Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
VI.
Az éberség (satipatthāna)
AZ
ÉBERSÉG
A megvilágosodás (bodhi) és megszabadulás (mokkha) elengedhetetlen feltétele az helyes jelenlét vagy helyes tudatosság (p.: sammā-sati, sz.: samyak-smrti) - azaz a helyes éberség elérése. Ezt nevezik tiszta tudatosságnak (sampajanna) is, mely a helyes figyelmi beállítódáson (sati) alapuló pontos tudás (nāna), vagy bölcsesség (pannā). A tiszta tudatosságnak négy fajtája van.
A Tiszta Tudatosság 4 Fajtája (sampajanna) :
1) A Cél Tiszta Tudatossága (sātthaka-sampajanna)
2) Az Alkalmasság Tiszta Tudatossága (sappāya-sampajanna)
3) A [Meditációs] Terület Tiszta Tudatossága (gocara-sampajanna)
4) A [Tudatlanságtól Mentes] Valóság Tiszta Tudatossága (asammoha-sampajanna)
A tiszta tudatosság, azaz a helyes éberség elérésének módszere a hinayāna buddhizmusban a satipatthāna gyakorlattal azonos. A satipatthāna a sati-upatthāna szóból ered, azaz a “tudatosság félreállítása”. Az éberség gyakorlatát az ún “Éberség Négy Alapja” alkotja.
Az Éberség 4 Alapja (satipatthāna) :
I.) A test feletti szemlélődés (kāyānupassanā).
1) A Légzés Tudatosítása (ānāpāna-sati)
2) A Testhelyzetek Tudatosítása
3) A Tiszta Tudatosság Gyakorlata
4) A Test Taszító-jellegének Tudatosítása
5) A Test Négy Anyagi Elemre való Felbontása (dhātu-vavatthāna)
6) A kilencféle temetői meditáció (sívathikā-asubha)
II.) Az érzékek szemlélése (vedanānupassanā).
1) A Kellemes Érzet
2) A Kellemetlen Érzet
3) A Semleges Érzet
III.) A tudat állapotának a tudatosítása (cittānupassanā).
1) A Gyönyörrel eltöltött Tudat
2) A Gyűlölettel eltöltött Tudat
3) A Káprázattal eltöltött Tudat
4) A Megriadt Tudat
5) A Szétszórt Tudat
6) A Fejlett Tudat
7) A Fejletlen Tudat
8) Az Összpontosított Tudat
9) A Felszabadult Tudat
10) A Fel-Nem-Szabadult Tudat
IV.) A tudattartalmak szemlélése (dhammānupassanā).
1) A “Szabadulás Öt Akadálya” (nívarana) :
1. Az Érzéki Vágy (kāma-cchanda)
2. Az Indulat (vyāpāda)
3. A Tompultság (thína-middha)
4. A Nyugtalanság (uddhacca-kukkucca)
5. A Kétség (vicikicchā)
2) A “Kötődés Öt Halmaza” (upādāna-kkhandha) :
1. Az Anyagi Forma (rúpa)
2. Az Érzés (vedanā)
3. Az Észlelés (samjnā)
4. Az Indíttatás (samskāra)
5. A Tudatosság (vijnāna)
3) Az “Érzékelés Hat Belső és Hat Külső Alapja” (āyatana) :
|
1. A Szem |
1. A Látható Formák (rúpa) |
|
2. A Fül |
2. A Hang |
|
3. Az Orr |
3. A Szag |
|
4. A Száj |
4. Az Íz |
|
5. A Kéz |
5. A Tapintás |
|
6. A Tudat (manāyatana) |
6. A Tudattárgyak (dhamma) |
4) A “Hét Megvilágosodási Tényező” (bojjhanga) :
1. Az Éberség (smrti)
2. A Szellemi Erőfeszítés (dharmavicāra)
3. A Bátorság (p.: viriya, sz.: vírya)
4. A Rendíthetetlen Nyugalom (praśrabhi)
5. Az Összeszedettség (samādhi)
6. A Felülemelkedettség (p.: upekkhā, sz.: upeksā)
7. Az Elragadtatás (príti)
5) A “Négy Nemes Igazság” (sacca) :
1. A Szenvedés Igazsága (p.: dukkha, sz.: duhkha)
2. A Szenvedés Eredetének Igazsága [A Létszomj] (trsnā)
3. A Szenvedés Megszüntetésének Igazsága (nirodha)
4. A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Igazsága (ariya-magga)
Lásd: Mahā-Satipatthāna-Sutta azaz
Dígha-Nikāya 22. [Eng.: PTD. pp.123-128.]
Majjhima-Nikāya 10. & 118. [Hun.: BA. 40-43.old.]
Irodalom: A Satipatthāna-Sutta azaz
Nyanaponika Thera : A Buddhista Meditáció Szíve . !!!
A tudatosság útjáról szóló nagy tanítóbeszéd . [A TKBF Jegyzete, (1993)].
Nyanatiloka : Path to Deliverance . II. fejezet vége (123.-128.old.)
Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. 33.fejezet (147-150.old.)
VII.
A Szenvedés és a Szenvedés megszüntetése
A SZENVEDÉS ÉS A SZENVEDÉS MEGSZÜNTETÉSE
A szenvedés (dukkha) a világ (samsāra), azaz a létesülési folyamat (pratitya-samutpāda) alapvető jellemzője. A dolgok (bhāva) szenvedés jellegének (duhkha) belátása elengedhetetlen alap annak megszüntetéséhez. A szenvedés megértésének és megszüntetésének elsődleges módszere a “Négy Nemes Igazság” és a “Nyolc Nemes Ösvény”.
