Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

25 kérdés az iszlámról
Forrás: www.iszlam.cjb.net
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár


Bevezetés

Napjainkban a változó világ sokarcúságában a televízió- és rádióadók, újságok testközelbe hozzák a volt "mesés, kincsekkel teli" Keletet, ahol jelenleg sok helyen éppen nem mesés dolgok történnek, hanem véresen komoly események. Hogy megtudjunk valamit arról a vallásról, mely a térséget uralja, készítettünk egy rövid áttekintést.
Az iszlám velünk van Európában is, Németországban kb. 4 millió, - ebből kb. 500.000 német állampolgárságú - muszlim él. Franciaországban, Angliában, a Benelux államokban, Spanyolországban szintén milliókra tehető a muszlimok száma. A Balkán tradicionális muszlim helyeit ismerjük: Bosznia, Albánia, Kis-Jugoszlávia, Bulgária.

S itt vagyunk mi is, magyar muszlimok, akik felvettük ezt a vallást miután megismertük.

Nem változtak lényegesen szokásaink, gyökereink a magyarsághoz kötnek bennünket, s továbbra is e hazában keressük boldogságunkat más honfitársainkkal együtt.

 Isten segítse az olvasót a helyes útra, s kérem őt, hogy hallgassa meg imáinkat: virágozzék, gazdagodjék e kis Haza! 
1998. január 5.
Bolek Zoltán (elnök)

 

Az iszlám kialakulása Magyarországon

Az iszlám vallás, ellentétben azzal a téves elképzeléssel, hogy teljesen gyökértelen ebben a térségben, igen nagy történelmi hagyománnyal rendelkezik hazánkban és Közép-Európában is. Már igen korai IX-XIII. század közötti időszakból rendelkezünk írásos történelmi feljegyzésekkel, arab földrajzírók, történészek, bizánci kutatók, magyar királyi oklevelek tanúsága alapján olyan híradásokkal, amelyek önként betelepült muzulmán vallású, avagy muzulmán vallást felvett emberekről emlékeznek meg. De ugyanígy teljes bizonysággal állítható, hogy már a honfoglaló magyar törzsekkel érkeztek muzulmán vallású emberek a Kárpát-medencébe. Tovább növeli az itt élő muzulmánok számát az 1120-as évek környékén a Bulgáriai területekről elűzött besenyők, besenyő törzsek betelepedése. Ezen időszakban a muzulmánokat több elnevezéssel is emlegetik: izmaeliták (utalva Ismailtól való származásukra), szaracénok, böszörmények. Egy érdekes adat: Yakut ar-Rimi arab (az 1220-as években) földrajzíró Szíriában találkozott magyaroroszági muzulmánokkal, akik ott végezték tanulmányaikat, s ez fényesen bizonyítja a kora középkori magyar iszlám tudásszomját. 1355 körül egy újabb népcsoporttal gazdagodik a paletta: az oszmán-törökökkel, amely folyamat az 1541-es Buda wilayat-té válásával mintegy 150 évre tartóssá válik. Az oszmán-törökök erőszakos térítést nem folytattak, hiszen a kényszer tilos az iszlám alapelvei szerint, mégis építészetükkel (Gül Baba türbe, pécsi dzsámi, egri minaret, budai fürdők), szokásaikkal, sőt török kölcsönszavakkal is nagyban befolyásolták a magyarországi helyzetet. 1908-ban még egy népcsoporttal bővül a kör: a bosnyákokkal.
S végül 1916-tól kezdődően, az 1916. évi XVII. tc. legális törvény által engedélyezett és elismert vallási közösség rangjára emeli a magyarországi iszlám közösséget.

Iski Csaba (alelnök)


1. Mit jelent az iszlám?

Maga az iszlám jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti, hogy az ember békében él önmagával, környezetével. Az alávetés pedig Isten és parancsai iránti alázatot, odaadást s engedelmességet feltételez. Az iszlám egy szélesebb jelentése: békét teremteni úgy, hogy alávetjük magunkat Isten akaratának. Ez az egyedüli vallás, mely a nevével egy erkölcsi viselkedési formát és életformát is hordoz. A judaizmus nevét Juda törzs nevéből eredezteti, a kereszténység pedig Jézus Krisztusról. A buddhizmus pedig Gautama Buddháról, a hinduizmus pedig az Indus folyóról kapta nevét. Ám egy valamit fontos hangsúlyozni: a muszlimokat nem szabad mohamedánnak nevezni.
 

