Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Tamkó
Sirató Károly
Gyermekversek
Tamkó Sirató Károly egyike azon keveseknek, akik megújították a magyar gyermeklírát: a hagyományhoz oly szorosan kötődő műfajt új témákkal, új formanyelvvel és látásmóddal gazdagította. A húszas években dadaista gesztusaival nagy feltűnést keltő, szürrealista elemekkel élő költő, műfordító a hetvenes évektől kezdve fordult a gyermekversek felé. Köteteinek megjelenése mindig élményszámba ment, a Pinty és Ponty, a Szélkiáltó, a Tengerecki Pál és a Tengerecki hazaszáll mára már klasszikussá vált.
Kötetek:
Tengerecki
Pál - Gyermekversek
[ill. Réber László]. Budapest : Móra Kiadó, 1970, Budapest
: Kossuth Ny. 36 p. 20 cm
2. kiad. Bp. : Móra, 1984, cop. 1970, Szombathely
: Sylvester 35 p. 20 cm
Tartalom
Tengerecki Pál 5
Kenderzsup 8
Lomp 9
Laboda 10
Törpetánc 11
Korszakváltás 12
Emberek, hej, emberek 16
Egy kis kertet 17
Baracskai kőhíd alatt 18
Marabu 19
A két Dani 20
Szabódal 21
Papírgyár 22
Csillagjáró Fehér Ráró 24
Zórád 27
Dal a tóról 28
Csíkászok 30
Dombon 32
Légy 33
Vándor móka 34
Pinty
és ponty
[ill. Réber László]. Budapest : Móra Kiadó, 1972, Budapest : Kossuth
Ny. 36 p. 23 cm
2. kiad. Budapest : Móra, 1981, Bp. : Egy. Ny. 36 p. 22 cm
Tartalom
Pinty és ponty 5
Hajó Lajos 6
Gáz 7
Késő ősz 8
Óc 9
Kongó-bolt 10
A nagy természet 13
Röviköt balladája 14
Mese 18
Mondjam még? 20
Egyszer voltam... 22
Fura 23
Határtalan 24
Kuli és puli 25
Börönd Ödön 27
Illa berek... 28
A Pasaréten 30
Eszkimóka 34
Szia! 36
Majomkönyv
[Róna Emy rajzaival]
Minerva Kiadó, Budapest, 1974
Tengerecki
hazaszáll
[ill. Réber László]. Budapest : Móra Kiadó, 1975, Budapest : Kossuth
Ny. 115 p. 22 cm
2. kiad. Budapest : Móra, [1979], cop. 1975 [Budapest] :
NYIFÜ; Szombathely : Sylvester Ny. 114 p. 23 cm
Tartalom
I. Szil... Szál
Tengerecki Pál 7
Törpetánc 10
Kenderzsup 11
Csíkászok 12
Egy kis kertet 14
Dombon 15
Lomp 16
Légy 17
Dal a tóról 18
Laboda 20
Szabódal 21
A két Dani 22
Csillagjáró Fehér Ráró 23II. Országjárás
Emberek, hej emberek! 27
Országjárás [korábbi címe: Vándor móka] 28
Karancson 32
Papírgyár 33
Egyszer voltam 35
Baracskai kőhíd alatt 36
Zórád 37
A Pasaréten 38
Illa berek 42
Kerékpár 44
Pinty és ponty 45
Barta 46
Késő ősz 48
Gyál 49III. Surrants surrantó
Apróhirdetés 53
Te kis huszár 54
Hajó Lajos 55
Óc 56
Szia! 57
Gingalló 58
Pista bácsi 59
Fura 62
Két ló a betonon 63
Újsághír 65
Bőrönd Ödön 66IV. Eszkimóka
Málna 69
Eszkimóka 70
Röviköt balladája 72
Mamouna és Mamadou 76
Jozafát 77
Kongó-bolt 80
Kattentotta 83
Mamagol 87
Az ős parancs 88
Marabu 90
Mese 91
Mondjam még? 93V. ...Hazaszáll!
Harangos kút 97
Biztató 99
Rokodál 100
Esődal 102
Gáz 103
Határtalan 105
A nagy természet 106
A kis kakas 107
A hold 108
Csillagünnep 110
Ég (Karácsonyi vers) 111
Tengerecki hazaszáll 112
Szélkiáltó
[Kass János rajzaival]. Budapest : Móra Kiadó, 1977, Budapest : Nyomdaip.
Fényszedő; Kecskemét : Petőfi Ny. 35 p. 20 cm
Tartalom
Szélkiáltó 5
Flórián 6
Libegő 8
Hangok az erdőn 9
Állatkerti hír 11
Kertöröm 12
Csikóménes 14
Szekeres 16
Tövi és hegyi 17
Csigabiga 18
Darázs-garázs 20
Pingvintánc 22
Örömhír 24
Mérhetetlen 26
Szembeszél 27
A világűr üzenete 28
Rejtély 30
Világos ez! 32
Erre, kakas 34
Szivárvány 35
Jövőbúvárok
[válogatta Lengyel Balázs].