A 4 Nemes Igazság (p.: cattāri-ariya-saccāni, sz.: ārya-satya) :
1) A Szenvedés Igazsága (p.: dukkha, sz.: duhkha)
2) A Szenvedés Eredetének Igazsága [A Létszomj] (trsnā)
3) A Szenvedés Megszüntetésének Igazsága (nirodha)
4) A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Igazsága (ariya-magga)
A 8 Nemes Ösvény (p.: ariya-atthangika-magga, sz.: āryāstānga-mārga) :
I. A Bölcsesség (p.: pannā, sz.: prajnā)
1) A Helyes Nézet (p.: sammā-ditthi, sz.: samyag-drsti)
2) A Helyes Gondolat (p.: sammā-sankappa, sz.: samyag-samkalpa)
II. Az Erkölcs (síla)
3) A Helyes Beszéd (p.: sammā-vācā, sz.: samyag-vāc)
4) A Helyes Cselekedet (p.: sammā-kammanta, sz.: samyag-karmānta)
5) A Helyes Életvitel (p.: sammā-ājívo, sz.: samyag-ājíva)
III. Az Összeszedettség (samādhi)
6) A Helyes Törekvés (p.: sammā-vayāmo, sz.: samyag-vyāyāma)
7) A Helyes Tudatosság (p.: sammā-sati, sz.: samyak-smrti)
8) A Helyes Összeszedettség (p.: sammā-samādhi, sz.: samyak-samādhi)
Lásd: Majjhima-Nikāya 141. [Hun.: BA. 12-14.old.]
A 3 Út :
|
A Hármas Ösvény: |
A Három Nemesség: |
A Hármas Gyakorlat: |
|
1) Az Erény Útja (síla) |
A Nemes Erény (ariya-síla) |
A Magasabb Erény (adhisíla-sikkhā) |
|
2) Az Összeszedettség Útja (samādhi) |
A Nemes Összeszedettség (ariya-samādhi) |
A Magasabb Tudatosság (adhicitta-sikkhā) |
|
3) A Bölcsesség Útja (pannā) |
A Nemes Bölcsesség (ariya-pannā) |
A Magasabb Bölcsesség (adhipannā-sikkhā) |
Lásd: Anguttara-Nikāya V. 22. Dígha-Nikāya 16. (iv.) Anguttara-Nikāya III. 88&89.
Majjhima-Nikāya 44.
A szenvedés megszüntetésének egyik másik módszere az ún. “Öt Módszer” (naya), mely a 18 gyökérfogalomra (múlapada) építve a szenvedést okozó és azokat megszüntető tényezőket elemzi.
Az 5 Módszer (pancavidhanaya) :
I.) Nandiyāvattanaya (“Az élvezet visszafordításának módszere”).
A szenvedés oka a szomj és a nem-tudás megalapozásai (adhitthāna):
1) A Vágy (p.: tanhā, sz.: trsnā)
2) A Nem-Tudás (p.: avijjā, sz.: avidyā)
Ellentétei:
1) A Megértés (p.: samatha, sz.: śamatha)
2) A Belátás (p.: vipassanā, sz.: vipaśyana)
Gyümölcseik:
1) A tudat általi megszabadulás (p.: cetovimutti)
2) A bölcsesség általi megszabadulás (p.: pannāvimutti)
II.) Tipukkhalanaya (“A lóhere módszere”).
A szenvedés oka a három gyökérok (hetu):
1) A Mohó vágy (p.sz.: lobha, rāga)
2) A Gyűlölet (p.sz.: dosa)
3) A Tudatlanság (p.sz.: moha)
Ellentétei:
1) A Vágynélküliség (p.sz.: alobha)
2) A Gyűlöletmentesség (p.sz.: adosa)
3) A Nem-tudatlanság (p.sz.: amoha)
III.) Síhavikkílitanaya (“Az oroszlán játékának módszere”).
A szenvedés oka a négy romlottság (vipallāsa):
1) A tisztátalan szépnek látása (p.: subha)
2) A szenvedés élvezése (p.: sukha)
3) A mulandó állandónak látása (p.: nicca)
4) A nem-valós valósnak látása (p.: attā)
Ellentétei az Éberség Négy Alapja (satipatthāna):
1) A test tudatosítása (kāyānupassanā)
2) Az érzékek tudatosítása (vedanānupassanā)
3) A tudat tudatosítása (cittānupassanā)
4) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassanā)
IV.) Disālocananaya (“Az irányok felvázolásának módszere”).
A szenvedés oka a dhammák függő volta. Két elemzési módszer:
1) A Kettes elemzési módszer (p.: vohāranaya)
2) A Hármas elemzési módszer (p.: samālocana)
V.) Ankusanaya (“A kampó módszere”).
A szenvedés oka a dhammák nem üdvös volta.
1) Üdvös dhammák
2) Nem üdvös dhammák
Lásd: Brahmajāla Sutta III.17 1.-5. [Hun.: BS. 250-254.old.]
Irodalom: Brahmajāla Sutta III.17. (Dígha Nikāya I.III.17.)
Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . (250-254.old.)
VIII.
A Tudás és Belátás tisztasága (patipadā-nānadassana-visuddhi)
A
TUDÁS ÉS BELÁTÁS TISZTASÁGA
A szenvedésteli létezésből való szabadulás csak akkor lehetséges, ha helyes tudást szerzünk a létesülési folyamatot felépítő elemekről. A helyes tudás (patipadā) a helyes belátás (nānadassana) eredménye, mely a tiszta tudat (citta-visuddhi) jellemzője. A tiszta tudat az összeszedettség (samādhi) előfeltétele, s ezért a tudat megtisztítása - azaz a helyes tudás és a helyes belátás megszerzése - elengedhetetlenül fontos. A tudat tisztaságához vezet az ún. “Negyven Koncentrációs Gyakorlat” (kammatthāna).
A 40 Koncentrációs Gyakorlat (kammatthāna) :
I.) A 10 Teljesség (kasina) :
|
1) Föld (pathavi-dhātu) |
6) Sárga |
|
2) Víz (āpo-dhātu) |
7) Vörös |
|
3) Tűz (tejo-dhātu) |
8) Fehér |
|
4) Szél (vāyo-dhātu) |
9) Fény vagy Tér (āloka) |
|
5) Kék |
10) Tér vagy Tudat (ākāsa) |
Lásd: Anguttara-Nikāya I. & X.29. [Eng.: PTD. pp.77-78.]
Dígha-Nikāya 33. [Eng.: PTD. p.78.]
II.) A 10 Temetői Meditáció[4] (sívathikā-asubha) :
|
1) Felpüffedt hullán való elmélyedés |
6) Szétesett hullán való elmélyedés |
|
2) Megkékült hullán való elmélyedés |
7) Inak által összetartott csontvázon való… |
|
3) Megtépett hullán való elmélyedés |
8) Csontvázon való elmélyedés |
|
4) Kukacok rágta hullán való elm. |
9) Csontkupacon való elmélyedés |
|
5) Bomló hullán való elmélyedés |
10) Porrá válló csontokon való elmélyedés |
Lásd: Majjhima-Nikāya 10.