2. Ki is Allah?

Allah, arab szó, amelynek jelentése: egyetlen Isten. Hasonlóan az arámi (Eloh) szóhoz. Allah nem csupán a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene is, hiszen Ő a megteremtőjük, és Ő az, aki gondoskodik róluk.
 

3. Ki a muszlim?

Maga a muszlim azt jelenti, az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez pedig úgy jöhet létre, hogy elmondja a tanúságtételt, azaz: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohamed (SZ.A.SZ.) Allah prófétája. Szélesebb értelemben bárki, aki önként aláveti magát Allah akaratának muszlimnak számít, így minden Mohamed (SZ.A.SZ.) előtti próféta muszlimnak számít. A Korán külön is említi Ábrahámot, aki sok idővel Mózes és Krisztus előtt élt, és így szólt: "Nem volt ő sem zsidó, sem keresztény, hanem muszlim volt", mivel ő alávetette magát Allah akaratának. Így tehát vannak olyan muszlimok, akik egyáltalán nem vetik alá magukat Allah akaratának, s vannak olyanok, akik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az iszlámnak megfelelő életet éljenek. Az iszlám nem ítélhető meg úgy, hogy azokat vesszük figyelembe csupán, akik muszlim neveket hordanak, ám tetteiket és cselekedeteiket tekintve nem lehet őket muszlimnak nevezni, s nem is viselkednek úgy. Az, hogy valaki mennyire nevezhető muszlimnak attól függ, mennyire veti alá magát Allah akaratának hitében, lelkében és tetteiben.


4. Ki volt Mohamed (SZ.A.SZ.)?

Röviden: Mohamed (SZ.A.SZ.) egy előkelő mekkai törzs szülötte Arábiában, a keresztény időszámítás szerint 570-ben. Őseinek származása Izmáelig megy vissza, aki Ábrahám Próféta fia volt. Mohamed apja még születése előtt meghalt, anyja pedig mikor még csak hat éves volt. Semmilyen oktatásban nem részesült. Először egy dajka nevelte, ahogyan akkoriban szokásos volt, majd nagyapja és utóbb nagybátyja. Fiatal emberként igazságosnak ismerték meg, erényesnek, aki egy barlangban meditált és gondolkozott. Negyven éves korában kapta meg prófétai küldetését, mikor Gábriel arkangyal megjelent neki, ami ma a Koránnak nevezett könyvben olvasható, amit a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek. A Korán változtatás nélkül maradt fenn eredeti formájában, s megerősíti a Tórában, a Zsoltárokban és az Evangéliumokban levő igazságot. A Korán az egyetlen létező Írás ma, amely eredeti arab formájában fennmaradt.

5. Imádják-e a muszlimok Mohamedet (SZ.A.SZ.)?

Nem! A muszlimok nem imádják Mohamedet (SZ.A.SZ.), sem más személyt, más prófétát sem. A muszlimok hisznek és igaznak tartják az öszes prófétát, ideértve Ádámot, Noét, Ábrahámot, Dávidot, Salamont, Mózest és Jézust. S a muszlimok úgy tartják, hogy Mohamed (SZ.A.SZ.) a próféták sorában az utolsó, aki eljött. Hitük szerint csak Allahot lehet imádni és szolgálni, nem pedig teremtett emberi lényt.

6. Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról?