Budapest : Móra, cop. 1980, Debrecen : Alföldi
Ny. 100 p. 20 cm
Tartalom
Kozmogrammok
A „teremtés" 7
Az ember éneke 10
Mit csinál az ember a földön? 12
Ellentétek egységében 13
A „bűnbeesés" 15
A Bolyai utca 17
Az űrkor tízparancsolata 19
Pillanat 20
Fogalmak 21
A „bonyolult" valóság 23
A Pioneer--10 alumínium lapjára 25
Világérzés az atomkorban 27
Földbánat 29
Ütközések 30
Jövőbúvárok 31
A világűr szeretője 35
Hármashatár-hegyi beszéd
Önmagamok 39
A nagy helyzet 40
Döbbenet 41
Az újszülött 43
Egy spanyol tangó emlékiratai 45
Egysorosak 49
Kétsorosak 50
Háromsorosak 51
Üvegek 52
Kassák Lajos 53
Apafej 55
Evianne 58
Jósolj nekem 59
Emlék 61
Egészségszózat a Who-hoz és mindenkihez 62
Szerencse garmadában 66
Hinta-dal 68
József Attila üzeni 69
Fohász a vécéhez 71
Új írásjeleket 72
Üstökös 74
Ősz a Farkasréten 75
Párbeszéd a XX. században 76
A kínai falnál 77
Tartamok 78
Hármashatár-hegyi beszéd 79
Játékos versek
Korszakváltás 83
Málna 86
Mamouna és Mamadou 87
Bőrönd Ödön 88
Nandu 89
Lomp 90
Két ló a betonon 91
Emelkedés 92
Az ős parancs 93
Csillagjáró Fehér Ráró 95
Tengerecki Pál 97
Tengerecki hazaszáll 99
Tengerecki
- összegyűjtött játékos versek
[szerk., a szöveget gond., az utószót írta
Sipos Lajos] [a metszeteket kész. Banga Ferenc].
Budapest : Gesta, 1995, Budapest
: Grafika Kft. 161 p. 18 cm
Tengerecki
és a világ - gyerekversek
[ill. Réber László].
[Kaposvár] : Holló, 1998,
Budapest : Egy. Ny. 64 p. 25 cm
Tengerecki
hazaszáll
Banga Ferenc rajz. [szerk. Benda Luca].
Budapest : General Press,
[2005]. 38 p. 25 cm
Tartalom
Mérhetetlen 5
Mese 6
Málna 7
Termesz-termosz 8
Korszakváltás 10
Rejtély 12
Mamouna és Mamadou 13
Az ős parancs 14
Kongó-bolt 16
Marabu 18
Nandu 19
Jozafát 20
Mondjam még? 22
Japán kacsák 23
Röviköt balladája 24
Hamzsa bég 26
Eszkimóka 28
A hold 29
Pingvintánc 30
Mamagol 32
A világűr üzenete 33
Törpetánc 34
Ég 35
Tengerecki hazaszáll 36
Szivárvány 38
Tengerecki
Pál
Banga Ferenc rajz.
Budapest : General Press, [2005]. 38, [2] p. 25
cm
Tartalom
Világos ez! 5
Tengerecki Pál 6
A Pasaréten 8
Bőrönd Ödön 10
Libegő 11
Illa berek 12
Csillagjáró Fehér Ráró 14
Országjárás [korábbi címe: Vándor móka] 16
Flórián 18
Papírgyár 20
Gyál 21
Karancson 22
Gáz 23
Egyszer voltam 24
Baracskai kőhíd alatt 25
Csíkászok 26
Zórád 27
Lomp 28
Szabódal 29
Pista bácsi 30
Újsághír 32
Csikóménes 33
Barta 34
Laboda 36
Kerékpár 37
Harangos kút 38
Pinty
és ponty
Banga Ferenc rajz.
Budapest : General Press, [2006]. 38, [2]
p. 25 cm
Tartalom
Gingalló 5
Fura 5
Pinty és ponty 6
Darázs-garázs 7
Határtalan 8
Emberek, hej, emberek!... 8
Rokodál 9
Szekeres 10
Állatkerti hír 10
Apróhirdetés 11
Tövi és Hegyi 12
Csigabiga 13
Kuli és a puli 14
Hajó Lajos 15
Te kis huszár 15
Kis groteszkek 16
Szélkiáltó 18
Légy 18
Örömhír 19
Kenderzsup 20
Óc 20
Két ló a betonon 21
Erre, kakas 22
Egy kis kertet 22
Tűnik az éj... 23
Szembeszél 23
A két Dani 24
Víz 24
Dal a tóról 25
Dombon 26
A kis kakas 26
Esődal 27
Hangok az erdőn 28
Öt kis madárka 29
A varjúcsalád 29
Kertöröm 30
Esteledik már a nap 31
Késő ősz 32
Szia! 33
Majomkönyv 34
Versek:
Volt egyszer egy ponty.
Úszott, mint a pinty!Volt egyszer egy pinty.
Repült, mint a ponty!Együtt mentek...
Úsztak, szálltak, mendegéltek,
tán még most is mendegélnek,
ha a kelő napsugárban
útjuk végére nem értek.Elöl ment a ponty.
Úszott, mint a pinty!Utána a pinty.
Repült, mint a ponty!
Hajó Lajos
Halló! Lajos!
Hajó Lajos!
A te hajad
haj-olajos...
