vérmérsékletű férfi szenvedélyét felizgassa;
azért, kinek ifjusága már odavan és azért, ki bár erős, de ki van merülve.**
Vagy használjunk mesterséges hímvesszőt*** (apadravyas). Ez aranyból, ezüstből,
rézből, vasból, elefántcsontból, bivalyszarúból, fából, cinnből vagy ólomból
készülhet; puha, hűvös, a potenciát növelő és a célnak megfelelő kell, hogy
legyen. Így mondja Babhravya; Vatsyayana azt tanítja, hogy az egyén testi sajátságainak
megfelelően fából kell készülnie; hossza rövidebb legyen, mint a hímvesszőé
(lingarramanantaram?... "of the same size as the lingam"; "de
la longueur du linga audessous de sa téte") és a szélén érdesnek és ripacsosnak
kell lennie. Két ilyet egy párnak (samghati) nevezünk. Három, vagy több teljes
hosszában a karszalagot (cudaka) képezi. Vastagságának megfelelőn tekerjünk
egy zsinórt a hímvessző köré: ez az egyetlen karszalag (akacudaka). A csípőre
erősített, a nagyságnak megfelelő, mindkét oldalán nyitott, erős és érdes rigolyákkal
ellátott eszközt páncélnak (kaucuka) vagy hálónak (jalaka) nevezzük. Ahol ez
hiányzik, vegyünk uborkaszárat, vagy bambusznádat, kenjük be olajjal és illatos
kenőcsökkel, kössük zsinórral a derekunkra, vagy vegyünk egy jól csomózott sima
fa-koszorút, melyre sok-sok myrobalan-magot erősítünk."
*)
Az angol fordító a szanszkrit "candavega" szót így adja vissza: "a
Hastini, as elephant woman!"
**) A zárjelben közölt mondat úgy az angol fordításban, mint Lamairesse francia
fordításában hiányzik.
***)"... thing which are put ou or around the lingam to supplement its
length or its thickness so as to fit it to the yoni."
A SZORGALMAS HEDONISTA
SÉTA A TÚLVILÁGON ÉS EVILÁGON FRANYÓ ZOLTÁNNAL
ÍRTA: BODOR PÁL
Franyó Zoltán a világ legszorgalmasabb hedonistája volt. Tág temesvári dolgozószobájában
tán hét íróasztal is állt: egy-egy a szellem minden kontinensének. Múzsájának.
Avagy a hét minden napjának? Sosem mertem megkérdezni: melyik a hétfői, melyik
a csütörtöki asztala - de tudtam: van szombati és vasárnapi is. Amikor megszülettem,
már negyvenhét éves volt, és sohasem öregedett tovább. Amikor meghalt, 1978-ban
negyvennyolc éves voltam, és nálam fiatalabb volt. Esküszöm, semmit sem változott
haláláig, kilencvenegy éves koráig. A nőket is épp úgy szerette, a nők is épp
úgy szerették. Életrajza csupa valószínűtlen tény, élete utolsó szakaszában
történelmi nevű, fejedelmi családból származó román hercegnő szeretett belé
- akinek Ő volt az első szerelme.
Franyó ludovikás tiszt volt, az olasz fronton egy Habsburg főherceg kedvenc
kártyapartnere, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Lobogó főszerkesztőjeként,
Lukács György népbiztos mellett működött. Az ötvenes évek elején fegyházban
töltötte sorsát, (úgymond, álnéven birodalmi náci lapokban vezércikkeket írt
- amit sosem lehetett rábizonyítani, és én nem is hiszem) néhány év múlva Bécsben
átvette a Herder díjat. Dr. Kiss Géza professzor az Utunk hasábjain leleplezte
1958-as Faust-fordítását: párhuzamos hasábokon mutatta ki, hogy a temesvári
szerző Lajtha Géza 1951-ben megjelent tolmácsolását plagizálta, valósággal ellopta
- csakhogy nyomban kiderült: Lajtha Géza nem más, mint Franyó álneve. Ugyanis,
mire Faustjának első változata elhagyta a kolozsvári nyomdát, Ő éppen börtönben
volt; dr. Tóth Samu, a híres kolozsvári könyvművész mesélte. Gaál Gábor nem
volt hajlandó bezúzatni a kötetet, csak a borítót, előzéklapot, címlapot cseréltette,
odaíratta az álnevét - se Goethe, se a romániai magyar olvasó, se a magyar irodalom
ne veszítse el az új Faust-ot, csak azért, mert Franyó ül. S így neje, a hajdan
igen szép asszony, (állítólag egykor bécsi műlovarnő) is némi pénzhez jutott.