A muszlimok igen magasra értékelik Jézust, s az ő kiváló anyját Máriát. A Korán elmondja nekünk, hogy Jézus csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé. Porból teremtette őt, majd így szólt: "Légy! És lett." (Korán, 3:59)
 Mint próféta sok csoda adatott meg neki, mint pl. nem sokkal születése után beszélt anyja erényessége védelmében. Allah egyéb kegyei révén gyógyította a vakot és a beteget, életre keltette a halottat, agyagból galambot alkotott, ám a legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott. Ezek a csodák Allah adományaként jöhettek létre, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. A Korán tanítása szerint nem feszítették meg a kereszten, henem felemeltetett az Égbe. (Korán Mária szúra)

 

7. Melyek az iszlám oszlopai?

Általában öt pontot szokás úgy emlegetni, hogy ezek az iszlám oszlopai. Nevezetesen:

1. Hit Allahban s Prófétájában Mohamedben (SZ.A.SZ.).

2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelez?k.

3. Böjt (siyam), melyet Ramadan hónapban kell teljesíteni.

4. Adakozás (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és gazdagok kötelessége.

5. Zarándoklat (Hadzs), Mekkában történik, az élet során egy alkalommal, csak akkor, ha fizikai és anyagi feltételei adottak.

(Oszlopok az épület részei. Az épület ebben az esetben a teljes egész emberi lény, aki törődik és védi is minden más teremtmény jogait, s szem előtt tartja embertársai sorsát, megteremtve egy olyan társadalmat, melyben az igazságosság és a béke a legfenköltebb fogalmak.)
 

8. Mi az értelme a muszlim imának?

Az iszlám istentisztelet értelme az, hogy az ember hasson az Isten tudatára! Az istentisztelet nem csak az imádkozásból áll, hanem a szegények segítéséből, a böjtölésből, s minden jó cselekedtből, amit Isten nevében teszünk.
 

9. Melyek a hit pillérei?

A hitnek 6 pillére van az Iszlám vallás szerint.
Ezek a következők:

1. Hinni Allahban, s ez 4 dolgot tartalmaz:
 - hit a magasztos Allah létezésében

 - hit az Ő isten voltában,

 - hit az Ulühiyya-ban, azaz hogy Ő az egyetlen Igaz isten, nincs társa,

 - hinni az Ő neveiben és atribútumaiban.

2. Hinni az angyalokban, s ez 4 dolgot tartalmaz:
 - hit a létükben,

 - hit azokban az angyalokban, akiket név szerint ismerünk,

 - hit az ő alakjukban, külső formájukban, ha arról tudósítás van,

 - hit azokban a cselekedeteikben, melyet Allah parancsára hajtanak végre.

3. Hit Allah könyveiben:
Allah könyvei: azok az iratok, amelyeket a magasságos Allah leküldött prófétáinak.

Ez a pillér 4 dolgot tartalmaz:

 - hit abban, hogy ezek mind Allahtól származnak,

 - hit azokban amelyeket név szerint ismerünk, mint Tóra, amely Mózesnek, az Evangélium, ami Jézusnak, a Zsoltár (zabur), mely Dávidnak, a Korán amely Mohamednek (SZ.A.SZ.) küldetett le.,

 - hit ezen könyvek híradásában, mint pl. a Korán híradásában.

4. Hit a küldöttekben:
 - küldött az, ki sugallatot kapott az emberek közül valamilyen törvényre, és annak terjesztésére,

 - hit abban, hogy küldetésük, missziójuk valóban Allahtól való. Ha valaki egyikőtök küldetését is megtagadja, akkor megtagadja az összeset ezáltal,

 - a hit azokban akiket név szerint ismerünk, pl. Mohamed, Jézus, Ábrahám, Noé - béke legyen rajtuk,

 - a hit abban, ami igaz az ő híradásaikból,

 - azon isteni törvények (Saria) alapján cselekedni, amelyek elküldettek a Próféták Pecsétjével Mohamedhez, aki az emberiség egészéhez jött.

5. Hit a végső napban:
 - a Végső Nap: a Feltámadás Napja, amikor az emberek a számadás és a jutalmazás elé néznek.

Három dolgot foglal magába:

 - hit a feltámadásban,

 - hit a számadásban és jutalomban,

 - hit a Paradicsomban (Ganna) és a Pokolban, a Tűzben (Nar). E kettő a teremtmények örök lakhelye.