A te hajód,
a te hálód
kívül-belül,
alul-felül
hal-olajos,
hal-olajos!Három évvel csupán
a villanyfény után
a mocsaras Mucsán
megjelent
a propán-
bután,
drót nélküli fénye,
hőt sugárzó gáza
messze kinn a pusztákon is
éghet minden házba.Elvánszorog tropán,
összeomlik bután
a sötétség
és a hideg,
hogyha itt a propán,
és villog a bután
Pécen, Pácon, Nánán,
minden bokor hátán,
kákán,
szittyón,
mohán,
sok kis hepehupán
Piszkén és Perkupán!Kimentem én az erdőre...
És akkor?
Ráléptem egy rőzsetőre...
És akkor?
A rőzsető felsikoltott...
És akkor?
Ősz fedte be az égboltot...
És akkor?
Fázik majd a hátad tája...
És akkor?
Bújj a medve bundájába...
És akkor?
Nem fázol majd nagy fagykor!
Ez a
falu,
ez
ittGYÁL!
Finom
tejet
itt
i-gyál!
Csillag-
fényben
alu-gyál.
Meleg
őszről
álmo-gyál.
Holdat űzni,
napot
várni
pitymallatkor
virra-gyál.
Akár
itt
is mara-gyál.
Falu
úgysincs
szebb,
mintGYÁL!
Óc,
póc,
galambóc,
fekete gombóc,
akármerről
nézek is rád,
hajad csupa kóc!Óc,
póc,
babakóc,
fülem mellett
van egy kis póc.
Minden szavad
azon hervad,
ha még egyet szólsz!
Volt, volt,
hol nem volt,
Kongóban egy
kongó-bolt.Kongott kívül,
kongott belül,
szél lyuggatta
mindenfelül.Nem volt abba
semmi se,
még madzag,
sőt pertli se.Ormáról a
virágot
lerágták a
zsiráfok.Ajtajában
nem állt sorba
cukorkáért
majomcsorda.A Mikulás-
celofánt
megette egy
elefánt.Pincéjéből
a meszet
elhordták
a termeszek.Nagy polcain
semmi, semmi...
Nem volt ott
mit inni, enni.Üresek a
kantinok!
Béget a sok
antilop.Arra jött egy
pigmeus:
- Van-e kroko-
dilus-hús?Van bizony!
Most ölik.
Holnapután
füstölik.Kérek
zebraszalámit!
Réges-régen
hiánycikk!- Akkor kérek
akármit!
- Akármit sem
talál itt!Halljátok
a harangszót:
kong, kong a
kongó bolt
kong a
Kongó-bolt!
De szép is a
nagy természet,
hol haldoklik,
hol meg éled!
Hóból víz lesz,
vízből hó lesz...
Más szavunk sem
lehet erre:
így is jó lesz,
úgy is jó lesz!
Kjöbenhavnon túl, Reykjavikon innen,
egy sziklás izlandi szigeten mered
a zord északi éjbe Röviköt vára.Rőt kövön rótt vár,
zord Röviköt.Hetvenhét őse
balladák hőse!
Benne élt gazdája:
Nagy Röviköt.Mit tettél,
mit tettél,
ó, Röviköt?
Hogy
ellened
vérbosszús ellened
Hariköt
izgat
és
bujtogat,
s undoknál
undokabb
"Bundokat"
köt.Ébredj, Röviköt!
Riadj, Röviköt!
Rántsd ki rövi'kardod,
mely az ellenbe döf!És dong a föld:
ormok közt,
öblök közt,
fjordok kjözt,
kjödök kjözt
folyik a
vérgjőzös
szlöjd.Döngött a föld...
Csatázott Röviköt,
s megölte Hariköt.Izland fölött
sápadt az ég...
Leomlott száz tornyán,
várának porondján
nyugszik már csöndesen,
nyugszik már örökre
Nagy Röviköt.
Nem is sűrű,
nem is ritka,
nem is morzsa,
nem is szikra,
nem is csukva,
nem is nyitva.Így leng a nagy vulkán felett,
a nap felett, a hold felett,
mint egy flamingó-tarisznya,
színt tüzelve, fényt hasítva...El nem érte
gondolat-nyíl
fúvó-tüsök,
kő-parittya...Lengett,
pengett,
messze zengett!Egyszer... egy sötét reggel lett,
ég-föld rengett.
Jég-lándzsás vihar kerengett,
szétfröccsent a tűz-tarisznya,
s belehullott
a csalitba,
a szavannás folyóparton
féloldalra dőlt ladikba.S azóta sem tudja senki:
honnan futott a világra?
Honnan esett
napra,
holdra?Mondjátok meg, ha sejtitek,
hogy mi volt a
nem is sűrű,
nem is ritka,
nem is morzsa,
nem is szikra,
nem is csukva,
nem is nyitva...Mi volt hát a
Titikaka-tavi
tektitek
titka
?
Volt egy dongó
meg egy légy!
Tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!Volt egy molnár
meg egy pék!
Tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!Volt egy asztal
meg egy szék!
Tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!Volt egy kantár
meg egy fék!
Tovább is van,
mondjam még?
- Mondjad!Ha neked ez
nem elég,
öleld meg a
kemencét!
Bumm!
Egyszer voltam -
Inárcs-Kakucson...
Elvesztettem a
piros papucsom!
Piros papucsomat
nem is sajnálom,
újat veszünk a nyáron
Konyáron
vagy
Martonvásáron!
