Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

A Ming-szék

A Ming-kor (1368 - 1644) a palotaépitkezések és a bútorkészités  fénykora. Kiváló arányú, visszafogott vonalvezetésű, szép erezetű trópusi keményfa bútorok kerülnek ki nagytudású asztalosmesterek keze alól. Művészi igényű szerkezeti megoldásokat, tökéletes csapolási és illesztésrendeket alkalmaznak. A tervezéskor figyelembe veszik a bútor funkcióját, az emberi test méreteit, arányait, ülőbútoraikat fej- és gerinctámasszal látják el. Megalkotják  a Ming-stílus legjellegzetesebb műveit, az esztétikai és ergonómiai szempontból is tökéletes székek különböző változatait:

·       A lámpatartó formájú szék (denggua yi)
Magas háttámlával, kartámasz nélkül készül. Alakja a Dél-Kínában használt lámpafüggesztő állványhoz hasonlatos. A szék háttámlájának felső, ívelt vonalú keresztrúdjába nyaktámaszt mélyitenek, melyet a gerinc alakjához igazodó háttámasztó lap kapcsol össze az ülő résszel. A háttámaszt  faragással diszítik.

·       A hivatalnok föveg formájú karosszék (guanmao yi) 
A Ming-hivatalnokok fejviseletéről kapja nevét, melynek íves formáját a háttámla keret felső összekötőlécében ismerhetjük fel. Ezt a széket meditációs széknek is nevezik. Nagyméretű ülőlapján felhúzott, egymásra tett lábakkal is el lehet helyezkedni. A szerkezet fontos részei az ívelt, hajlított kartámaszok, ezek alátámasztó tagjai, valamint az ülőlap alatti támasztóelemek.

·       A szögletes háttámlájú karosszék 
Modern elnevezése, főleg Észak-Kínában meigui yi, azaz rózsaszék, délen irástudó széknek nevezik. Alacsony, négyszögletes háttámla jellemzi, amely három oldalról körbefogja az ülőrészt, dúsan faragott, gyakran áttört diszitésű.

·       A patkó formájú karosszék (quan yi)
A kor egyik legkedveltebb karosszék típusa. A szék felső, ívesen hajló patkó alakú eleme egy folytonos vonalba fogja a kar és háttámlát. Ez a hosszú patkó három vagy öt darabból áll, szorító faszegezésű vagy fogazott lapolt illesztéssel  készült.

·       Az összecsukható szék (jiao yi)
Szállithatósága miatt lehetett kerti bútor vagy szépsége révén fogadószobák ékessége. Ezekben a székekben ábrázolják festményeken az uralkodókat  és császárnékat. Vendégfogadáskor a legelőkelőbb vendégnek szolgált ülőhelyül.

Ma reneszánszát éli a kínai bútorok iránti érdeklődés. Az 1930-as években Kínában élő külföldiek gyűjteményei révén ismerhettük meg nyugaton először a Ming-stilus bútorait. Mai enteriőrök egyre gyakoribb eleme egy-egy ilyen nemes egyszerűségű, letisztult vonalvezetésű alkotás.

 

Képek: https://itw01.com/YUNKFEX.html