Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Török műemlékek Magyarországon
Turkish Historical Monuments in Hungary

Siklós



Malkocs bej dzsámija, 16. sz.
Siklós, Kossuth tér 16. (a kultúrház udvarán)


Rohbock metszete a 19. sz. közepéről

A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette a XVI. század második felében. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, majd egy lakóépületbe építették bele, így lényegében fokozatosan "eltűnt". 1969-ben fedezték fel a maradványait, s nem sokkal ezután megindult az újjáépítése Dr. Gerő Győző és Mendele Ferenc irányításával.
A dzsámi lakóházként használt épületét Rohbock Lajos rajza nyomán G. Heisinger metszete is megörökítette. Rómer Flóris, mikor 1872-ben Siklóson járt, a mecsetről egy ceruzavázlatot készített. A rajz a dzsámit - hasonlóan, mint Rohbock korábbi rajza is - sátortetővel fedett épületként ábrázolja. Mindkét ábrázolás úgy tünteti fel a dzsámit, mintha annak épülete nyolc alaprajzú volna.
A tört kőből falazott és téglával felmagasított féltetős épületrész északkeleti oldalához csatlakozó épület padlásterében egy szamárhát íves záródású, kisméretű ablaknyílás volt látható, amelyhez hasonlókat találunk a szigetvári Ali pasa-dzsáminál is. A Vörösmarty utca 2. sz. épület - amely részben a centrális épületrészhez csatlakozott - udvarán az épület török eredetéről ugyancsak szamárhát-íves ablaknyílás maradványa, valamint a falon megfigyelhető kváderezést utánzó vakolatarchitektúra árulkodott. Ezek a látható részletek kétségtelenné tették azt a megállapítást, miszerint a négyzet alaprajzú féltetős épületrész a XIX. század második felében több ízben említett és Rohbock rajzán is megörökített hajdani török mecset maradványait őrzi.
A dzsámi restaurálása 1994-ig tartott, s olyan jól sikerült, hogy 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda.

Manapság a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de a délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik: a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket.
A dzsámi berendezését a török állam néprajzi múzeumából kapott tárgyak teszik teljessé.

Nyitva tartás:
04.15. - 10.15., keddtől vasárnapig: 8h - 17h
10.15. - 04.15., szombaton és vasárnap: 9h - 17h

Siklós a török megszállás korában (1543-1686)
Az Oszmán-török építészet emlékei Siklóson