Dígha-Nikāya 22.
Anguttara-Nikāya IV.14 [Eng.: PTD. pp.79-80.]
III.) A 10 Elmélkedés (anussati) :
|
1) A Buddha (tathāgathānussati) |
6) Az Isteni Lények (devantānussati) |
|
2) A Tan (dhammānussati) |
7) A Halál (maranānussati) |
|
3) A Nemes Tanítványok Gyülekezete (sanghānussati) |
8) A Test (kāyagatāsati) |
|
4) Az Erény (sílānussati) |
9) A Be- és Ki-Légzés (ānapānassati) |
|
5) A Megszabadulás (moksānussati) |
10) A Békesség (nibbānāssati) |
Lásd: Anguttara-Nikāya VIII.73f & IX.52-61. & X.26. [Eng.: PTD. pp.80-101.]
Majjhima-Nikāya 10 &110. & 118. [Eng.: PTD. pp.80-101.]
IV.) A 4 Isteni Valóság[5] (brahmā-vihāra) :
1) A Mindent-felölelő Szeretet (mettā-bhāvanā)
2) Az Együttérzés (karunā-bhāvanā)
3) A Határtalan Öröm (muditā-bhāvanā)
4) A Felülemelkedettség (upekkhā-bhāvanā)
Lásd: Dígha-Nikāya 33. [Eng.: PTD. pp.101.&110.]
Vibhanga XIII. [Eng.: PTD. pp.109-110.]
Anguttara-Nikāya III.55. & V.161. & VII.60. & VIII.63 & XI.16. [Eng.: PTD. pp.102-111.]
Itivuttaka 27. [Eng.: PTD. pp.108-109.]
Majjhima-Nikāya 21. [Eng.: PTD. p.103.]
Samyutta-Nikāya III.8. & VII.2. & XV. 14-19. & XLVI.54. [Eng.: PTD. pp.103-113.]
Sutta-Nipāta 43ff. & 145. [Eng.: PTD. pp.107-108. & 103.]
Patisambhidā-Magga II.130. [Eng.: PTD. p.102.]
V.) A 4 Anyagtalan Tartomány (arúpāyatana) :
1) A Végtelen Tér Tartománya (ākāsānancāyatana)
2) A Végtelen Tudatosság Tartománya (vinnānacāyatana)
3) A Semmi Tartománya (ākincannāyatana)
4) A Sem-Észlelés-Sem-Nem-Észlelés Tartománya (neva-sannā-n’āsannāyatana)
Lásd: Dígha-Nikāya 33. [Eng.: PTD. pp.116-118.]
VI.) Az Étel Utálatossága (āhāra-patikúla-sannā)
Lásd: Anguttara-Nikāya VII.45. & V.30. [Eng.: PTD. pp.119. & 121.]
Samyutta-Nikāya XII.63. & XLVI.69. [Eng.: PTD. pp.119-120.]
Vissudhimagga XI. [Eng.: PTD. p.121.]
VII.) A Négy Elem Elemzése (dhātu-vavatthāna) :
1) A Föld Elem vagy ‘A Szilárd’ (pathavi-dhātu)
2) A Víz Elem vagy ‘A Folyékony’ (āpo-dhātu)
3) A Tűz Elem vagy ‘A Hő’ (tejo-dhātu)
4) A Szél Elem vagy ‘A Mozgás’ (vāyo-dhātu)
Lásd: Majjhima-Nikāya 28. [Eng.: PTD. pp.121-122.]
A Negyven Koncentrációs Gyakorlat (kammathāna) gyakorlásával elérhető a tökéletesen tiszta tudat (citta-visuddhi). A tudat tisztaságának mértékét fogalmazza meg a “Tisztaság Hét Fokozata” (satta-visuddhi).
A Tisztaság 7 Fokozata (satta-visuddhi) :
1) Az Erény Tisztasága (síla-visuddhi)
2) A Tudat Tisztasága (citta-visuddhi)
3) A Megértés Tisztasága (ditthi-visuddhi)
4) A Kételytől való Megszabadulás Tisztasága (kankhāvitarana-visuddhi)
5) Az Ösvény és Nem-Ösvény Tudásának és Belátásának Tisztasága
(maggānagga-nānadassana-visuddhi)
6) A Haladás Tudásának és Belátásának Tisztasága (patipadā-nānadassana-visuddhi)
7) A Tudás és Belátás Tisztasága (nānadassana-visuddhi)
Lásd: Majjhima-Nikāya 24. [Eng.: PTD. pp.55-58.]
IX.
