Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

dalai láma

a tibeti buddhisták többségi gelugpa (sárgasapkások) rendjének a feje, 1959-ig Tibet mindenkori vallási és világi uralkodója.

Az első dalai láma Gedun Drubpa (1391-1475) volt, a közép-tibeti Tasilhumpo-kolostor alapítója és apátja. A XVI. században alakult ki a lámák újramegtestesülésébe vetett hit, miszerint utódaikban ők születnek újra, és mindannyian a könyörületes bódhiszattva (jövendő buddha), Avalókitésvara testi megnyilvánulásai.

A gelugpa rend második feje, Gedun Gjaco (1475-1542) a Lhásza melletti Bras-spugs (Drepung)-kolostor főapátja lett, mely ettől kezdve a dalai lámák székhelyeként ismert. Utóda, Szónam Gjaco (1543-88) fölkereste Altán mongol kánt, akitől a tiszteletbeli ta-le (európai nyelveken: dalai) címet kapta. Ez egyenértékű a tibeti gyacóval, és óceánt jelent, valószínűleg a bölcsesség szélességére és mélységére utalva. A címet utólag kiterjesztették az apát két elődjére is, ugyanakkor maguk a tibetiek a dalai lámát Gyalva Rinpocsének (nagy lámának) nevezik. A negyedik dalai láma, Jontan Gjaco (1589-1617) Altán kán dédunokája volt, az egyetlen nem tibeti dalai láma.

Utódját, Ngavang Gjacót (1617-82) általában a Nagy Ötödiknek hívják. A hosut mongolok katonai támogatásával ő szerezte meg a gelugpa irányzat uralmát a többi rivális rend fölött, és megszilárdította világi hatalmát Tibetben. Az ő idejében épült a Potala, a dalai lámák fenséges téli palotája Lhászában.

A hatodik dalai láma, Cangjang Gjaco (1683-1706) kicsapongó ember volt, és szerelmes verseket írt. Ez nem felelt meg magas hivatalának, amitől a mongolok meg is fosztották. Katonai kísérettel Kínába akarták hurcolni, de útközben meghalt.
Tudást őrző tiszta tenger - Tibeti dalok
Sári László: "Tested ízes húsú barack"

A hetedik dalai láma, Kelszang Gjaco (1708-57) idejében polgárháború dúlt, és a kínai Mandzsu-dinasztia uralmát kiterjesztették Tibetre is. Utóda, Dzsempal Gjaco (1758-1804) alatt gurkha csapatok törtek be Nepálból Tibetbe, de kínai segítséggel legyőzték őket. A következő négy dalai láma mind fiatalon halt meg, így az országot régensek kormányozták. Lungtög Gyacónak (1806-15), Culkrim Gyacónak (1816-37), Ketrub Gyacónak (1838-56) és Trinle Gyacónak (1856-76) hívták ezt a négy dalai lámát.

A tizenharmadik dalai láma, Thubten Gjaco (1875-1933) nagy személyes tekintéllyel uralkodott. A Mandzsu-dinasztiát megdöntő 1912-es kínai forradalom alkalmat adott a tibetieknek, hogy elűzzék a megosztott kínai katonaságot, és így a dalai láma független állam fejeként uralkodhatott.

A tizennegyedik dalai láma, Tenzin Gjaco 1935-ben, a kínai Csinghaj tartományban született tibeti szülőktől. 1940-ben került a trónjára, de 1959-ben 100 000 hívével Indiába kellett menekülnie, mert a tibeti nép felkelését leverte a kínai hadsereg, amely 1950-ben szállta meg az országot. A dalai láma emigráns kormányt hozott létre az indiai Dharamszalában, a Himalája hegyei között. 1989-ben tüntették ki Nobel-békedíjjal, ezzel elismerték erőszakmentes küzdelmét a kínaiak tibeti uralma ellen. Több könyvet írt a tibeti buddhizmusról, valamint egy önéletrajzot.

Magyarul megjelent művei:
Tenzin Gyatso, a XIV. dalai láma: Tibeti buddhizmus: Kulcs a középső úthoz (1992)
Száműzetésben - szabadon: A dalai láma önéletírása (1990, 1998)
Tenzin Gjaco: A tibeti buddhizmus. Dharma Füzetek 1. Bp. é. n.
Őszentsége a dalai láma: Ősi bölcsesség - Modern világ (2001)
Tillmann J. A. beszélgetése a dalai lámával (1995)

A DALAI LÁMA ÜZENETE - INSTRUKCIÓK AZ ÉLETHEZ
Sólyom András tibeti fotókiállításáról
Forrás: www.ericsson.hu.club/gallery/solyom

1. Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy siker kockázattal jár!
2. Mikor veszítesz, legalább a leckét tanuld meg!
3. Kövesd a három T-t! Tiszteld önmagad! Tisztelj másokat! Tetteidért vállalj felelősséget!
4. Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse!
5. Tanuld meg a szabályokat, hogy tudjad, hogyan lehet áthágni őket!
6. Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkre tegyen egy nagy barátságot!
7. Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására!
8. Tölts mindennap egy kis időt magaddal!
9. Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet!
10. Emlékezz, hogy néha a csönd a legjobb válasz.
11. Élj jó, becsületes életet, így amikor öregebb leszel és felidézed az emlékeidet, képes leszel másodszor is élvezni azokat!
12. A szeretetteljes légkör az otthonodban, megalapozza az életedet!
13. Szeretteiddel való nézeteltérésed alkalmával foglalkozz csak az adott problémával, ne hánytorgasd fel a múltat!
14. Oszd meg a tudásod! Ez az egyik út a halhatatlansághoz!
15. Légy gyengéd a Földhöz!
16. Évente egyszer menj olyan helyre, ahol még nem voltál!
17. Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, amelyben az egymás iránti szeretetetek meghaladja az egymással szembeni érdekeiteket!
18. Mérlegeld a sikeredet annak fényében, hogy mit kellett föladnod azért, hogy elérd!
19. Vakmerő önfeladással kezeld a szerelmet és a főzést!