Fura álmokat látok:
hol pihegnek a lápok -
ott mennek a kutyákok,
kutyákok és macskákok,
macskákok és hangyákok,
hangyákok és kacsákok.Mind tátog,
mind hápog,
vörösek, mint a rákok...Szebb álmokat kívánok!
Gazdag vagyok,
határtalan.
Azt sem tudom,
hány ingem van!
Hány ingemen
hány gomblyuk van,
hány gomblyukban
hány gombom van!
Kuli nem ment
suliba,
mert
beteg lett a
pulija.Pesti lakás,
bútor, szőnyeg...
Hullt a szőre!
Szegény puli,
vágyott a nagy
levegőre...Sírt, nyivákolt,
kaparászott,
irgett-morgott.
Látszott jól,
hogy nem bírja az
összkomfortot.Kuli erre
mit tehetett?
Egyet gondolt:
tágas rétnek
rendezte be
a nagy gangot.S épített a
pulinak egy
széles,
szeles
pulikunyhót:
egy valódi,
igazándi
kulipintyót!
Így azután
megy már Kuli
suliba,
mert
meggyógyult
a pulija.
Bőrönd Ödön
a Köröndön
ül a kövön,
ül a kövön
fekete színű bőröndön.Arra száll egy helikopter,
lerádióz a riporter:
Bőrönd Ödön!
Bőrönd Ödön!
Miért is ülsz itt
a Köröndön
fekete szín
bőröndödön?Visszafelel Bőrönd Ödön
csepp zsebrádió-adóján:
Azért ülök a Köröndön
fekete szín bőröndömön,
várom, hogy a tearózsa,
várom, hogy a tearózsa
kinyíljon az aszfaltkövön,s a 4-es busz begörögjön!
A pomázi
országúton
megy egy kalap,
megy egy kabát,
megy egy nadrág -
bennük: én!Illa berek,
inak, erek!
Én egyszer majd
megeredek,
útra kelek,
megyek,
megyek...
Puszták, hegyek
utcák, terek...
Messzi, messzi,
messzi megyek!
- A föld
kerek!
Én csak
megyek!Hideg nyarak,
sötét telek,
nádak, erek,
nagy tengerek!
Ellenségek!
Fergetegek!
Megyek,
megyek,
addig megyek,
amíg újra
rátok lelek...
Hazaérek,
itthon leszek,
ahol minden
puha meleg!Egyet mondok:
jobb lesz, ha
útra se kelek!
Csobánkánál
a nagy fűben
végignyúlok,
leheverek,
s itt maradok
tiveletek!
- Kedves néne,
tudós néne!
Mondj nekem valamit arról:
ezen a szép Pasaréten
mi volt
régen?
Mi volt, mi volt
nagyon régen?
Mi volt, mi volt, mi volt, mi volt
réges-réges-réges-régen?- Megmondhatom, Péter,
de csak ha megértel!
- Várok, hallom, kérdem.- Ezen a szép Pasaréten
valamikor
réges-réges-réges-régen
pannon tenger habja folyt,
dinoszaurusz iszapolt,
mamutcsorda abrakolt!
Érted, Péter?
- Értem!- Ezen a szép Pasaréten
valamikor
nagyon régen
jazig pásztor kóborolt,
eraviszkusz bandukolt,
Kurszán vezér lovagolt!
Érted, Péter?
- Értem!- Ezen a szép Pasaréten
egykor
régen
tatár horda dúlt, rabolt,
janicsárok dobja szólt,
török pasa pocakolt!
Érted, Péter?
- Értem!- Nahát Péter,
kedves Péter!
Ezen a szép Pasaréten
ez volt
régen!
Ez volt, ez volt
nagyon régen!
Ez volt, ez volt, ez volt, ez volt
réges-réges-réges-régen!
Grönlandban
egy
jeges tóba,
párás, forró
forrás mellett
fürdött egyszer
két szép
fóka.
A gleccserről
nézte őket
három
apró
eszkimóka.Ebből
lett a
csuda
móka:
pengett a jég,
zengett a szél..
Táncolni kezd
a két
fóka.
Fütyült nekik,
dalolt nekik
a három
kis
eszkimóka.Békességben
élt a
világ.
Az eszkimók
hahotáztak,
a fókák
bukfencet
hánytak.
Pengett a jég,
zengett a szél…
Grönlandban
a
gleccserek közt
vígan így
eszkimókáztak.
Ki a?
Mi a?
Hara
mia?Itt
lohol
a
nap
fia...Nyakán
a
raf-
fia…Nyomán
a
maf-
fia…Br... br... brr...
Szia!
Szia!
Szil,
szál,
szalmaszál!
Merre jár a Pál?Tenger szélén?
Hegyek élén?
Havas sziklák
meredélyén?Hol bolyong
a messzivágyó,
tűzhegyjáró,
felhőszálló
Tengerecki Pál?Hol a Bajkál halat dajkál,
kis pej lován ott poroszkál.Hol porzik a nagy zuhatag,
arany szitakötőt itat.Megfújja fény-trombitáját,
felölti neon-ruháját.Viharcsónak legelején
száll a tűztenger tetején.Göncölszekér útját rója
ezüstszínű űrhajója.Varázsdallal, muzsikával
harcot vív a Fagykirállyal.Siklik villanyfelhők szélén,
kóborol a tenger mélyén.Szil,
szál,
szalmaszál!