Megértés és Megszabadulás (samatha-vipassanā-bhāvanā)
A MEGÉRTÉS ÉS MEGSZABADULÁS
A tudat megtisztulásának (nānadassana-visuddhi) két fő eredménye van. Az első a megértés (samatha) és összeszedettség (samādhi); a második a belátó megértés (vipassanā) és bölcsesség (pannā). Ezek a ‘Koncentrációs Gyakorlatokhoz’ (kammathāna) hasonlóan meditációs gyakorlatok eredményeként (bhāvanā) jellenek meg. A megértővé-válás (samatha-bhāvanā) és a belátóvá-válás (vipassanā-bhāvanā) a megszabadulást közvetlenül megelőző állapotok. A megértést előidéző ‘fogalmi hálók’ olyan meditációs gyakorlatok, melyeknek tárgyait direkt meditációs élményekként belátva-megértve, véglegesen elvezetnek a megszabadulásig. Ezek:
A 18 Belátó Megértés (vipassanā) :
1) A Mulandóság Megértése és Belátása (anicca-vipassanā)
2) A Tudattartalmak Szenvedés-jellegének Megértése és Belátása (dukkha-vipassanā)
3) A Tudattartalmak Nem-Valós-jellegének Megértése és Belátása (anattā-vipassanā)
4) A Tudattartalmak Megértése és Belátása (dhamma-vipassanā)
5) A Tudattartalmak Elenyészésének Megértése és Belátása
6) A Kioltás Megértése és Belátása
7) Az Elengedés Megértése és Belátása
8) Az Eltűnés Megértése és Belátása
9) A Felbomlás Megértése és Belátása (bhangā-vipassanā)
10) Az Átalakulás Megértése és Belátása
11) A Dolgok Jegynélküliségének Megértése és Belátása (animittā-vipassanā)
12) A Vágytalanság Megértése és Belátása (virāga-vipassanā)
13) Az Üresség Megértése és Belátása (sunnatā-vipassanā)
14) A Magasabb Bölcsesség Megértése és Belátása (pannā-vipassanā)
15) A Helyes Tudás és Belátás Megértése és Belátása (patipadā-nāna-vipassanā)
16) A Teremtett Dolgokban Rejlő Veszély Megértése és Belátása (bhayatupatthāna)
17) A Reflexió Megértése és Belátása (patisankhā-vipassanā)
18) Az Elfordulás Megértése és Belátása (nibbidā-vipassanā)
A 18 Elhagyás (hāna) :
A ‘Négy Romlottság’ (vipallāsa) Elhagyása:
1) A Maradandóság-észlelés Elhagyása (nicca-hāna)
2) Az Öröm-észlelés Elhagyása (subha-hāna)
3) A Valóság-észlelés Elhagyása (attā-hāna)
4) A Gyönyör-észlelés Elhagyása (sukha-hāna)
A ‘Szennyeződések’ (kilesa) Elhagyása:
5) A Mohóság Elhagyása (lobha-hāna)
6) A Keletkezés Elhagyása (bhāva-hāna)
7) A Megragadás Elhagyása (rāga-hāna)
A Létesülés (bhāva) Elhagyása:
8) A Dolgok Zártegység Érzésének Elhagyása (bhāva-hāna)
9) A Következmények Elhagyása (karma-hāna)
10) A Tartósság Elhagyása (nicca-hāna)
11) A Jellemzők Elhagyása (nimittā-hāna)
A ‘Hibás Tényezők’ Elhagyása:
12) A Vágy Elhagyása (tanhā-hāna)
13) Az Énkképzet Elhagyása (asmimāna-hāna)
14) A Létezők-fogalmának Elhagyása (ditthi-hāna)
A ‘Négy Rongáltság’ (āsava) Elhagyása:
15) A Kötődés Elhagyása (upādāna-hāna)
16) A Ragaszkodás Elhagyása (kāma-hāna)
17) A Reflexió Elhagyása (patisankhā-hāna)
18) A Hamis Tudat és Nem-Tudás Elhagyása (avijjā-hāna)
Lásd: Vissudhi-Magga
A 3 Tökéletes Megértés (p.: parinnā, sz.: parijnā) :
I.) A Tudott Tökéletes Megértése (p.: nātaparinnā)
Minden dolog öszetettségének megértése (bhāva = dhamma)
II.) A Szemügyre vételezés Tökéletes Megértése (p.: tíranaparinnā)
A dhammák három alapjellegzetességének (p:: tilakhanan) megértése:
1) A Mulandóság (p.: anicca, sz.: anitya)
2) A Szenvedés-jelleg (p.: dukkha, sz.: duhkha)
3) A Valóság-nélküliség (p.: anattā, sz.: anātman)
III.) Az Otthagyás Tökéletes Megértése (p.: pahānaparinnā)
A dhammák három szennyességének (p.: kilesa) megértése:
1) A vágy-jelleg (lobha)
2) A gyűlölet-jelleg (dosa)
3) A tudatlanság-jelleg (moha)
A 9 Belső Tudás :
1) A Felmerülés és Elmúlás Tudatosítása (udayabbayānupassanā)
2) A Felbomlás Tudatosítása (bhangānupassana)
3) A Veszély Tudatusítása (bhayatupatthāna)
4) A Nyomorúság Tudatosítása (ādínavānupassanā)
5) Az Elfordulás Tudatosítása (nibbidānupassanā)
6) A Megszabadulás Vágya (muccitu-kamyatā)
7) A Reflexió Tudatosítása (patisankhā-nupassanā)
8) A Tartalmak iránti Egykedvűség (sankār-uppekkhā)
9) Az Alkalmazható Tudás (anuloma-nāna)
Lásd: Dhammapada 170. [Eng.: PTD. p.177.]
Anguttara-Nikāya IV.90. [Eng.: PTD. p.177.]
Majjhima-Nikāya 106. [Eng.: PTD. p.180.]
Samyutta-Nikāya XXV.85. & XXXV. 13. [Eng.: PTD. pp.179-180.]
Sutta-Nipāta 1119. [Eng.: PTD. p.180.]
Patisambhidā-Magga II.36. & II.59. & II.63. [Eng.: PTD. p.177-181.]
A 3 Megszabadító Képesség :
|
1) A Mulandóság Megértése (anicca) |
A Hit (saddhā) |
|
2) A Szenvedés Megértése (dukkha) |
A Megértés (samatha) |
|
3) Az Valóság-nélküliség Megértése (anattā) |
A Belátó Megértés (vipassanā) |
A 3 Kapu :
|
1) A Hit (saddhā) |
Jelnélküliség (animittā) |
|
2) A Megértés (samatha) |
Vágynélküliség (virāga) |
|
3) A Belátó Megértés (vipassanā) |
Üresség (sunnatā) |
A törekvőket csoportosítja a kétféle ún. “Nemes Tanítvány” besorolás, annak megfelelően, hogy mennyire valósították meg a Megértés különböző fokozatait.
A 4 Nemes Tanítvány (ariya-puggala) :
|
1) A “Folyamba Lépett” (sotāpanna) |
A Szenvedés Megértése (parinneya) |
|
2) Az “Egyszer Visszatérő” (sakadāgāmí) |
A Szenvedés Eredetének Megértése (pahātabba) |
|
3) A “Vissza-Nem-Térő” (anāgāmi) |
A Szenvedés Megszüntetésének Megértése (sacchikātabba) |
|
4) A “Megszabadult” (arahat) |
A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Megértése (bhāvetabba) |
Lásd: Anguttara-Nikāya IV.239. [Eng.: PTD. p.189.] & Samyutta-Nikāya LVI.29. [Eng.: PTD. p.151.]
Patisambhidā-Magga I.119. [Eng.: PTD. pp.189-190.]
