Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
ZÁSZLÓ (qi)
A zászló a hadviselésben játszott jelentős szerepet, már a legkorábbi időktől
kezdve. Az első források szerint a hadsereget öt alakulatra osztották, melyek
mindegyikének megvolt a jellegzetes színe és címere, amelyet csapatzászlón is
feltűntettek. Így megkülönböztették a Zöld Sárkány szakaszt, a Fehér Tigris szakaszt,
a Cinóber Madár szakaszt, a Titokzatos Had szakaszt és a Kirívó szakaszt. Az első
három szakasz zászlajának színe és annak mintája a szakasz elnevezéséből kézenfekvő.
A Titokzatos Had zászlaja fekete színű volt, s azon egy kígyó és teknős ábrája
volt. A Kirívó szakasz sárga zászlaján pedig az Északi merítő csillagkép hét csillag
alkotta ábrája volt. Dzsingisz kán fehér színű zászlaján fekete Hold ábrája hirdette
a legyőzhetetlen mongol hadsereget. A Ming-dinasztiát megalapító Zhu Hongwu zászlaja
színéül a vöröset választotta, amelyet a dinasztia megalapítása után sárgára cserélt.
A sárga színű zászló a kínai császárok mindenkori zászlajává vált. A történelem
során szinte megszámlálhatatlan változatban, motívumokkal, színekkel és formákkal
tűntek fel zászlók, melyeket a különböző hivatalok, hivatalnokok éppúgy használtak,
mint a hadvezérek. Az egyszerű kocsmák, italmérések, éttermek stb. tulajdonosai
is előszeretettel használtak egyéni zászlókat. A hivatalos császári lobogó sárga
színű volt, melyet ötkarmú sárkány és vörös Nap, vagy gyöngy díszített. A Kínai
Népköztársaság 1949-ben bevezetett nemzeti lobogóján a bal felső sarokban négy
kisebb és egy nagyobb sárga csillag látható, amely Kína négy társadalmi rétegét
szimbolizálja élen a munkásosztállyal. A pekingi operába a hadvezér szerepkörére
a háton viselt zászlók utalnak.
