Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Török műemlékek Magyarországon
Turkish Historical Monuments in Hungary

Buda





· Gül Baba türbéje, török síremlék, 1543-1548
Budapest, II., Mecset u. 18-20.

Gül Baba Budán eltemetett bektasi dervis. Életéről pontos információk nincsenek. Evlia Cselebi szerint 1541-ben, Buda elfoglalásakor halt meg, koporsóját állítólag maga Nagy (I.) Szulejmán szultán vitte. Rendháza a 16. század közepén már bizonyosan állt, s a legjelentősebb budai kolostor volt, amelyből mára csak a síremlékéül szolgáló türbe maradt fenn.

 


· Császár (Veli bej ilidzseszi) fürdő, 16. sz.
Budapest, II., Frankel Leó u. 31.
A Margit hídtól északra, az Üstökös és a Kavics utca közötti hegylábi szakasz, körülbelül 150 m széles és 300 m hosszú szakaszán található forráscsoport táplálja a Császár fürdőt és a Lukács gyógyfürdőt. Napjainkban a melegvizű források egy része használaton kívül van. A melegforrások gyógyhatásúak, alkáli – Ca – Mg – hidrogén-karbonátos összetételűek, szulfidkénnel.
A Császár fürdő is régi múltra tekinthetett vissza, Mátyás király idejében már népszerű fürdőhelyként említik. A XVIII. században az irgalmas rendnek adományozták. A múlt században kiépült “Csaszi” reprezentatív nagy gyógyudvara a korszak társas életének egyik legelegánsabb színhelye volt, ahol estélyeket, bálokat tartottak. A II. világháború után, 1946-ban egyesült a szomszédos Lukács fürdővel, a fürdőszálloda helyiségeibe az Állami Reuma Kórház és a Balneológiai Kutatóintézet került. 1951-ben a volt Irgalmas Kórházzal egyesült a Reuma Kórház Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet néven. A fürdők a Fővárosi Fürdő Igazgatóság kezelésébe kerültek. 1990-ben az uszoda megszűnt. A gyógyfürdőben termálfürdők, forró lég- és gőzkamrák, termálkádfürdők, női iszapkezelések, súlyfürdők működnek. Az ORFI létesítményei újból visszakerültek az Irgalmas Rend tulajdonába és az ő kezelésükben működik.
Sudár Balázs: A budapesti Császár fürdő török felirata.doc

 