Gyere haza, Pál!Vándor kedved
meddig éled?
Játszanék már
újra véled.Messzeségből
hozzám térj meg!
Tőlem többé
el ne tévedj,
ecki,
becki,
tengerecki,
Tengerecki Pál!
Fenn a hegyen,
körbe-körbe...
Tűztáncot jár
három törpe.Rátiporva
kőre, rögre,
azt huhogják
megpörögve:Hipp,-hopp,
hepe-hupa,
avar-muhar,
jaj, de puha!Zeng a daluk
mindörökre,
Törpe bögre,
görbe bögre.
Az ő nyári
kalapjuk...
Elöl-hátul
csupa lyuk!Árpaszalma
kenderzsup...
Ha szél viszi,
elfogjuk!Ha a nap süt,
fenntartjuk!
De ha esik,
eldugjuk!Zsup! Zsup!
Kenderzsup!
Ha elázott,
kidobjuk!
Egy kis kertet kerteltem,
benne vermet vermeltem,
répát, retket termeltem.Répa, retek megérett,
piros héja de fénylett,
ki megette - de szép lett!
Dombon törik a diót,
hegyormon a mogyorót
- zajuk idecsattog! -
völgyben meg a makkot.Három diót feltörtem,
négy mogyorót megettem,
leltem egy zsák makkot
- ebből ti is kaptok!
Lapos láp.
Lápos lap.
Lompos lép.
Lépes lomp.Libegő kolomp!
A Balaton közepében,
húszan ültek benne éppen! -
Megfordult a komp!Limp!
Lamp!
Lomp!
Nincs messze a
tanoda,
indul oda
Laboda.
Siess, siess, Laboda:
lábad ide, amoda.Messze volt a
tanoda,
el is késett
Laboda,
fagylaltba vájt
a foga,
nem ért időben
oda.Zengett a nagy
tanoda,
bizony bömbölt
Laboda.
Ne késs többé, Laboda:
lábad ide, amoda!
Becses nevem
Bakó Manó -
Nyissz!Makón vagyok
zakószabó -
Nyassz!Makón ahány
zakót szabok -
Nyussz!Annyi bakó
bankót kapok -
Nyissz! Nyassz! Nyussz!
Kis Dani,
nagy Dani,róluk alig
hallani.Jött értük egy
kajla csónak,
a tengerre kihajóztak,
messze tájon
egy lapályon
partra szálltak,
begubóztak,
hírük alig
hallani.Nagy Dani,
kis Dani,
nincs tovább mit
mondani.
Pám,
pám,
paripám,
földön, vízben, levegőben,
a parányok sűrűjében
s odakinn a csillagűrben,
a fénynél is sebesebben
rohan ám
Csillagjáró
Fehér Ráró,
az én táltos paripám!Köd a farka, tűz a feje,
üstököst vadászok vele.Hogyha meghorkantja torkát,
zsákba szorítom az orkánt.A szügye most vízben csobog,
meglasszózom a polipot.Mind megölöm, víva tusát
a sok betegség vírusát.A sörénye lángol, ragyog,
táncra perdítem a napot.Verejtéktől torzon-borzon
a Tejutat végigporzom.S estére, ha fáradt vagyok,
karámunkba levágtatok.A Hortobágy hídja mellett
Csillagjáró
Fehér Ráró
paripám már
leheverhet.A farára
nagyot csapok,
s jó abrakot
adok néki
vacsorára:táltos zabot:
három tonna atommagot!
Délibábos
Karancson
négy fán nő a
narancsom.
S hogyha jő a
narancsszüret,
gyújtok egy nagy
örömtüzet,
s harsány hangon
harsogom a
parancsot:
parancsoljon
Karancson
narancsot!
Baracskai kőhíd alatt
barna legény nádat arat,
nagy kévébe fogta,
bá-
na-
tá-
ban összerippentette,
összeroppantotta
ripp-
ropp-
ra!
Trepp - Trapp - Trepp - Trapp -
Trepp - Trapp - Trepp - Trapp -Ton - Lo - Ta - Tó -
Ton - Lo - Ta - Tó -Ton - Lo - Ta - Ta -
Ton - Lo - Ta - Ta -Ton - Lo - Ta - Ta -
Ton - Lo - Ta - Ta -Ton - Lo - Ta - Tó -
Ton - Lo - Ta - Tó -Trepp - Trapp - Trepp - Trapp -
Trepp - Trapp - Trepp - Trapp .- ...
Da capo al fine(és így tovább,
ameddig a beton
és a két ló - tart.)
Karikának - karikája
Palikának - paripája
Borikának - barikája
Orsolyának - korcsolyája
Ákosnak - a vánkosa
Csillának - a csillaga
Ödönkének - bödönkéje
Máriának - áriája
Hubának - a gubája
Hugónak - a rogója
Szilárd - szalmaszippantója
Tomajnak - a molyirtója
Péternek - az étere
Dénesnek - a ménese
Emesének - a meséje
Ágneskének - mágneskéje
elveszett!
Halló! Halló! Gyerekek!
Ha valaki megtalálja,
gondoljon a gazdájára
meg nem bánja:
huszonnégy órán belül
ÓRIÁSI
jutalomban részesül!
Nem tudja
a
bálna,
milyen jó
a
málna.
Ha tudná
a
bálna,
milyen jó
a
málna,
csak málnát za-
bálna.