6. Hit az elrendelésben. Négy dolgot foglal magába:
 - hit abban, hogy Allah mindent tud, minden dologról tud egészében és részleteiben,

 - hit, hogy Allah mindezt megírta a jól őrzött Táblán (Lauh Mahfuz),

 - hit aban, hogy minden létező és leendő csak Allah akarata.


10. Alárendelt-e a nő az iszlámban?

Ellenkezőleg. Az Iszlám már 1400 éve azon az állásponton van a nők kérdését illetően, hogy azonos jogaik vannak mint a férfiaknak, de nem ugyanazok minden esetben. Megilleti őket is a munkához való jog, a tanuskodás joga, stb.
Viszont nem nekik kell a családot eltartaniuk, az a férfi kötelessége, a nőknek a gyermeknevelés a kötelességük.

Viszont a nőknek nem szabad a külvilágban kihívóan öltözködniük és viselkedniük.

Az iszlámban ha egy nő férjhez megy, joga van hozományt kérni a vőlegénytől, mely két részből áll:

1. Amit a házasságkötéskor kell fizetnie,

2. Az esetleges váláskor fizetendő összeg - ez is a férj kötelessége.

A hozomány összege nincs meghatározva, a menyasszonyon múlik.

A próféta hagyománya a muszlim férfiaknak:

"Köztetek a legjobb, aki a családjával is a legjobb!"

Nem az iszlámból adódik, hogy néhány muszlim férfi elnyomja a feleségét. Ilyen eltérések az alulműveltségben és a kultúrális különbségekben rejlenek.


11. Hisznek-e a muszlimok a túlvilágban?

Allah igazságos, s hogy ez az igazságossága megnyilvánulhasson, kell lenni egy megfelelő rendszernek. Azok, akik jótettet visznek véghez, azoknak meg kell kapniuk a jutalmat, azok pedig, akik rosszat tesznek, büntetésben kell részesülniük. Ezért tehát Allah megteremtette a Paradicsomot és a Poklot, s bebocsátási feltételek vannak mendkettőbe. A muszlimok hite szerint az evilági életünk csupán egy múló jelenség, egy próbatétel. Ha átmegyünk ezen a vizsgán, egy folyamatos élvezetet és kényelmet nyújtó életben részesülhetünk a jó és kegyes emberek társaságában az Égben és a Paradicsomban.


12. A hitetlenek jó cselekedetei kárba vesznek?

Nem! A Korán világosan mondja: "Bárki, aki egy porszemnyi jót is tett, azt meg fogja látni, s bárki, aki egy porszemnyi rosszat is tett, azt is meg fogja látni." Ez azt jelenti, hogy azok, akik nem hisznek, de jót tettek, még evilágon jutalomban részesülnek jótettük miatt. Másrészt azok, akik jót tesznek és muszlimok is, nemcsak az evilágban részesülhetnek jutalomban, hanem majdan a túlvilágon is. Jóllehet a végső számonkérés Allahra tartozik.


13. Milyenek a muszlimok öltözködési szabályai?

Az iszlám a szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyoza. Senkit sem szabad úgy tekinteni mint szexuális vágy tárgyát. A férfiak és a nők számára az irányadó ez kell, hogy legyen: a ruhájuknak nem szabad túl vékonynak és túl szorosnak lennie, nehogy túlságosan kihangsúlyozza a test vonalát.
 A férfiak esetében a ruhának legalább takarnia kell a térd és a köldök közötti részt. Nők esetében pedig minden részt.


14. Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban?

A Korán azt tanítja a muszlimoknak, hogy nem szabad sertést, és sertésből származó termékeket fogyasztani, sem pedig elhullott, döglött állatot (olyan állatokat, melyek természetes módon haltak meg, s némely speciális esetet).
Tilos a ragadozó állatok húsa, mivel ezek döglött állatot esznek. Tilos alkoholos italt inni, mint például a bor, s tilos bármiféle kábítószer használata is.