Noha németre s magyarra sokat fordított kínaiból, azzal vádolták: egy szót sem
tud e bűvös nyelven. Az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, Dimény (Herczka) István,
aki karrierjét hajdan Franyó lapjánál, a 6 Órai Újságnál kezdte, eldöntötte:
végére jár a dolognak, amikor a végül 1959-ben kiadott Kínai verseskönyv ("Négyezer
év költészetéből") című antológia szerkesztőségi előkészületei zajlottak.
Közölte Zoltán bácsival: ilyenkor illik meglátogatni a kínai nagykövetséget,
bemutatni a tartalomjegyzéket, nehogy a megjelenéskor majd valami ellen tiltakozzanak.
D. I. előre mulatott azon, és nem gonosz kajánsággal, hogy miképpen bukik le
egykori főnöke- gazdája a követségen, s derül ki végre, hogy csak ki tudja,
milyen közvetítő nyelvek segítségével készítette antológiáját. (Melynek párja
a Frankfurtban 1940-ben kiadott Chinesische Gedichte). Ámde a kínai kultúrattaséval
Franyó nyomban hosszas beszélgetésbe fogott: ott, a követségi íróasztalnál,
írásban. Amit nekem azzal magyaráztak, hogy kiejtésben nagyok a különbségek
a különféle tájak és korok kínai nyelvjárásai között, de írásukban azonosak.
(Egyébként az első világháború után, bécsi emigrációja idején a Keleti akadémia
hallgatója volt...)
Mindig irigyeltem testi és szellemi erejét. Nyolcvan fölött is diót tört félkezében.
Teher- és más gépkocsikon, azaz "autóstoppal" utazott Temesvárról
Sepsiszentgyörgyre, a színház évfordulós ünnepségére - jó nyelvek szerint nagyon
tetszett neki a színház szépasszony, okos asszony igazgatónője, Dukász Anna.
Franyó, a jó nyolcvanas egész nap zötykölődött mindenféle alkalmi járművel Szentgyörgyig,
majd hajnalig ropta a csárdást.
Senkiről nem pletykáltak annyit, mint róla - és ma már nem az az érdekes, hogy
mi volt igaz, hanem az, hogy mit hazudtak. Nem hazugság, hogy aradi barátomat
és kollegámat, Mózer Istvánt, a helyi lap kulturális rovatának vezetőjét telefonon
megkérte: menjen el a szállóba, ahol látogatásakor lakott, és hozza el ott felejtett
pizsamáját. Csakhogy nem pizsama volt, hanem csipkés női hálóing. Zoltán bácsi
csak arra ügyelt ingerülten, hogy a megtalált hálóalkalmatosságot temesvári
viszontlátogatásakor nehogy a lakására vigye Mózer Pityu.
Diósy Menyhért, Léda állítólagos unokaöccse az ötvenes években a Tudományos
Akadémia kolozsvári titkárságán dolgozott, és gyakori, meghitt vendége volt
Elvirának, szép szőke szomszédasszonyomnak. Menyhért bácsi mesélte a következőket:
"Az első világháborúban a frontról a tiszteket időnként, meg- és fölerősödni
hazahozták, afféle szanatóriumszerű üdülőkbe. Az egyik Csucsa közelében volt.