· Király (Kakaskapu, Horoz kapi ilidzseszi) fürdő, török fürdőépület 1566 körül, a 18. sz.-ban kibővítve
Budapest, I., Fő u. 82-86.
A török fürdők kupolájának két megoldása ismert: az egyiknél a kupolát oszlopok tartják, erre a legszebb példa a Rudas fürdő. A másiknál a gömbkupola közvetlenül a fürdőcsarnok határfalain, illetőleg zömök pillérein nyugszik. Ide tartozik a Rác és a Császár fürdő mellett a Király fürdő centrális tere, a típus legszebb képviselője. Története a török fürdőké között talán a legérdekesebb. Önálló melegvíz-bázisa építésekor sem volt és ma sincs. Felmerül a kérdés: miért építették a törökök a fürdőt távol a forrásoktól? Ennek csak egyetlen magyarázata lehet: Buda várának falain belül nem volt fürdő, a törökök viszont a várható ostrom idejére is igyekeztek biztosítani a fürdés lehetőségét. Ezért az akkori Kakas-kapu mellett, annak belső oldalán felépítették a fürdőt, és vörösfenyő távvezetéken a mai Lukács fürdő helyén vagy közvetlen környékén lévő lőpormalom melletti fürdőből vezették ide a meleg vizet. A fürdő építését a "Arszlán" (Oroszlán) néven ismert budai pasa kezdte meg 1565-ben. Időközben azonban megkapta a szultántól a selyemzsinórt, így a félbemaradt munkát utóda, Szokollu Musztafa fejezte be. A központi rész egy többlépcsős, nyolcszög alaprajzú medencét magába foglaló kupolacsarnok. A kupolát tartó zömök pillérek között mély fülkék vannak. A csúcsíves ablakok fölé gömbkupola borul. A fényt hatszögű felülvilágító nyílások adják. Evleja Cselebi így ír a Khorosz (Kakas) - kapu fürdojéről:
"...kicsi és hasznos fürdő. Nyolc boltív fölé van építve, keramittal fedett, rózsaszínű kupolája van. Egészen a közepén lévő medencéjének négy oldalán oroszlán-szájakból éjjel-nappal tiszta meleg víz folyik. Azonban nagyon meleg, úgy, hogy az ember abba be nem mehet." A török uralomnak véget vető 1686-os ostrom szinte eltörölte a föld színéről az alsó külváros apró épületeit. A fürdő azonban - szinte csodálatos módon - túlélte az általános pusztulást. 1687-ben I. Lipót s fürdőt a Gellérttel együtt udvari orvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak adományozta. Több tulajdonos után 1796-ban Hunfalvy János földrajztudós írta le a fürdőt:
" ..Most a König család bírja s azért König - vagy magyarosan Király-fürdőnek nevezik. Mostani épülete 1826-ban készült el. Két udvara van. A nagyobbik udvaron, az ivókúton kívül 4 kőfürdő, melyek mind a török idejéből valók, s 10 lakszoba van. A kisebb udvaron szintén a török korból való közfürdő, azután 4 kőfürdő s 13 lakszoba van."
A fürdőt Mathias Schmidt kútmester tervei alapján klasszicista stílusban alakították át, megtartva a török és barokk épületrészeket.
A gőzfürdő Liber 1934-es leírása szerint három medencével, 188 öltözőkabinnal, a kádfürdő hat szalonkáddal és hat szalonkőfürdővel, valamint négy fajansz kádfürdővel, 18 márvány kád- és 20 kőfürdővel működött, vizét jó eredménnyel használták köszvény, csúz, bor- és csontbetegségeknél, fémmérgezéseknél, máj-, lép-, méh- és húgyhólyagbetegségeknél, valamint, a forrásvizet ivókúraként gyomorhurut és alhasi pangások ellen.
A második világháborúban súlyosan megrongálódott fürdőt az ötvenes években Pfannl Egon tervei alapján építették újjá.
A termál gőzosztály jelenleg kedd-csütörtök-szombaton hölgyek, hétfő-szerda- pénteken férfiak részére tart nyitva. A törökfürdőben négy különböző hőmérsékletű gyógymedence van, a vendégek szárazlég- és nedvesgőz-kamrát is használhatnak.

Jékely Zoltán
Gül Baba fürdőjéhez

Ismeritek-é a furcsa kis bazilikát,
hová színes üvegszemeken tör be a napvilág,
s omló felhőiben a szürke gőznek
meztelen férfitestek hempergőznek.

Hol a Szentség és melyik az az Isten,
melyet a hívek imádhatnak itten,
míg a zuhany alatt állnak megmerevedve,
vagy elfekszenek hanyatt a kövekre.

Ide menekülnek a korai halál elől,
kiket a köszvény, a csúz öldököl,
itt tisztálkodnak a vékonypénzű nyugdíjasok
s a gépolajos kezű inasok.

Forró méhéből küldi földanyánk
az örökélet gőzölgő zuhatagát,
táplálékául a gyermeki hitnek,
hogy a világon semmi sem szűnik meg.

Valaha Gül Babát is látta ez a válu,
most benne fürdik Franci, a nagyszakállu,
Óbuda legöregebb koldusa
– mint egy újjáéledt törökbasa.

A nagymedence szélén úgy heverésznek
mint roncsai valami tengeri vésznek;
megfáradtak a lét sivatagában,
megpihennek Gül Baba oázisában.