15. Mi az iszlám fundamentalizmus?

Szemben a kereszténységgel, az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy "fundamentalizmus". A nyugati sajtó találta ki ezt az elnevezést, s aggatta olyan muszlimokra, akik szeretnének az alapvető, ősi és eredeti elvekhez visszatérni az iszlámot illetően, s életüket eszerint rendezni be. Az iszlám a türelem vallása, s a hívő muszlim nem lehet sem fanatikus sem pedig szélsőséges.


16. Milyen az iszlám év?

Az iszlám időszámítás a kivonulástól, a Hidzsrától veszi kezdetét, mikor Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) 622-ben Mekkából Medinába vonult át. Ez az úgynevezett hold év, amely 354 napos. Az első hónap neve Muharam. A keresztény 1997-es év a Hidzsra szerint (Anna Hegirae, A.H.) 1418.


17. Melyek a jelentősebb muszlim ünnepek?

Id al-Fitr: ez jelenti a böjtölés végét Ramadan hónapban. Nyilvános imákkal ünneplik, lakomákkal és ajándékozással.
Id al-Adha: ez a zarándoklat végét jelöli, az éves zarándoklatot Mekkában. A nyilvános és közös ima után azok, akik megtehetik bárányt, marhát, tevét áldoznak fel, imitálva Ábrahám engedelmességét Allahhal szemben, aki ezzel megmutatta, hogy kész feláldozni a fiát is.


18. Mi a Saria?

A Saira egy minden részletre kiterjedő, átfogó törvénykezés, mely két forrásból táplálkozik:
1. Korán
2. A Szunna, avagy Mohamed (SZ.A.SZ.) próféta hagyományai.
Ez az egyén és a társad
alom minden egyes percét és pillanatát szabályozni képes rendszer. Az iszlám jog, a Saria célja, hogy védje az egyén alapvető jogait, ami magába foglalja az élethez, vagyonhoz való jogot, a vallás és politikai szabadságot, továbbá biztosítja a nők és kisebbségek jogait.
Az iszlám országokban azért olyan alacsony a bűnelkövetési arány, mert az iszlám büntetőjogot alkalmazzák. Ezeket ám csak olyan társadalmakban lehet alkalmazni, melyek már minden más iszlám törvényi formulát felállítottak, hogy biztosítsák az igazságot és mások jogainak védelmét.


19. Igaz-e, hogy az iszlám a "kard" erejével terjed?

A Korán tanítása szerint nincs kényszer a vallásban, így tehát senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy muszlim legyen. Jóllehet az is igaz, hogy sok helyen, ahová a föld népét felszabadító muszlim seregek érkeztek, kardot vittek magukkal, lévén az a kor fegyvere. Ám az iszlám mégsem a kard által terjedt el.
Sok helyen, ahol most muszlimok vannak, mint pl. Távol-Kelet, Indonézia, Kína vagy Afrika sok területe, nem maradt fenn semmiféle dokumentum arról, hogy valaha is muszlim sereg járt volna ott. Ha azt mondjuk, hogy az iszlám a kard révén terjedt el, akkor azt kell mondanunk, hogy a kereszténység a gépfegyver erejének köszönheti elterjedését, továbbá az F-16-osoknak, atombombáknak stb. Ami persze nem igaz.

A kereszténység a keresztény misszionáriusok tevékenységének köszönheti elterjedését. Az arabok 10%-a keresztény. Az "iszlám kardja" nem képes a nem muszlim kisebbségeket muszlimmá formálni a muszlim országokban sem! Indiában, ahol a muszlimok 700 évig uralkodtak, még mindig kisebbségben vannak. Az USA-ban az iszlám egy igen gyorsan növekvő és fejlődő vallás, ahol közel 6 millió követője van és az a bizonyos kard nincs sehol.