Messze, messze Afrikában,
a Zámbézi folyó partján
élt egy apró Hottentotta.
Kinn játszott a folyóparton,
sziklák között a homokba.
Talált egy különös követ...
- Mi lehet ez?... - latolgatta,
latolgatta,
fontolgatta
az apró kis hottentotta;
Arra ballag Öregapó
A legbölcsebb hottentotta.Hozzárohan,
megkérdezi:- Öregapó!
Mi ez a kő?
Itt találtam a homokban.Nézi, nézi Öregap,
a legbölcsebb hottentotta:
- Mi ez a kő?
Azt sem tudod?!
Ide hallgass, édes fiam!Ez egy ős-kőkori fegyver!
Egy szakóca.
Egy marokkő!
Lehet harmincezer éves...
Egyik ősöd pattentotta!Bámul a kis hottentotta...
Kezében az ős szakóca,
lehet harmincezer éves,
egyik őse pattentotta...
Ám éppen kezébe illik.
Harcol vele. Csapkod. Vagdos.
Csillog-villog, mint a szikra.Öregapó!
Bölcsek bölcse!
Te legnagyobb hottentotta!
Pattints nekem még egy ilyet...
...ide a másik markomba!- Hogy még egy ilyet pattintsak?...
Hová gondolsz édes fiam?!
Messzi múlté ez az ipar...
Hát hol élsz te?
Más divat jár Afrikában!
Hát nem tudod,
réges-régen nem élünk már
a Pattintott Kőkorszakban!- Hát hol élünk? Öregapó!
Hogy hol élünk?
Ide figyelj:
a - Kattintott Fénykorszakban!Imígyen szólt Öregapó,
a legbölcsebb hottentotta.
És mivelhogy alkonyodott,
s éj szállt volna
a
bungalóra
(nyelvével egy nagyot csettint!)
s a villanyt
fel
- kattentotta!
A csillagpor a világűrből
a Föld légterébe - hatol.
A porzó sár a szellők szárnyán
felhők fölött - száll valahol.
A sas - suhog.
A fecske - rebben.
Róka - lopódzik.
Barlangi medve - barangol.
A gyalogos - gyalogol.
A kutya - kutyagol.
A lovas - lovagol.
S a borneói bunder-bébi
az anyja hátán - mamagol.
Ne ess kétségbe, érjen bármi!
Csak egy a törvény: várni. Várni!Ha reszket alattad a föld:
Csak önmagadat meg ne öld!Ha egyetlen vagy, mint a szálfa.
Felvirrad még magányod álma.Minden beérik, révbe fut:
És győzött az, ki várni tud.
Rádi
rádi
rokodál!
Az én tyúkom
de kárál!
Nemcsak kárál
- kotkodál:
aranytojást
tojik már.Aranytojást
behoztam,
patakvízben
lemostam,
lassú tűzön
sütöttem,
vacsorára
megettem.Az én tyúkom
jól tudja,
mi a dolga
naponta,
kis gazdája
mire vár:
kárál, tojik,
kotkodál...
Rádi
rádi
rokodál!
Sik a ső
sik a ső
- mindig esik
az eső.Ez a nyár
naptalan,
várjuk a fényt
hasztalan.
Egyre felhősebb az ég!
Zuhany, tócsa, buborék!...
Gumicipő, kesztyű, orkán...
Már a reményünk is fogytán!
No de azért
vigye ördög
üsse kő
csak kikbírjuk valahogy tán
sik a ső
sik a ső
- bárhogy esik
az eső!
Kukurikú...
Megszólalt a kis kakas,
tarkatollú, tarajas:
kukurikú...
a diófa de magas!
Az én hangom magasabb...
oda száll föl
kukurikú...
ahol jár a piros nap!
Mikor a hold
sötét tányér:
fekete,
akkor - Újhold
a neve.Mikor a hold
Dé betű,
akkor - dúsan
domborodik,
egyre nő.Ha a hold
fehér tál
- Telihold
a
neve már.Mikor a hold
Cé betű,
akkor szegény
- cingárkodik,
csökkenő.És ha újra
fekete,
újra
- Újhold
a neve.
Tudja-e kend,
merre van fent,
merre van lent,
merre van kint,
merre van bent?Megmondom mind:
ha itt van kend,
erre van fent,
arra van lent,
emerre kint,
amarra bentha ott van kend,
arra van fent,
erre van lent,
amarra kint,
emerre bent.Világos ez,
csak tudni kell:
mozgás-özönben
a forgó Földön
mikor
hol
meddig
mi mit jelent!
Szil,
szál,
szalmaszál!
Merre járt a Pál?Merre járt a
messzivágyó
jéghegyjáró
felhőszálló
Tengerecki Pál?Ment, amerre
szeme látott...
Bebolyongta
a világot
- s belefáradt
már.Lova üget...
Gépe dörög...
