Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
KRIZANTÉM (ju)
A nálunk is ismert krizantém (Denranthema), kínai eredetű virág. Már ókori forrásokban
is emlegetik a krizantémot, a Song-korban pedig már nemesítették, és több pazar
változatát ismertetik. Kiválogatásuk, nemesítésük nagyszakértelmű kertészeket
igényel. A különböző fajtákat festői nevekkel látták el: Aranycsengő, Jádemedence,
Bíbor rákolló, Ezüsttál. Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek,
melyek olykor igen tekintélyes pénzekért cserélnek gazdát. A krizantém Kínában
az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. Ezt az időpontot azt
is alátámasztja, hogy bizonyos nyelvjárásokban a krizantémot jelentő ju hasonlít
a kilenc jelentésű jiu-ra. A kilenc még az erényesség és a hosszúélet megjelenítője
is. Mindenkor a művészetek mindenkor előszeretettel dolgozták fel, megjelent
a költészetben, a piktúrában, a faragványokon és hímzéseken. Ősidők óta gyógynövényként
is tisztelik, amely megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. Már a Han-korban
9. hónap 9. napján szokás volt krizantémbort inni, hogy hosszú életűek legyenek.
Ez a nap a "hegymászás" (deng gao) napja is, ilyenkor a tiszta őszi
időben a csúcsokra kapaszkodnak, és ott töltik a napot. A krizantém legnagyobb
szerelmesének, a híres költőt, Tao Yuanming-et (365-427) tarják, aki több versét
is a krizantémnak szentelte. Tao Yuanming a magányosság jelképének tartotta
a krizantémot, mart a hivalkodó tavaszi virágoktól félrehúzódva, elkülönülve
a ősz nyugalmát élvezi, és teszi széppé. A mai napig hűsítő italokat, teakeverékeket
és illatszereket is készítenek belőle. A 8. század táján került át Japánba,
ahol a Kínában elért karriernél is jelentősebbet futott be. A krizantémot Japánban
az uralkodók választották jelképükké, és hivatalos címerré tették. A mai napig
is ünnepet szentelnek neki.