20. Az iszlám erőszakot és terrorizmust jelent?

Nem. Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása és számára az emberi élet a legfőbb érték amit Istentől kaptunk.
Idézet a Koránból:

"Ennek érdekében megirtuk Izrael fiainak, hogy ki   embert öl a földön lelketlenül, vagy   romlottság-ból olyan, mintha megölné az embereket mindahányat,

s ki megvédi azt olyan, mintha megvédené az embere-ket mindahányat."  ( Korán, 5:32)

Az Iszlám minden formája elítéli az erőszakot, mint pl. A keresztes háborút, a spanyol inkvizíciót, a 2. Világháborút és annak rémtetteit, a Szerbek boszniai vérengzését, stb.
Aki a muszlim vallására hivatkozik az erőszak elkövetésénél, közössége kitagadhatja. Sokszor a médiák felelősek abban, hogy egy-egy politikai történést az Iszlám köntösébe bújtatnak. Sok helyen nincsenek vagy elenyésző számban vannak muszlimok.

Pl.: Írország, Dél-Afrika, Latin-Amerika vagy Srílanka. Gyakran a hódítók elleni harcból bontakozik ki a terrorizmus- erre legjobb példa a palesztinok leigázása volt.


21. Igaz-e, hogy a dzsihad szent háborút jelent?

A médiák gyakran egyenlőségjelet tesznek a dzsihad és a szent háború közé.
A "dzsihád" szó pontos jelentése: erőfeszítés Isten útján. Minden erőfeszítés a mindennapi életben, mely az isteni kívánalmak teljesítsésre vállalkozik, dzsihadnak tekinthető. A legnagyobb lépcsőfok a dzsihadon belül az, ha az ember legyőzi önmaga zsarnokságát, önzőségét, a hazugságot, s az igazság, szeretet és a béke lép a helyébe. A harc caúcsa az önzésünk legyőzése, a háttérben működő gonosz visszaszorítása. De dzsihadot jelent az is, ha egy muszlim megvédi idegen támadóitól országát, vallását. A dzsihad fajtáit egy vallási vezetésnek, vagy muszlim államfőnek kell a Koránból és a Szunnából (Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) hagyománya) meghatároznia, esetleg nyilvánosságra hoznia.


22. Mi a szolgálat célja az iszlámban?

Célja, hogy az egyén istenfélővé, Istennek törődővé váljon. A szolgálat legyen az ima, a böjtölés, az adakozás, egy eszköz, egy cél érdekében, s ez a cél Allah elégedettségét keresi úgy, hogy az ember istenfélő gondolataiban és tetteiben egyaránt. Így nagyobb reménye van arra, hogy megkaphassa Allahtól a neki járó jutalmat, úgy az evilágon, mint majdan a túlvilágon.


23. Milyen a viszony a muszlim területeken lévő vallási kisebbségekkel?

Az Iszlám elismeri a vallási kisebbségeket az országaiban. A muszlim országban élő vallási kisebbségeknek a jólétét és létbiztonságát egy speciális adó (dzsizjah) biztosítja, mely fizetése felmenti őket a katonáskodás terhe alól is. Mohamed próféta - béke legyen vele - megtiltotta minden muszlimnak, hogy keresztény templomban vagy zsinagógában kárt tegyenek.
Omár kalifa nem egyszer megengedte, hogy a muszlim hódítók keresztény templomban végezzék el imájukat.

A zsidókat a muszlimok Spanyolországban szívélyesen fogadták, a kultúrális életük virágzott, az akkori Nyugat-Európában viszont programokat szerveztek ellenük.

Ők ezt a kort aranykornak hívják.

A muszlim országokban a keresztény vallásúak békében élnek a muszlimokkal és szabadon gyakorolják a vallásukat. Az arabok közel 10%-a ma is keresztény. Kórházaik, iskoláik, templomaik vannak. Viszont a muszlim kisebbség iránt nem mindig voltak kegyesek a keresztények, lásd az inkvizíciót Spanyolországban, vagy a keresztes hadjáratokat, vagy a közelmúlt boszniai, balkáni eseményeit, vagy Kasmirt Indiában stb. A jövő viszont mindenképpen a toleranciáé és a békés egymás mellett élésé, a kölcsönös megbecsülésé, tiszteleté.

Reméljük Isten mindannyiunkat erre az útra vezet!


24. Az iszlám viselkedés alapelvei

a) Intim kapcsolatok, párkeresés:
az iszlám minden házasságon kívüli intim kapcsolatot elutasít.