A 4 Felszámolás (khaya) :
|
1) A Kioltás (virāga) |
A “Folyamba Lépett” (sotāpanna) |
|
2) A Megszüntetés (nirodha) |
Az “Egyszer Visszatérő” (sakadāgāmí) |
|
3) A Feladás (cāga) |
A “Vissza-Nem-Térő” (anāgāmi) |
|
4) Az Elhagyás (patinissagga) |
A “Megszabadult” (arahat) |
Lásd: Majjhima-Nikāya I.2.10 [Hun.: LGY. 118.old]
A 7 Nemes Tanítvány (ariya-puggala) :
1) A Mindkét Módon Megszabadult (ubhato-bhāga-vimutta)
2) A Bölcsesség által Megszabadult (pannā-vimutta)
3) A Test-Tanú (kāya-sakkhí)
4) A Nézetek által Megvalósított (ditthi-patta)
5) A Hit által Megszabadult (saddhā-vimutta)
6) Az Igaz-hitű (dhammānusārí)
7) A Hívő-hitű (saddhānusārí)
Lásd: Anguttara-Nikāya VII.14. & IX.43-45. [Eng.: PTD. p.182.] & Dígha-Nikāya 28. & 33.
Majjhima-Nikāya 70. [Eng.: PTD. pp.182-184.]
A Megértés a “Haladás Négy Útjának” megfelelően érhető el.
A Haladás 4 Útja (patipadā) :
1) A Lassú Megértés Fáradtságos Útja (dukkhapatipadā-dandhābhinnā)
2) A Gyors Megértés Fáradtságos Útja (dukkhapatipadā-khippābhinnā)
3) A Lassú Megértés Könnyű Útja (sukhapatipadā-dandhābhinnā)
4) A Gyors Megértés Könnyű Útja (sukhapatipadā-khippābhinnā)
Lásd: Anguttara-Nikāya IV.162. [Eng.: PTD. pp.184-186.]
A megértés (samatha) előidézi az összeszedettséget (samādhi); a belátó megértés (vipassanā) a bölcsességet (pannā). Ez a megtisztult tudat (citta-visuddhi), mely a meditációs gyakorlatok (kammathāna) eredményeként (bhāvanā) jelenik meg. Ez a megvilágosodást (bodhi) közvetlenül megelőző tudati állapot, mely a megszabaduláshoz (mokkha) vezet. A tiszta-tudat (citta-visuddhi) és a megvilágosodott tudat (bodhi-citta) fejlettségének megfelelően a megszabadulás nyolc szintre oszlik, melyet az ún. “Nyolc Megszabadulás” ír le.
A 8 Megszabadulás (vimokkha) :
1) Az Anyagi-formák Közvetlen-Észlelése [A Finom-Anyagi Világban maradva (rúpí)]
2) Az Anyagi-formák Külső-Észlelésének Elérése
3) A Magabiztosság Elérése
4) A Végtelen Tér Elérése (ākāsānancā-vimokkha)
5) A Végtelen Tudatosság Elérése (vinnānacā-vimokkha)
6) A Semmi Elérése (ākincannā-vimokkha)
7) A Sem-Észlelés-Sem-Nem-Észlelés Elérése (neva-sannā-n’āsannā-vimokkha)
8) Az Észlelés és az Érzések Kioltása (sannā-vedayita-nirodha) vagy
A Kioltás Elérése (nirodha-samāpatti)
Lásd: Anguttara-Nikāya VIII.66. [Eng.: PTD. p.128.]
Dígha-Nikāya 23. [Eng.: PTD. p.128.]
Majjhima-Nikāya 43. & 44. [Eng.: PTD. p.191.]
Samyutta-Nikāya XXXVI. 11. [Eng.: PTD. p.190.]
X.
A megvilágosodás útja (pārami)
A
MEGVILÁGOSODÁS ÚTJA
A hinayāna tanítás szerint az emberi létforma a legalkalmasabb arra, hogy a megvilágosodás (bodhi) felé törekedjünk. A megvilágosodás azonban csak akkor lehetséges, ha sikerül megszabadulni rossz tettkövetkezményeinktől (p.: kamma, sz.: karma). A karmikus folyamatokat köti láncba az ún. “Tíz Bilincs”. A megvilágosodás és felébredés eléréséhez szét kell törni a Tíz Bilincset, mely a teremtett világhoz láncol.
A 10 Bilincs (samyojana) :
I. Az Öt Alsó Bilincs:
1) Az Önlétezés-elképzelés (sakkāya-ditthi)
2) A Kétség (vicikicchā)
3) A Szabályokhoz való Kötődés (sílabbata-parāmāsa)
4) Az Érzéki Vágyak (kāma-rāga)
5) A Gyűlölet (vyāpāda) vagy Harag (patigha)
II. Az Öt Felső Bilincs:
6) A Vágy a [finom-] anyagi létezés iránt (rúpa-rāga)
7) A Vágy a ‘Négy Anyagtalan Tartományban’ való létezés iránt (arúpa-rāga)
8) A Tévképzet (māna)
9) A Nyugtalanság (uddhacca)
10) A Nem-Tudás (avijjā)
Lásd: Samyutta-Nikāya XLV.179. [Eng.: PTD. p.188.]
Ha a megvilágosodást akadályozó bilincseket (samyojana) sikerült széttörni, akkor ki kell magunkban fejleszteni az ún. “Tíz Tökéletességet”, mely a megvilágosodott tudat (bodhi-citta) alapvető jellemzői. Ezeknek a tényezőknek egy pontosabb megfogalmazása az ún. “Tíz Boddhisattva-tényező”, mely a kései hinayāna-filozófiában és a mahayāna-filozófiában válik fontossá.
A 10 Tökéletesség (pārami) :
1) A Szabadság vagy Adakozás (p.: dāna)
2) Az Erényesség (p.: síla)
3) A Lemondás (p.: nekkhamma)
4) A Bölcsesség (p.: pannā, sz.: prajnā)
5) A Bátorság vagy Fáradthatatlanság (p.: viriya, sz.: virya)
6) A Türelem (p.: khanti, sz.: ksanti)
7) Az Igazság és Igazságosság (p.: sacca, sz.: szatya)
8) Az Eltökéltség és Kitartás (p.: adhitthāna)
9) A Szeretet (p.: mettā, sz.: maitrí)
10) A Felülemelkedettség vagy Egykedvűség (p.: uppekhā, sz.: upeksā)
Lásd: Anguttara-Nikāya I.31. & X.208. [Eng.: PTD. pp.114-115.]
Vissudhimagga IX. [Eng.: PTD. pp.113-114.]
