Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Szép asszonyok egy gazdag házban. Ismeretlen kínai szerző regénye a XVI. század végéről.
Eredeti cím: 金瓶梅 Csin Ping Mej (Jin Ping Mei)
Terjedelem: 100 huj (hui) fejezethttps://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9p_asszonyok_egy_gazdag_h%C3%A1zban
A kínai regényirodalom egyik legjelentősebb alkotásának a szakértők és a laikus olvasók egybehangzó véleménye alapján a Szép asszonyok egy gazdag házban (Csin Ping Mej 金瓶梅) számít. A Csin Ping Mej főhőse a szoknyabolond, kéjenc Hszi-men Csing 西門慶 / 西门庆, akinek három nagy szerelme nevére utal a regény címe: a Csin 金 („arany”) szó Aranylótusz (Pan Csin-lien 潘金蓮 / 潘金莲), a Ping 瓶 („váza”) szó Váza asszony (Li Ping-er 李瓶兒 / 李瓶儿), a Mej 梅 („szilva”) szó pedig Tavasziszilva (Pang Csun-mej 龐春梅 / 庞春梅) nevéből való. A három szó szimbolikus jelentését egybeolvasva adódik a „szép asszonyok egy gazdag házban” értelmezés.
E kiváló, irodalomtörténetileg is kiemelkedő regény szerzője ismeretlen, csupán annyit tudunk róla, hogy a 16. század második felében egy jelentős és minden bizonnyal más művek alkotójaként jól ismert írástudó lehetett. Már a mű megjelenése óta élénk viták zajlanak a szerző kilétével kapcsolatban, vannak, akik azt sem zárják ki, hogy a rejtélyes irodalmár esetleg nő lehetett.
A regény sokáig csak kéziratos formában létezett, csak 1610 körül nyomtatták ki először. Ez a kiadás nem maradt fenn, csupán egy 1617-es kiadás előszavából lehet tudni róla. A könyv megjelenése óta nagy sikernek örvendett birodalom szerte, ám az 1644-ben uralomra jutott mandzsu dinasztia egyik nagy formátumú uralkodója, Kang-hszi császár 1687-ben olyan szigorú rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében valamennyi buddhista, taoista művel együtt az „erkölcstelennek” ítélt műveket is betiltotta. E tiltás ellenére, még a szigorú császár életében, 1708-ban a Csin Ping Mejt mandzsura is lefordították, és a legenda szerint a fordító maga a császár fivére volt. A 18. század folyamán többször is betiltották az erotikus, pornográf művek és a Csin Ping Mej mindig az indexre került művek között volt.
Noha a regény története a Szung-dinasztia utolsó nagy császárának az idejében (1100-1126) játszódik, az ismeretlen szerző egyértelműen saját korának, a 16. század második felének közállapotairól és erkölcseiről számol be. A korrupciótól teljesen átitatódott, züllött társadalom képe bontakozik ki, ahol a erény, a hagyományos értékek, rítusok kiürültek, semmitmondóvá váltak. A regény központi témája egy ilyen „gazdag ház”, amely belső értékeinek elvesztésével, céltalanságával a korabeli társadalom hanyatlását is illusztrálja.
Ám legyen a Csin Ping Mej bármilyen kiváló, kritikai hangvételű társadalombírálat, közkedveltségét korántsem ennek köszönhette. A regény mindenkor népes olvasótábora főleg azokból verbuválódott, akiket a főhős, Hszi-men Csing és a szép asszonyok magánélete érdekelt, abból is elsősorban az intimitások részletes és érzékletes ábrázolása. A betiltások során, a hivatalos indoklásokban a Csin Ping Mejt egyszerűen pornográf regénynek minősítették, és sokáig nem is kívánták annak irodalmi, irodalomtörténeti jelentőségét vizsgálni. A kínai elbeszéléstörténetéről írott művében már Lu Hszün is felhívta a figyelmet arra, hogy a 15. és a 16. században mennyire nyílt, sőt divatos dolog volt a „szerelem művészetével” való foglalatoskodás. Lu Hszün azt is megemlíti, hogy ekkoriban olyanok is voltak, akik úgy jutottak magas hivatali állásokhoz, hogy hatásos nemi izgatószereket ajánlottak fel feletteseiknek vagy akár magának a császárnak.
Vitathatatlan, hogy művészi, irodalmi értékével a Csin Ping Mej egyik legkiemelkedőbb alkotása ennek a műfajnak. A regényből kiderül, hogy ebben a korszakban a szerelem művészete nem ismert korlátokat. Gazdag tárháza a szexuális praktikáknak, a korabeli szokásoknak, melyek igazi értékét kendőzetlen szókimondása és realizmusa adja. A regényben a történet erotikus szálát Hszi-men Csing, a gazdag kereskedő szexuális mohósága, telhetetlensége alkotja. Hszi-men Csing legnagyobb szerelme a fent említett három asszony volt, akiket sorra hálózott be, és nyert meg partnernek saját vágyai beteljesítéséhez. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_erotikus_%C3%A9s_pornogr%C3%A1f_irodalom
PDF: Szép asszonyok egy gazdag házban. Ismeretlen kínai szerző regénye a XVI. század végéről.
[Franz Kuhn rövidített német szövegéből] ford. Mátrai Tamás; a verseket ford. Pór Judit; az utószót írta Tőkei Ferenc.
Budapest, Európa Könyvkiadó, 1964
PDF: Szép asszonyok egy gazdag házban (A 10. fejezet, Csongor Barnabás fordításában és előszavával)
Csongor Barnabás:Aranylótusz, meg a többiek [Előszó]
Műhely, 2016/5-6, 89. oldalSzép asszonyok egy gazdag házban. A TIZEDIK FEJEZET, amelyben Vu Szung cirkáló hadnagyból fegyenc, száműzött lesz, míg a Lótuszpavilonban vigadnak a hölgyek (Csongor Barnabás fordítása)
Műhely, 2016/5-6, 90-93. oldal
A legjobb angol fordításnak David Tod Roy munkáját tartják. Ezt a Princeton University Press jelentette meg:
The Plum in the Golden Vase or, Chin P'ing Mei: Volume 1: The Gathering
The Plum in the Golden Vase or, Chin P'ing Mei: Volume 2: The Rivals
The Plum in the Golden Vase Or, Chin P'ing Mei, Volume 3: The Aphrodisiac
The Plum in the Golden Vase Or, Chin P'ing Mei, Volume 4: The Climax
The Plum in the Golden Vase, Or, Chin P`ing Mei: Volume 5: The Dissolution