A házasság biztosítja a biztonságot, a születendő gyerekek jövőjét, a tisztaságot a párkapcsolatban. Itt nincs próbaházasság sem.

Békességet akar a házastársak között, tehát a házastárs "megcsalását" is kategórikusan tiltja.

b) homoszexualitás és AIDS:
az iszlám következetesen elutasítja a homoszexualitást. A muszlim orvosok ugyanúgy kezelik az AIDS betegeket, mint a többieket, még akkor is, ha homoszexuális kapcsolatból kapta a betegséget.

c) terhességmegelőzés és magzatelhajtás:
az iszlám engedélyezi, hogy a nők terhességmegelőzés céljából gyógyszert szedjenek, vagy más módon védekezzenek. A magzatelhajtást csak a 3 hónapos terhesség idejéig engedélyezik.

d) "kegyes halál" és az öngyilkosság:
az iszlám elutasítja az öngyilkosságot és a "kegyes halált", tehát az orvosok segítségét egy gyógyíthatatlan beteg halálához.

A muszlimok hite szerint az élet Istentől van, aki egyúttal megszabta a halál idejét is.

e) szervátültetés:
az életmentésről az iszlám álláspontja a legmagasabb szinten, a Koránban alapozódik meg. (Korán 5:32)

Ezért, mivel az élet a legfontosabb Isten számára, engedélyezett a szervátültetés. A szervkereskedelmet viszont az iszlám nem fogadja el.


25. Hogyan kell a muszlimoknak a keresztényekkel és a zsidókkal bánni?

A Korán a zsidókat és a keresztényeket a "könyv népeiként" említi, mivel számukra Isten Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) előtt küldött szentírást. E népek azok, akik ugyanúgy egy Istenben hisznek, mint a muszlimok. Ezek a tények összekötik e három vallás követőit, mint az is, hogy Mózesig mindhárom elismeri isten prófétáit. Jézust (béke legyen vele) már csak a keresztények és a muszlimok fogadják el.
"Mondd: Ó Írás népe! Jöjjetek el az egyforma szóhoz (egyez-

séghez) közöttünk és közöttetek: Nem szolgálunk mást, csak

Allahot, s nem társítunk Őhozzá senkit, s nem veszi senki

közülünk a másikat Úr gyanánt Allah helyett. S ha elfordul-

nak, hát mondjátok: Valljátok meg, hogy mi megbékélők

(muzulmánok) vagyunk."   (Korán, 3:64)

 

Értelmező szótár (arab és török szavakhoz az iszlámban)

Allah: az egyetlen, az egy igaz Isten

Dzsihad: fáradozás, harc Isten útján

Dzsijah: fejadó, védelmi adó, melyet a különböző történelmi iszlám államokban a zsidók és a keresztények fizettek az államnak

Hadzs: zarándoklat Mekkába

Hidzsab: a muszlim nő kendője

Hidzsra: a muszlimok kivándorlása Mekkából Medinába 622-ben, a muszlim időszámítás   kezdete

Id al-Adha: a hadzs befejezése alkalmából tartott ünnep, Kurban bayran

Id al-Fitr: a Ramadan böjt befejezése alkalmából tartott ünnep, Ramazan bayran

Iman: a gondolat

Iszlam: Isten akaratába való belenyugvás, megbékélés

Korán: szó szerint: a leggyakoribb olvasmány; a muszlimok szent könyve, Isten szava

Muharran: az első hónap neve az Iszlám holdévben

Ramadan: böjthónap

Salah: az iszlám ima arab neve, melyet napi 5 alkalommal végeznek

Sharia: Iszlám törvénykezés, iszlám jog

Sia - siíta: Ali kalifa követő, Ali pártja

Szunna: Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) cselekedeteinek, mondásainak példája, ami kiegészíti a   Koránt

Szunniták: a legnagyobb muszlim csoport, a siíták kisebbségben vannak

Szúra: Korán fejezet (a Korán 114 fejezetből áll)

Zakat: alamizsna, szegényadó, melyet a megtakarított, félretett vagyon után kell a muszlimnak  fizetnie évente (2,5%).