A 10 Bodhisattva-tényező (bohisatta-pāramitā) :
I. A “Négy Bölcsesség”:
1) A Tanulásból eredő Bölcsesség
2) Az Elmélkedésből eredő Bölcsesség
3) A Koncentrációs gyakorlatokból eredő Bölcsesség
4) A Meditációs gyakorlatokból eredő Bölcsesség
II. A “Két Erő”:
5) A Megtisztulás vagy a “Tíz Erő” (dasa-bala)
1. A nézetek megtisztítása
2. A kételkedés leküzdése
3. Annak fölismerése, hogy mi tartozik az úthoz
4. A saját út tisztánlátása
5. A világ feletti megtisztulás
6) A Felsőbb Tudás vagy a “Hat Szellemi Erő” (abhinnā)
1. A Mágikus Erők (iddhi)
2. Az Isteni Fül (dibba-sota)
3. Mások tudatának áthatása (ceto-pariya.nāna)
4. Az Előző Életek Ismerete (pubbe nivāsānusatti)
5. Az Isteni Szem (dibba-cakku)
6. A Világ Hamisságának Kioltása (āsava-kkhaya)
III. A Négy Isteni Valóság (brahmāvihāra) :
7) A Mindent-felölelő Szeretet (p.: mettā, sz.: maitrí)
8) Az Együttérzés (karunā)
9) A Határtalan Öröm (muditā)
10) Az Egykedvűség (p.: upekkhā, sz.: upeksā)
|
Lásd: Anguttara-Nikāya I.31. & X.208. |
abhinnā : |
|
Dígha Nikāya I.4. (Brahmajāla Sutta IV. ) !!! |
Anguttara-Nikāya V.23. |
|
Samyutta-Nikāya XLV.179f. |
Vissudhi-Magga XII. & XIII. |
|
Vissudhi-Magga IX. |
|
Ahhoz azonban, hogy elérjük a végső megvilágosodást, vagyis kifejlesszük magunkban a megvilágosodott-tudatot (bodhi-citta), ki kell fejleszteni a “Hét Megvilágosodási Tényezőt” (p.: bojjhanga, sz.: sambodhyanga), mely a megszabadulás (p.: mokkha, sz.: moksa) előfeltétele.
A 7 Megvilágosodási Tényező (p.: bojjhanga, sz.: sambodhyanga) :
I. Ösvény-jellegű tényezők {azaz aktív}(p.: magga, sz.: mārga)
1) Az Éberség (smrti)
2) A Szellemi Erőfeszítés (dharmavicāra)
3) A Bátorság (p.: viriya, sz.: vírya)
II. Bölcsesség-jellegű tényezők {azaz passzív} (p.: pannā, sz: prajnā)
4) Az Elragadtatás (príti)
5) A Rendíthetetlen Nyugalom (praśrabhi)
6) Az Összeszedettség (samādhi)
III. Bölcsesség-Ösvény-jellegű tényező (p.: pannā-maggā, sz.: prajnā-mārga)
7) A Felülemelkedettség (p.: upekkhā, sz.: upeksā)
Lásd: Majjhima-Nikāya 118. [Hun.: BA. 43.old.]
A megvilágosodáshoz (bodhi) vezet el az ún “Megvilágosodáshoz Vezető 37 Dolog” (bodhipakkiya dhamma) is.
A Megvilágosodáshoz Vezető 37 Dolog (bodhipakkiya dhamma) :
I. Az “Éberség Négy Alapja” (satipatthāna) :
1) A test tudatosítása (kāyānupassanā)
2) Az érzékek tudatosítása (vedanānupassanā)
3) A tudat tudatosítása (cittānupassanā)
4) A tartalmak tudatosítása (dhammanupassanā)
II. A “Négy Helyes Törekvés” (sammā-ppadhāna) :
5) A Nem-üdvös dolgok Elhárítása
6) A Nem-üdvös dolgok Legyőzése
7) Az Üdvös dolgok Felkeltése
8) Az Üdvös dolgok Kifejlesztése
III. A “Négy Erőhöz Vezető Út” (iddhi-pāda) :
9) Az Akarat
10) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
11) A Tudatosság (samatha)
12) A Belátó Megértés (vipassanā)
IV. Az “Öt Szellemi Képesség” (indriya) :
13) A Hit (saddhā)
14) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
15) Az Éberség (smrti)
16) A Szellemi Összpontosítás (dhāranā)
17) A Bölcsesség (pannā)
V. Az “Öt Szellemi Erő” (bala) :
18) A Hit (saddhā)
19) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
20) A Tudatosság (sati)
21) Az Összeszedettség (samādhi)
22) A Bölcsesség (pannā)
VI. A “Hét Megvilágosodási Tényező” (bojjhanga) :
23) Az Éberség (smrti)
24) A Szellemi Erőfeszítés (dharmavicāra)
25) A Bátorság vagy Fáradthatalanság (viriya)
26) Az Elragadtatatás (príti)
27) A Rendíthetetlen Nyugalom (praśrabhi)
28) Az Összeszedettség (samādhi)
29) A Felülemelkedettség (upekkhā)
VII. A “Nyolc Nemes Ösvény” (ariya-atthangika-magga) :
30) A Helyes Nézet (sammā-ditthi)
31) A Helyes Gondolat (sammā-sankappa)
32) A Helyes Beszéd (sammā-vācā)
33) A Helyes Cselekedet (sammā-kammanta)
34) A Helyes Életvitel (sammā-ājívo)
35) A Helyes Törekvés (sammā-vayāmo)
36) A Helyes Tudatosság (sammā-sati)
37) A Helyes Összeszedettség (sammā-samādhi)
Lásd: Majjhima-Nikāya 77. [Eng.: PTD. pp.186-187.]
Az emberi lényeket négy fő csoportba sorolják, annak megfelelően, hogy ki mennyire valósította a megvilágosodást - ki mennyire fejlesztette ki magában a megvilágosodott tudatot (bodhi-citta). Így a megvilágosodás útja “Négy Földöntúli Ösvényre” oszlik.