Magában ő
így füstölög:Mért is menjek Tangerbe
- fulladni a tengerbe!Gyötörjön a zsába
- nyirkos Kambodzsába?!Nagy melegbe, nagy hidegbe
- izzadjak-fázzak Tibetbe?!Sürgönyözhet Jereván:
-Tengerecki, gyere mán!Üzenheti Bázel:
- engem ne hibázz el!Suttoghatja Nápoly:
- engem holtig ápolj!Zúg a Gangesz... Mindhiába
- nem indulok Indiába!Hogyha mennék Asszíroszba:
- a Sors tönkre masszírozna!Az a cudar Kalkutta
- béremet lealkutta!Mind befagyott Bangkokba
- betétem a bankokba!Kérhet-várhat Hawaii
- kedvem nem a tavalyi!Mit érdekel Raratonga
- fürdök én a Balatonba!Hazaszállok, mint az álom
- a hoppla-hopp-szalmaszálon!!!Itt maradok veled én
- itt a Tisza peremén...Így kiáltok: Tengerecki,
- a földgömböt itt hegyezd ki!Kacagnak a nyári egek...
- itt dalol majd tiveletekszil,
szál,
szalmaszál...
Itt lesz boldog közöttetek
ecki
becki
tengerecki
engerecki
vengerecki
Tengerecki Pál!
Országjárás [korábbi címe: Vándor móka]Elindultunk
Balátára malátáért,
Galántára palántáért,
Rabizára paprikáért,
Soroksárra salátáért,Macsoládra - kocsonyáért,
Kocsonyádra - mazsoláért
Cseresznyésre cseresznyéért,
Szerencs-Érre szerencséért,
Pécelre - mézért
Mézeskútra - pénzért.Jöttünk-mentünk
Nagylaposon - hegyesen,
Homoródon - begyesen,
Hétrongyoson - feszesen,
Lassú-réten - sebesen.Mit csináltunk?
Hévízen - vacogtunk,
Szomoródon - kacagtunk,
Árnyékoson - napoztunk
Koplallón - jóllaktunk,
Éberlakon - álmodtunk.Tolcsván tocsogtunk,
Potyondon potyogtunk,
Szikszón szikkadtunk,
Csuklódon csuklottunk,Lepénden lepént ettünk,
Legénden legénkedtünk,
Nyíratádon - bolondoztunk,
Bolondócon - nyiratkoztunk,Szekeresden szekereztünk,
Nekeresden nem-kerestünk,
Heverdelen elhevertünk,
Elôréven elrévedtünk.Be is értünk
Verebesre - seregestül,
Seregesre - verebestül,
Fenekesre fenekestül,Csolnakosra csolnakon,
Lovas-szirtre jó lovon,
Szombathelyre szombaton,Hangosvölgybe - daltalan,
Dalos-zugba - hangtalan,
Zajgóvárra - zajtalan,Szomjúhelyre szomjasan,
Gyopárosra párosan,
Boldogkôre, Bársonyosra
bársonyban és boldogan!
Összebújt öt kis madárka.
Nem zavarja őket semmi.
Suttogó hangjuk csicsergi:
mégiscsak szép, mégiscsak jó
apró kis madárnak lenni.
Hol a sziklaszél
kiálló,
oda szállt,
és
ott kiált
a
tarka tollú
szélkiáltó.
Bekiáltja
éjbe-télbe:
a hidegnek
végre vége.
Kék napsütés
rügyet fakaszt...
- Kikiáltom
a szép tavaszt!
Nem is máma,
nem is holnap,
de jövőre
felülök a zugligeti Libegőre!
Fenn a kék egek.
Lenn az emberek.
Mint a napfény,
mint a madár,
köztük lebegek.
Köztük libegek.
Tilió,
tilió,
szeret téged
a rigó.
Fák között,
lomb alatt
megmutatja
utadat.*
Bikk-makk
mogyoró!
Erdőn élni
csuda jó.
Majd elmúlik
a ború!
Ne legyél hát
szomorú!*
Pipitér...
Pipitér...
Hosszú nyárra
kicsi tél!
Ki mint él,
úgy ítél.
Ki tudja azt,
ki mit ér!
Telitalpas-tenyeres
szekeres, hej, Szekeres!
A két lovad vasderes.
Hajad, bajszod tűzveres.
Karod hiába eres.
Csak aszondom:
ne nevess!
Ne nevess:
...mert kifut a bableves!!!
Hogyha
fúj
a szembeszél,
okos
ember
nem beszél!
Lélegzik az orrán át.
Nagy hidegben
ősz-esőben
így
játssza ki
a náthát!
Kenyában,
egy nagy bambusz-bárban,
melyet középen szelt az Egyenlítő,
két ügynök írja jelentését:
két cipő-piac-
felderítő.Az egyik
a déli félgömbön így ír:
Kenyában a lábbeliekre
jövő, sajnos - semmi se vár,
mert ősidők óta
- itt mindenki mezítláb jár!A másik
az északi félgömbön így ír:
Kenyában a lábbeliekre
jövő, hurrá! - óriás vár,
mivelhogy még
- itt mindenki mezítláb jár!Melyiküknek lesz igaza?...
...Rejtély!...
Nem dönti el érv és vita.
majd eldönti
a rejtély oldó:
- az idő maga!
[I.]
Ez a vidám
csimpánz kölyök
vígan szalad
fel a rácsra...
Jól nézd meg
mert
alig tudni:
Melyik a keze
és
melyik a lába.
[II.]
S e g í t s é g...!
Gyerekek!
Ha nem fogtok,
Leesek!
Megmondhatom
előre
lepottyanok
a kőre.
Fájni fog majd
a nagy lábam
legkedvesebb
kisujjának
a bőre!
[III.]