Tíz-húsz anyaölbe vágyó, árva felnőtt,
kiket a hétköznap hevedere feltört,
megcsonkított a háború vagy a gép
s jócskán megették kenyerük felét.

Elnézem őket, bús férfitársaimat,
egyik púpos, másik inaszakadt,
a bénát, ki a falhoz támasztotta botját,
s a pattanásost, szerelem átkozottját.

Talán a nők elől seregeltünk ide egybe,
erre a fülledt engedményes területre,
és mégis-mégis mit nem adnánk,
ha megpillanthatnánk egy lenge szoknyát!

Vagy tán egy pillangóért, mely idetévedt
– s mely tán a visszahozhatatlan, játszi élet –,
szöknénk fel és mankóink odahagyva,
újjászületve vágtatnánk utána a szabadba!

1948

 





· Rudas (Jesil direkli ilidzseszi) fürdő, nyolcoszlopos, kupolás török fürdő, 1566
Budapest, I., Döbrentei tér 9.
A Rudas Gyógyfürdő a budai alsó hévizekkel táplált legnagyobb fürdő. Közelében 21 melegvizű forrás van, közülük a legnagyobbak: Árpád I. II. II. (42 C°), Beatrix (39 C°), Mátyás (42-43 C°), Hygieia és Diana (35 C°), Gül Baba (42 C°), Török (42 C°), Kossuth (41 C°), Kara Musztafa (42,8 C°), Rákóczi (41,8 C°). A források közül a török kori gőzfürdőt, a Kossuth, a Kara Musztafa-, a Rákóczi- és a Török forrás, az uszodákat a Hygieia- és a Diána-forrás táplálja, az ivóvízcsarnokban az Attila- és a Juventus-forrás vize iható. A termálgőzfürdőben hat különböző hőmérsékletű (28 és 40 C° között) medence, forró lég- és gőzkamrák, valamint rádiumos kádfürdők vannak. Összesen napi 2000 fürdőző kiszolgálására alkalmas.

A Rudas gyógyfürdő helyén már Zsigmond korában is működött fürdő, de az igazi fejlődése a fürdőnek a török időktől számítható, a fürdő neve akkor direkli ibidzsaszi (zöldoszlopos fürdő) volt. Az eredeti török építményből máig megmaradt a kupolacsarnok, amelyet négyzet alaprajzú fal határol. A középpontban nyolcszögű, több lépcsős medence van, amely fölött a kupolát a medence sarkain álló, összesen nyolc oszlopon nyugvó csúcsíves hevederek tartják. A kupola teret – ugyancsak nyolcszögben futó folyosó veszi körül. A sarkokban gazdagon tagolt sztalaktit-boltozatok vannak. A kupolát több sorban elhelyezkedő, kis nyolcszög keresztmetszetű felülvilágító nyílások törik át. A Rudas gyógyfürdő Buda 1686-iki ostromakor épen maradt., ezután a királyi kamara Buda városának adományozta. A fürdő jelenleg is a magyarországi török épületemlékek egyik legjelentősebb tagja. A II. világháborúban a Rudas gyógyfürdő súlyosan megsérült. Az újjáépítés során 1954-től 28 ágyas kórházi osztálya is van a gyógyfürdőnek. A fürdőtől pár méterre, az Erzsébet-híd budai hídfőjénél található ivócsarnokból viszik a város polgárai otthonukba a gyógyítóhatású vizeket.
http://hps.elte.hu/~gyepi/rudasleirashu.html
http://epiteszforum.hu/?q=node/606
http://www.tusarok.org/furdo/rudas.php
http://www.hg.hu/?action=cikk&id=1834&pageIdx=1&rovat_id=52
Fürdőfejlesztések a török kori Budán > Galéria a feltárásokról

 