A 4 Földöntúli Ösvény (magga nāna) :
|
|
A Négy Nemes Tanítvány (ariya-puggala) : |
|
1) A Folyamba Lépés Ösvénye (sotāpati-magga) |
1) A “Folyamba Lépett” (sotāpanna) |
|
2) Az Egyszeri Visszatérés Ösvénye (sakadāgāmí-magga) |
2) Az “Egyszer Visszatérő” (sakadāgāmí) |
|
3) A Vissza-Nem-Térés Ösvénye (anāgāmi-magga) |
3) A “Vissza-Nem-Térő” (anāgāmi) |
|
4) A Megszabadult Útja (arahatta-magga) |
4) A “Megszabadult” (arahat) |
|
A Négy Nemes Tanítvány (ariya puggala) : |
A Négy Nemes Igazság (cattāri-ariya-saccāni) : |
|
1) A “Folyamba Lépett” (sotāpanna) |
A Szenvedés Megértése (parinneyya) |
|
2) Az “Egyszer Visszatérő” (sakadāgāmí) |
A Szenvedés Eredetének Megértése (pahātabba) |
|
3) A “Vissza-Nem-Térő” (anāgāmi) |
A Szenvedés Megszüntetésének Megértése (sacchikātabba) |
|
4) A “Megszabadult” (arahat) |
A Szenvedés Megszüntetéséhez Vezető Út Megértése (bhāvetabba) |
Lásd: Anguttara-Nikāya IV.239. [Eng.: PTD. p.189.]
Patisambhidā-Magga I.119. [Eng.: PTD. pp.189-190.]
Irodalom: Brahmajāla Sutta . Negyedik rész. - “Értekezés a Pāramíkról”.
azaz Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . 4.rész (255-324.old.)
Az Ellobanás (p.: nibbāna, sz.: nírvāna) a buddhista törekvés legvégső célja. Ez a vágy által motivált tudati mozgások (azaz a vágy, a gyűlölet, a tudatlanság és az élethez való bármilyen ragaszkodás) teljes megszüntetése. Mint ilyen ez a legvégső és legteljesebb megszabadulás (p.: mokkha, sz.: moksa) minden jövőbeli újjászületéstől (jāti), öregségtől (jarā), haláltól (marana), szenvedéstől és nyomorúságtól (dukkha) - azaz a függő létből (p.: patticca-samuppāda, sz.: pratitya-samutpāda). Két ellobbanást vagy kioltást különböztetünk meg annak megfelelően, hogy a létezés mely szintjén történik meg a kioltás, vagyis melyik gyökér-tényezők lobbannak el.
A 2 Ellobbanás (p.: nibbāna, sz.: nírvāna) :
1) A Létező Elemek Megmaradásával járó Ellobbanás (sa-upādisesa-nibbānadhātu)
vagy A Szennyződések Ellobbanása (kilesa-parinibbāna)
2) A Létező Elemekkel való Ellobbanás (anupādisesa-nibbānadhātu)
vagy A Létező Elemek Ellobanása (khandha-parinibbāna)
|
A Nemes Tanítvány (ariya-puggala) (arahat v. anāgāmí) |
A Szennyeződések Ellobban(t)ása (kilesa-parinibbāna) |
|
A Tathāgata |
A Létezők Ellobban(t)ása (khandha-parinibbāna) |
Lásd: Itivuttaka 44. [Eng.: PTD. p.35.]
Majjhima-Nikāya 140. [Eng.: PTD. p.37-38.]
Az Ellobbanás tehát egyfelől a Szennyeződések Kiolt(ód)ása (kilesa-parinibbāna) :
1) A Vágy Ellobanása (rāga-parinibbāna)
2) A Gyűlölet Ellobbanása (dvesa-parinibbāna)
3) A Nem-Tudás Ellobbanása (avijjā-parinibbāna)
Lásd: Anguttara-Nikāya III. 32. & 55. [Eng.: PTD. p.32-33.]
Samyutta-Nikāya IV.251. [Hun.:BA. 48.old.]
Az Ellobanás másrészről a Függő-Lét Elemeinek a Kiolt(ód)ása (nidāna-parinibbāna):
1) A Nem-Tudás Ellobanása (avijjā-parinibbāna)
2) A Késztetések Ellobbanása (sankhāra-parinibbāna)
3) A Tudatosság Ellobbanása (vinnāna-parinibbāna)
4) A Név-Forma Ellobanása (nāma-rúpa-parinibbāna)
5) A Hat Érzékszervi Tartomány Ellobbanása (āyatana-parinibbāna)
6) A Benyomás Ellobbanása (phassa-parinibbāna)
7) Az Érzés Ellobanása (vedanā-parinibbāna)
8) A Vágy Ellobbanása (tanhā-parinibbāna)
9) A Ragaszkodás Ellobbanása (upādāna-parinibbāna)
10) A Létesülés Ellobanása (bhava-parinibbāna)
11) A Születés Ellobbanása (jāti-parinibbāna)
12) A Öregség és Halál Ellobbanása (jarā-marana-parinibbāna)
Lásd: Anguttara-Nikāya III. 61. [Eng.: PTD. p.32.]
Az Ellobanáshoz vezet az Összeszedettség (samādhi) és az Elmélyedés (p.: jhāna, sz.: dhyāna) gyakorlása, mely alatt általában a buddhista meditációt értik, illetve a meditációs állapotokban feltárulkozó élmények állandósítását.
A 3 Összeszedettség (samādhi) :
1) Megelőző Összeszedettség (parikamma-samādhi)
van: formák ‘kapott képe’ (uggaha-nimitta)
2) Környékes Összeszedettség (upacāra-samādhi)
van: a formák [belső, tudati] ‘páros-képe’ (patibhāga-nimitta)
3) Elért Összeszedettség (appanā-samādhi)
Az Összeszedettség eredményeként az ember eléri az ún. “Négy Meditációs Állapotot”.
A 4 Meditációs Állapot (p.: jhāna, sz.: dhyāna) :
1) Az Első Állapot
van: gondolati felfogás és megkülönböztető gondolkodás (vittaka-vicāra)
a tudat fogalmi működése (vací-sankhāra)
2) A Második Állapot
van: elragadtatás és öröm (píti-sukha)
3) A Harmadik Állapot
van: felülemelkedett öröm (upekkhā-sukha)
4) A Negyedik Állapot
van: felülemelkedettség (upekkhā)
Lásd: Dígha-Nikāya I.2. (4-5.) (Brahmajāla Sutta II.4.5.) [Hun.: BS. 98-101. & 200-205.old.]
Dígha-Nikāya II.75-97. & I.19-26. [Hun.: BA.43-46.old.]
Az Ellobanás azonban túl van az Összeszedettségen és az Elmélyedésen. Túl van az ún. “Három Gyakorlandón” (samyama).