Szebb állat
még nem vót:
mint e sárga
cerkóf!
Gonddal ápolt
a bundája,
sugaras a
frizurája...
Tiszta öröm
nézni rája!
[IV.]
Ez a csimpánz
olyan csimpánz
a börtönrácson is
hintáz!
Kapaszkodik
keze-lába
- jobbra lengve
balra szállva -
egy hatalmas
karikába.
Tudjátok... ő
bajnokjelölt!
Így treníroz
szüntelenül
a
... - Majom Olimpiára!
[V.]
Nekem az a mániám,
hogy nem vagyok
egy névtelen
pávián!
Tudjátok meg,
bármily fura
az én nevem:
Terembura!
A majmok közt
én vagyok a
Világ Ura!
[VI.]
E bozontos
fekete
majomnak
mi a neve?
- "Nekem bizony
nincs nevem!
Én vagyok a
mozambiki
hegyesfülű
recebundás
fogpiszkáló
- n é v t e l e n!"
[VII.]
Nem nagy
az eset:
Csimpánz Muki
elesett!
Ráhuppant a
földre
sajog majd a
bőre.
Mamája
hiába
ójja:
Így dagadt meg
a piros ülogumója.
[VIII.]
A dzsungelben
sorsunk sötét!
Vadász csörtet...
Önti az ég
vizét, tüzét.
De jobb nekem
Budapesten.
Sorsomat már
megszerettem.
Nem érhet itt
golyó... sörét...
Kényelmesen
biztonságban
vakarom a
- fülem tövét!...
[IX.]
Tudjátok-e
ti azt:
mi ad nekem
vigaszt?
Épp most
találtam
fel
én a - spanyolviaszt!
[X.]
A sas suhog.
A fecske rebben.
Farkas lopódzik.
S a barlangi medve barangol.
Kutya - kutyagol.
Lovas - lovagol.
Talpas - gyalogol.
S a borneói bunder-bébi
óriási szakértelemmel
- m a ma g o l !
[XI.]
A világra
fütyülök!
Mindegy nekem
min ülök.
Széles padló
keskeny póc
nekem aztán
mindig - nyóc!--------------------------------
Tamkó Sirató Károly (1905–1980) költő, művészetfilozófus, műfordító „Gyermek dal” [Tengerecki Pál, első szakasz, legelső változat] című költeményének tintával írt teljes kézirata, Vattay Elemérnek dedikálva.Studio Antikvárium
31. könyvárverés, 381. tétel
2014.12.12. péntek 17:00Keltezetlen, [Budapest, 193? –194?]. Két levél, négy beírt oldal, mérete: 249x175 mm.
A később gyermekversként híressé vált költemény első, még felnőtteknek írt szakaszának legelső változata. Véleményünk szerint a kézirat az után születhetett, hogy a költő párizsi, „dimenzionista” korszaka – súlyos betegsége miatt – a 30-as évek végére lezárult. A kézirat keletkezésének időpontja is erre az időre, a 30-as évek végére, illetve a 40-es évek elejére tehető. A vers első változata – „Szil szál” címmel – először 1942-ben, a Kiáltás című kötetben látott napvilágot. 1945 után, a kommunizmus idején – mint sokan mások – Tamkó Sirató is hallgatásra volt ítélve, így verseskötete csak 1969-ben jelenhetett meg (A Vízöntő-kor hajnalán), amelyben e költemény első két szakasza már a végleges, „Tengerecki Pál” címén található meg. E végleges változat azonban jelentősen eltér költeményünk szövegétől, amely így hangzik: „Szil szál / szalma szál / fehér (mellű)testű lány / merről késik a szeretőd / Tengerecki Pál. // Tengerecky Pál / merre merre vár / melyik ország, melyik táján / melyik földrész mely / lapályán / merre, merre jár. // Nem is vár talán // Elfogyott ajkán az ének / Nincs már talpa cipőjének. // Nem tesz veled már több sétát / szétrágták a spirochéták. // Rothadva rejti az erdő / nem nyílt ki az ejtőernyő. // Autója egy fának szaladt / elvérzett a műtét alatt. // Liverpoolból elmenőben / leszúrták a kocsmagőzben. // Felrobbant a fellegekbe // Hamis váltó / Csődbe ment a banküzlete // Hiába volt tiszta árja / véres mellét madár vájja // Kerítésen átvetődött / lelőtték a fegyházőrök. // Tokióból hazafele / gennybe lábadt a vak bele. // Kikerült ő minden csapdát / s részegen a bárba hagyták // Indult, hogy hajóra kapjon / s megölte a hindu asszony. // Hosszan nézett egy nő után / s autó ment át rajta Budán. // Szil szál / szalma szál / fehér testű lány / hiába állsz kapud előtt / sose jön el a szeretőd // ecki / becki / tengerecki / Tengerecki Pál.” A versnek ez az első változata publikálatlan.
A második levél hátoldalán „Nehéz a szádról leszakadni” kezdetű, Tamkó Sirató Károly általunk ismeretlen, 18 sorból álló költeményének kézirata.
A kézirat első levelének tetején a költő későbbi dedikáló sorai: „Vatay Elemér kedves barátomnak a „Szil szál” első, kialakuló kéziratát szeretettel és öleléssel Tamkó Sirató Károly. 1972. VI. 9.” A dedikáció szövege kissé megfakult.
