Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Török műemlékek Magyarországon
Turkish Historical Monuments in Hungary

Szigetvár

Körmendi Alpár: Nagy Szulejmán szultán sírja és türbéje Szigetváron, 2015, 84 oldal (PDF)

Körmendi Alpár: Nagy Szulejmán két szigetvári türbéje helyének megtalálásáról, 2015, 7 oldal (PDF)

Körmendi Alpár: Szulejmán szultán erődje — Időutazások Szigetváron, 2018, 83 oldal (PDF)

Körmendi Alpár: A térkép, ami minden kétségert eloszlat, 2018. március 18., 4 oldal (PDF)

 


·
Szulejmán szultán egykori dzsámija, 16. sz., átalakítva és későbbi toldalékkal
Szigetvár, Vár
A dzsámi téglalap alaprajzú. Egykori felszerelésekhez tartozott a szószék is. A dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretben foglalt, valamikor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab. A templomnak karzata is volt, amelyet napjaikra újra felállítottak. A dzsáminak elsőrendű akusztikája van, kitűnő hangversenyterem. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, melynek délkeleti oldalán szintén van egy mihrab fülke. Az északnyugati oldalon csatlakozik a dzsámihoz a lapos török téglából falazott, szabályos 14-szög alakú minaret, mely négyzet alakú lábazaton áll. Hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfa lépcsője van. A XVIII. században minaret nagyrésze leomlott, valószínűleg villámcsapás érte.

 


·
Ali pasa dzsámija, 1588-1589
Szigetvár, Zrínyi tér 9.
Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették. A dzsámi előterét barokk torony foglalta el. Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalaktit díszítés látható. A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban, a visszavétel 100. évfordulójára készült el. A freskón két témát örökített meg a festő, Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét.

 


·
Török kori lakóház (karavánszeráj? korániskola?), 16. sz.
Szigetvár, Bástya u. 3.
A Török-házban található múzeum állandó kiállításának címe: Szigetvár a török korban.

 

· Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós szobra, Szigetvár
A török állam közreműködésével 1996-ban kialakított parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán portészobra, Metin Jurdanur alkotása, az itt elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye előtt.
Szulejmán szultán mauzóleuma eredetileg a közelben lévő barokk templom helyén állt. Az egykori palánkkal körülvett erősség mauzóleumában (türbéjében) temették el az 1566-os ostrom idején elhunyt szultán szívét és belső részeit, testét pedig bebalzsamozva, a róla elnevezett isztambuli dzsámi díszes türbéjébe vitték.
Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig Szigetvárnál bekövetkezett haláláig. A török állam az ő uralma alatt ért hatalma tetőpontjára. I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megdöntésére törekedett, amikor Bécs ellen háromszor, Magyarországra hétszer vezette személyesen seregeit. Kiváló államférfi, művelt, több nyelven beszélő, költői tehetséggel is megáldott nagy hadvezér és diplomata volt. A világ legjelentősebb jogalkotói között tartják számon, nem véletlenül kapta a "törvényhozó" melléknevet.
Evlia Cselebi török utazó leírásából tudjuk, hogy Szulejmán szultán türbéje márványból készült. Említi, hogy az 1664-es téli hadjárat alkalmával Zrínyi, a költő katonái a türbét védő erősséget felégették, de tiszteletben tartották a sírhelyet, amely addigra jelentős mohamedán zarándokhellyé vált. A pompás türbét 1693-ban egy osztrák katonatiszt romboltatta le. Közelében található a Török-Magyar Barátság park. E park helyén állt az 1566. évi ostrom idején a török szultán sátra.
Vö.
http://www.origo.hu/itthon/20121128-torok-penzbol-keresik-szigetvaron-szulejman-sirjat.html