Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Vekerdi József (1927-2015)
Vekerdi József nyelvész, a nyelvtudomány doktora (1979). Kutatási területe: cigány néprajzi és nyelvészeti gyűjtések, szankszrit irodalmi fordítások. 1963 és 1995 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1973-tól 1995-ig a Nemzetközi Csereszolgálati Osztály vezetője. 2001-ben Bibliothecarius Emeritus címmel tüntette ki a könyvtár.
Széchenyi-díj
Vekerdi József nyelvész, a nyelvtudományok doktora, nyugalmazott egyetemi
tanár a magyarországi cigány szubkultúra, valamint a szanszkrit nyelv és irodalom
kutatásában, fordításában és közkinccsé tételében végzett egyedülálló munkásságáért
(2002)
Modi
Kalá-díj
Vekerdi József magyar indológus személyében első ízben van
külföldi kitüntetettje az indiai Dayawati Modi Vishwa Sanskriti Samman díjnak.
Az elismerést a díjat megalkotó bombayi Modi Alapítvány ötévenként ítéli oda olyan
kiemelkedő tudósnak, aki tevékenységével példaadóan járult hozzá India és egy
másik ország kulturális kapcsolatainak elmélyítéséhez. Vekerdi professzor a szanszkrit
irodalom számos művét fordította. A díjat a 73 esztendős tudós tegnap vehette
át ünnepélyes körülmények közepette Bombayben (2000. dec.)
Vekerdi József (Debrecen, 1927. augusztus 7. - Budapest, 2015. szeptember 28.), a világ egyik legismertebb kortárs magyar nyelvésze, az MTA Orientalisztikai Bizottságának köztestületi tagja.
Az utolsó nagy nemzedékhez tartozó Eötvös-kollégistaként latin–görög–orosz szakon végzett az ELTE-n.
Az 1956-os forradalom után három évet ült börtönben, majd 30 éven keresztül az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott fölöspéldányokkal, ahonnan az 1995-ös Bokros-csomag jegyében minisztériumi nyomásra (nemzetközi visszhangot is keltő) megszégyenítő módon távolították el. Osztályvezetősége idején több tízezernyi kötetet juttatott el határon túli magyar könyvtárakhoz. Közben, 1992–93-ban az Eötvös Collegium igazgatója is volt. 2007. június 21–22-én kétnapos konferenciával köszöntötték a 80 éves Vekerdi József professzort az Eötvös Collegiumban. Nyugdíjazása után 2002 és 2008 között az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában óraadó tanárként szanszkrit szövegolvasási gyakorlat órákat tartott.
A nyelvtudományok kandidátusa (1955), doktora (1979), a ciganisztika tudományának legjobb hazai ismerője. Számos ókori szanszkrit szöveget fordított le magyar, a Szentírást pedig cigány nyelvre.Wikipédia
Vekerdi József fordításai a Terebess honlapon:
Asvaghósa:
Buddha élete (Buddhacsarita)
Bhagavad-gítá
- A Magasztos Szózata
Buddha
beszédei
Dhammapada
- A Tan ösvénye
Dzsátakák
- Buddhista születésregék
A
gömböcfiú - Erdélyi cigány mesék
A
Hulladémon 25 meséje (Vétála-pancsavinsati)
Omar
Khajjám: Rubáík
Rámájana
Vágyzuhatag
- Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből
Nami király megtérése - Dzsaina legendák
Három
évtizedig gyűjtötte a cigány nyelveket
Hardi Péter interjúja Vekerdi Józseffel
Tíznél több nyelvet beszél, szanszkrit eposzokat fordít, s világviszonylatban a legtöbb cikket tette közzé a cigány kultúráról, néprajzról. Vekerdi József akadémikust leányfalui nyaralójában kerestük fel.
– Nem volt könnyű utolérnem, hiszen itteni otthonában telefonja sincsen. A világtól elvonuló tudós életét éli?
– Erről szó sincs, csupán élvezem a nyugodt kutatás lehetőségét. Éppen most fejeztem be egy tanulmányt Szent István intelmeiről.
– Honnan van önben a fáradhatatlan tudásvágy?