Franyó rendszeresen eljárt a Boncza-kastélyba, nem annyira Ady, mint inkább
Bertuka, Csinszka kedvéért. Egy alkalommal a parkban oly erőszakosan udvarolt
Csinszkának, a dulakodásig, hogy az önvédelemből teljes erejével Franyó kezébe
harapott. El is öntötte nyomban a vér a zubonyát, mindenét. Az eset azonban
nemigen hozta zavarba Zoltánt, másnap, igaz, felkötött karra, újra megjelent..."
Találkozom Franyó Zoltánnal. Mondom: "Zoltán bácsi, sosem meséltél nekem
flörtödről Csinszkával. Mondd, hogy volt az, amikor megharapott?"
"Óh!" - mosolygott az öreg hamiskásan és ujjával, simogató mozdulattal,
az ajkára mutatott - "Óh, csak itt, egy picit..."
"Karrieremet" rajta mérhettem le. Amikor publikálni kezdtem, javasolta,
hogy igyuk meg együtt a kávénkat a Lloyd-sori preszóban. Vigyázat: nem hívott
meg kávézni, csak éppen egy asztalnál és együtt ihattam meg vele a kávémat.
Amikor a kolozsvári Utunk című irodalmi hetilapnál rovatvezető lettem, meghívott
kávéra. Amikor a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó "kisebbségi" főszerkesztője
lettem, villásreggelire hívott a lakására. Tévéműsorok főszerkesztőjeként lemérhettem:
a tévé - nagyhatalom; taxit küldött ugyanis értem, s a legelőkelőbb szálloda
legelőkelőbb éttermében voltam ebédvendége. Betoppant a csinos, izgalmas Kadelaine
Fortunescu, Páskándi Géza volt felesége, a román világirodalmi folyóirat (Secolul
20) szerkesztője, leült egy szomszéd asztalhoz. Franyó Zoltánnak felcsillant
a szeme. Be kellett számolnom: ki a hölgy. Vezetéknevét töprengve mormolta maga
elé az öregúr, majd felkiáltott: "Megvan! Egy Fortunescu nevű nyugdíjas
öreg ezredes nyerte az oldboy trappversenyt, amikor én a galoppot!" (Lehet,
hogy fordítva, vagy egészen másképp - nem értek hozzá.) Odainvitáltam Madelaine-t
- mert, persze, azt hittem: képtelenség, hogy egy nyolcvan fölötti úr nyeregbeszálljon
s versenyezzen... Ám kiderült: Franyó ezúttal is igazat mondott.
Első verse 1906-ban jelent meg (tizenkilenc éves volt - Nyárutó volt a vers
címe!, a Magyar Szemle közölte), e nyárutót 72 aktív esztendővel élte túl. És
mert e soraimat egy műfordítás kötetében olvashatják, - a halála óta az első,
megjelenő kötetében - nem szólok itt hallatlanul gazdag publicisztikai és szerkesztői
munkásságáról - csak a műfordításairól. Régi arab költők mellett Baudelaire,
Louise Labé, Edgar Allan Poe verseit fordította magyarra, kínai és ógörög költőket
adott ki németül, 1946-ban jelent meg Görög líra c. kötete, Puskint tolmácsolt
magyarul - s 1958-1960-ban jelent meg hatalmas magyar nyelvű műfordítói munkásságának
három kötetes válogatása (s egy szűkebb kötet, Lírai világtájak címmel 1967-ben
az Európa Könyvkiadónál). Egy kötetnyit szánt az afrikai költők bemutatásának.
Rengeteget fordított románból magyarra és németre, magyar költőket (például
Adyt és Petőfit) németre.