· Rác (Debbaghane vagy Kücsük ilidzseszi) fürdő, török medence és kupola, 16. sz.
Budapest, I., Hadnagy u. 8-10.
A Rác gyógyfürdő szintén a Budai alsó hévizek által táplált gyógyfürdő. Forrásai közül a legjelentősebb a kénes Nagy- (43,9 C°) és a Mátyásforrás (43,1 C°). Négy különböző hőmérsékletű (28-40 C° között) medencés gőzfürdője, 15 termálfürdője, forró lég- és gőzkamrái vannak. Naponta 1000 fürdővendég kiszolgálására alkalmas. Vize főként gyulladásra, ízületi megbetegedések ellen javallt.
A török hódoltság idején már kedvelt fürdő volt, Evlija Cselebi történetíró Debhágáne ibidzsaszi (felüdülés fürdője) néven említi. Később a környékre települt szerbekről (rácok) nevezték el. A fürdő a II. világháború során csaknem teljesen tönkrement. A helyreállítás során az eredeti török kori részeket ismét láthatóvá tették. A Rác gyógyfürdő 1931-ben a Szent Imre fürdő nevet kapta, ma ismét történelmi nevét viseli a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. Igazgatása alatt.

 


· Imafülke a Belvárosi plébániatemplomban
Budapest, V., Március 15. tér.

 


· Tojgun pasa dzsámija, a kapucinus templom délkeleti homlokzatának feltárt maradványai
Budapest, I., Fő u. 30-32.

------------------------------------------------------

 

· Függelék

1)
Az ún. "Török fürdő"

nem török műemlék, hanem 1893 után épült mű-törökfürdő, népgőzfürdő


A Lukács fürdő egykori Népgőzfürdője



Romjai 2006-ban


Felújítási terv

Budán, a II. kerület Frankel Leó utca 48. szám alatt találhatóak az 1895-ben Ray Rezső tervei alapján épült egykori népgőzfürdő romjai. Az épület teljes felújításával és átalakításával, kiválóan megközelíthető helyen épül a Malomtó Fürdőszálló. Az érvényes Kerületi Városrendezési Szabályzat csak a meglévő alapfalakon, eredeti építménykontúron belüli építést támogatja. A tervek szerint a védett "török kupolát" az eredeti állapotnak megfelelően visszaállítják, a fürdőszálló mellett utcai kávézót létesítenek, a környezetet parkosítják. A beruházás az Sz&Sz Kft. és a Török Fürdő Kft. közös megbízásából épül.

Az eredeti épületre mint népfürdőre 1893-ban adott építési engedélyt a Fővárosi Tanács, építtetője a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt.
A terveket Ray Rezső, többek között a Herczog palota, a Törley palota, a Lukács iszapfürdője és a Royal szálló építésze 1983. július 22-i datálással jegyezte, Wellish Sándor és Gyula építőmesterek kivitelezték 1893 és 1895 között. Az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz tovább fokozta.
Az 1920-as években a főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, a '70-es évek elején az épületet a ma is látható rom kivételével lebontották. Az akkori tervek szerint egyébként szanálták volna a "török" kupolát, a szomszédos klasszicista műemlék épületet és a Malomtó presszót is. A műemléki hatóság a védett épület, a Frankel Leó út 46. számú ház bontását végül megakadályozta. A terület alatt - feltárás alatt álló, közép-európai unikumként megtalált - vizes barlang, a Molnár János-barlang húzódik. A malomtavat a barlangban fakadó Boltív- és Alagút-források táplálják, a víz csővezetéken jut a Lukács fürdő uszodájába.
Malomtó Fürdőszálló - az egykori népgőzfürdő helyén, a Frankel Leó utcában
Megújul a mű-törökfürdő (Népszabadság, 2006. március 27.)
Fürdőszállóként menekülhetnek meg a Malom-tó romjai

 

2)
Minaret az Állatkertben

Budapest területén is látható egy minaret, amelynek sosem volt vallási funkciója: a Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben, keleties szecessziós stílusban épült Elefántháza rendelkezik egy kilátóként funkcionáló, 31 méter magas minarettel, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A Neuschloss Kornél által tervezett tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontottak, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újjáépítették, így az ismét látogatható.