– Az Eötvös-kollégiumban oltódott belém. Igaz, azt már a Debrecenben, a Református Kollégiumban elhatároztam, hogy az indiai nyelveket fogom tanulmányozni. Alapozásként görög, latin és orosz szakot végeztem.
– A görögöt és a latint értem?
– Keresztury Dezső igazgató javasolta az orosz elsajátítását. Igaza lett, az ötvenes években a reakciósnak tartott beállítottságom ellenére kénytelenek voltak alkalmazni a párt egyetemén, a Lenin Intézetben. Szükség volt a tudásomra.
– Keresztury Dezső később is szerepet játszott az életében.
– A forradalomban való részvételemért kapott háromévnyi börtönbüntetés, majd némi segédmunka után ő vett maga mellé a Széchényi Könyvtárba.
– Mi volt a feladata?
– A nemzetközi csereszolgálatot vezettem. Munkám során évente több tízezer kötetet juttathattam a határon túli magyaroknak, ezzel is segítve megmaradásukat.
– S közben folyamatosan nyelvészkedett. Az asztalán cigány-angol-magyar szótár. Friss kiadásúnak tűnik.
– Tavaly jelent meg a Terebess Kiadónál. A kétezer-hatszáz szóból álló gyűjteményem először a hetvenes években látott napvilágot Pécsett, de azt már sehol sem lehet kapni, ezért szükségessé vált az újbóli kiadása.
– S honnan a cigány nyelv iránti érdeklődése?
– A cigány is az indiai ősnyelvből, a szanszkritból ered, viszonyuk olyan egymáshoz, mint mondjuk a latiné és a franciáé.
– Mennyi ideig gyűjtötte a szavakat?
– Az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig jártam a putrikat, a telepeket, a cigány otthonokat, beszéltettem a lakóikat, s közben jegyeztem a szavaikat.
– Mit tapasztalt, mennyire ismerik a cigányok a nyelvüket?
– A cigány nyelveket alig több mint húsz százalékuk beszéli, a többiek már sajnos nem értik.
– Cigány nyelveket? Így, többes számban?
– Igen, ugyanis tapasztalatom szerint a hazánkban élő cigányok nyelve az évszázadok során négy részre vált.
– Meg sem értik egymást?
– Annyira, mint mondjuk az angol és a norvég vagy a finn és a magyar. Vannak persze közös szavaik, de ez nem elég a beszélgetéshez.
– Melyek a cigány nyelvek?
– Az oláh cigány, amelynek nyelvjárásai a lovári – magyarul lókupec –, a bocskoros, a rongyszedő, a házaló és a szőnyeges csoport nyelve.
– Ezt beszélik a legtöbben?
– Így van, evvel a nyelvvel az ország egész területén találkozhatunk. A fódozó cigány nyelvet elsősorban az ország keleti területén beszélik, a magyar cigányt Nógrádban, a német cigányt, más néven szintót pedig elszórtan.
– Német cigányt? Ők mikor kerültek az országba?
– Esterházy herceg adott nekik menedéket a náci üldözés elől.
– Ön nem csak a cigányok nyelvét, hanem történelmét is kutatta. Mit lehet tudni, miért indultak el Indiából?
– Csak annyi bizonyos, hogy ezerötszáz évvel ezelőtt hagyták el lakhelyüket, s indultak nyugat felé. Páriák voltak, vagyis jogfosztottak, akiknek a legalantasabb munka jutott, még földműveléssel sem foglalkozhattak.
– S mikor jelentek meg hazánkban?
– Első említésük Zsigmond király idejéből való, a XV. század első feléből. Akkor már bizonyíthatóan több száz éve éltek a Balkánon. Vándorló nép voltak, letelepedésüket hazánkban csak az 1930-as években rendelték el.
– Az ön munkásságának azonban csak egy része a cigány nyelv kutatása. A szanszkrit irodalom magyarra fordítását Indiában is elismerik.
– Tavaly tiszteltek meg a Modi Kalá-díjjal, amely a legmagasabb indiai kulturális kitüntetés, ötévenként egyszer adományozzák. Az átadáskor a kulturális miniszter kijelentette: – Büszkék vagyunk Magyarországra!