Élete utolsó évtizedében indította útnak műfordítói munkássága mélyebbre markoló,
érdekes, új válogatását. Az I. kötet (Ősi örökség, 1973) ókori egyiptomi, sumér,
akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai, kínai verseket foglal magában. A
II. kötet az osztrák költészetet mutatja be, a III. kötetben (mely Franyó halála
évében jelent meg) középkori latin, olasz, francia, provence-i, belga, spanyol,
angol, ír, holland, flamand, svéd, (a lexikon szerint: svéd nyelvű finn!), valamint
finn és norvég versek tolmácsolását nyújtja át. (Dehát persze, e kötet olvasóinak
még néhány Franyó-fordításkötet címét, megjelenése évszámát köteles vagyok ideírni:
Rainer Maria Rilke: Ének Rilke Kristóf zászlós szerelméről és haláláról (1916),
Baudelaire: Versek (Bécs, 1921), Erotica mundi (Bécs, 1922), Régi arab költők
(Arad, 1924), Louise Labé: Szonettek (Budapest, 1937), Frühgriechische Lyrik
(Berlin, 1942)... és a román költőket fel sem soroltam, arról sem szóltam, mit
fordított Jakob Wassermann, Arthur Schnitzler, Upton Sinclair, Cervantes, sőt,
orosz írók prózájából, Anatole France, Hofmannsthal drámáiból, és - mint látható
- sajtó alá rendezte a Hindu erotika című, 1925-ben Aradon kiadott antológiát
- miként azt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981-ben megjelent I. kötetében
a Dávid Gyulának köszönhető szövegben olvashatjuk. (Csak tudnám, szerepel-e
valamiféle lexikonban a piros bőrkötésben megjelent pompás, emlékezetem szerint
Hétpecsétes könyv című válogatása a világirodalom talán legerotikusabb műveiből,
melyet kamaszkoromban olvastam - avagy ez jelent volt meg annak idején Bécsben
Erotica mundi címmel?). Befejezésül hadd idézzek most halálakor közölt nekrológomból,
a kihagyásokat kivételesen nem is jelezve:
"Persze lehetetlen. Mindannyian meghalhatunk, de ez az életerős, fausti
aggastyán, a halálával cinkosan összejátszó, hajnalig csárdást ropó, szépasszonyoknak
kurizáló, agyondolgozott, vidám, konyakozó, egymaga intézmények munkáját elvégző,
ezer kilométereket - és ezer éveket! - bebarangoló, ősznek maszkírozott fiatalember,
ez a nagy kópé, aki közel hetvenévesen "ezen is túl leszünk!" felkiáltással
úgy vonult a börtönbe, mint egy ifjú betyár, ez a zseniális szerkesztő és újságíró,
aki ha megjelent Bécsben vagy Lugoson, mintha valamelyik kínai dinasztia korából,
Óegyiptomból vagy csak innen ni, Aretino buja hölgyeinek kerevetéről került
volna elő - Franyó Zoltán, ez a katonás hangú, titokzatos örök életű, akiről
évtizedek (évszázadok?) során mindig bebizonyosodott, hogy épp a legvalószínűtlenebb
mondák az igazak - aki szenvedve vágyta az akadémiai tagságot, akinek koporsója
után magas hazai és külföldi kitüntetéseket hordozunk, de ott érezzük a sírnál
óperzsa királyok és fáraók és ógörög meg latin költők kimondatlan háláját -
nos, (Neki) el van intézve jó előre a beutalás az Esthajnalcsillagra, és tudom,
onnan Zoltán bácsi majd felhív hosszú telefonbeszélgetésre, megtudakolja, hány
hasábos lesz a nekrológ, milyen fényképe jelenik meg, és tovább szerkeszti onnan
is életműve gyűjteményes kiadását, elküldi borgisz és garmond betűmintáit, és
megkér, intézkedjem sürgősen az Irodalmi Alapnál, mert a csillagokban magas
a napidíj, drága az injekció és a konyak...
Egy magyar író, aki sosem akart öngyilkos lenni, mohón és fiatalosan szerette
az életet, tudott politizálni és pénzt keresni, életművet teremteni, vidéken
nem meghúzódni, szervezni, mulatni, adminisztrálni, akarni..."
Azt hiszem, az alkotó kiváncsiság tartotta életben. Nem csupán a hajdanvoltra,
de a majdanjövőre is kiváncsi volt. És talán csak azt sajnálta, hogy majdani
verseket nem lehet lefordítani.