A 3 Gyakorlandó (samyama) :
1) A Szellemi Összpontosítás (dhāranā)
2) Az Összeszedettség (samādhi)
3) Az Elmélyedés (jhāna)
+ Az Ellobanás (nibbāna)
Lásd: Dígha-Nikāya I.19-26. [Hun.: BA. 46-47.old.]
Udāna VIII.1-4. [Hun.: BA.47-48.old.]
Irodalom: Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . (98.-101.old.)
A Tathāgata 8 Neve :
1) “Így Jött” (tathā āgata)
2) “Így Ment” (tathā gata)
3) “Eljutott A Valódi Jellegzetességekhez” (tathalakkhanamāgata)
4) “Ráébredt A Valódi Dhammákra a Ténylegesen Megfelelően”
(tathadamme yāthāvato abhisambuddha)
5) “A Valóságot Látó” (tathadassitāya)
6) “Az Igazságot Szóló” (tathāvāditāya)
7) “Azt Cselekszi Amit Tanít” (tathākāritāya)
8) “Páratlanul Kimagasló” (abhibhavanatthena)
I.) “Így Jött” (tathā āgata)
1) A Nagy Elhatározás (abhiníhāra)
2) A Tíz Tökéletesség (pārami)
3) Az Öt Lemondás (abhinnā)
4) A Megvilágosodás 37 Tényezője (bodhipakkiya dhammā)
II.) “Így Ment” (tathā gata)
1) Az Öt Akadály Elhagyása (nívarana)
2) A Meditáció Nyolc Fokozata (attha samāpatthiyo)
3) A Tizennyolc Nagy Belátó Megértés (mahāvipassanā)
4) A Négy Földöntúli Ösvény (magga nāna)
III.) “Eljutott A Valódi Jellegéhez” (tathalakkhanamāgata)
A dolgok valódi jellege:
- Önvaló jelleg (p.: sabhāva, sz.: svabhābva)
- Jellegzetes Ismérv (p.: lakkhana, sz.: laksana)
- Formai Lényeg (p.: sarúpa, sz.: svarúpa)
IV.) “Ráébredt A Valódi Dhammákra a Ténylegesen Megfelelően”
(tathadamme yāthāvato abhisambuddha)
- A Négy Nemes Igazság (ariya-saccāni)
- A Tizenkét Függő Létező (nidāna)
V.) “A Valóságot Látó” (tathadassitāya)
- A Tizenhárom Bekezdés
- A Négy Módszer
VI.) “Az Igazságot Szóló” (tathāvāditāya)
- A Három Māra
VII.) “Azt Cselekszi Amit Tanít” (tathākāritāya)
- Az Éberség Négy Alapja (satipatthāna)
VIII.) “Páratlanul Kimagasló” (abhibhavanatthena)
1) A Világ Tökéletes Megértése (parinnā)
2) A Vágyak Tökéletes Elhagyása (pahāna)
3) A Világ Megszüntetésének Tökéletes Megvalósítása (sacchikiriya)
4) A Megszabaduláshoz Vezető Út Tökéletes Megvalósítása (bhāvanā)
“Valóban átjutott” (tatham gato)
“Keresztülment” (gata)
“Keresztülhatolt” (avagata)
“Túljutott” (atíta)
“Elért” (patta)
“Gyakorolt” (patipanna)
“Felébredt rá” (abhisambuddho)
Rendelkezik a “Négy Buddhasággal”:
A 4 Buddhaság :
1) A Tökékletes Megvilágosodás (anuttara samāsambodhi)
2) Az Ön-Megvilágosodás (sammā sāman ca bodhi)
3) A Mindentudás (sabbannutanāna)
4) Az Ellobanás (nibbāna)
Irodalom: Dhammapada XIV. (Sutta Pitaka V.2.14) (81-85.old.)
Brahmajāla Sutta V. (Dígha Nikāya I.V.) - “A Tathāgata szó jelentéséről”
azaz Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója (325-329.old.)
Múlapariyāya Sutta I.5. - “A Tathāgatáról szóló fejezet”
azaz Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere (63-75.old. & 115-120.old.)
Magyarul:
Anangarika Govinda Lama : A korai buddhista filozófia lélektani attitűdje .
[Orient Press, 1992 Budapest].
Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere . [Orient Press, 1996 Budapest].
Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . [Orient Press, 1994 Budapest].
Bhikkhu Bodhi : A Nemes Nyolcrétű Ösvény . [Orient Press, 1993 Budapest].
Bukkyo Dendo Kyokai (?) : Buddha Élete és Tanítása . [Pátria, 1994 Budapest].
Hetényi Ernő : Buddha, Dharma, Sangha . [Anno, 1994 Budapest].
Heténi Ernő : Buddhizmus a Buddhológia tükrében . [Laude, 1989 Debrecen].
Héjjas István : Ókori Indiai Bölcselet . VIII. [Orient Press, 1994 Budapest].
Klaus Mylius : A Buddhista Irodalom . & Russel Webb : A Páli Kánon Művei .
[A TKBF Jegyzete, (1995)].
Nyanaponika Thera : A Buddhista Meditáció Szíve . [Orient Press, 1994 Budapest].
Nyanatiloka : Path to Deliverance . [Budddhist Pub.Soc., 1982 Kandy, Sri Lanka].
- A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében. [A TKBF Jegyzete, (1994) {ford. és összeállította Tenigl-Takács László}].
- Buddha Beszédei . [Helikon, 1989 Budapest {ford. és komm. Vekerdi József}].
- Brahmajāla Sutta . azaz Bhikkhu Bodhi : A Nézetek Mindent Felölelő Hálója . [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1994 Budapest {ford. Pressing Lajos}].
- Dhammapada. [Farkas Lőrinc Imre, 1994 Budapest {ford. Fórizs László}].
- Múlapriyāya Sutta . azaz Bhikkhu Bodhi : A Létesülés Gyökere . [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1996 Budapest {ford. Pressing Lajos}].
- Pātimókkha . azaz A vallomás szavai [A TKBF Jegyzete (1994) {ford. Farkas László}].
- Satipatthâna Sutta . azaz Nyanaponika Thera : A Buddhista Meditáció Szíve . [Orient Press, 1994 Budapest]. vagy - A tudatosság útjáról szóló nagy tanítóbeszéd .
[A TKBF Jegyzete, (1993) {ford. Horváth György}].
[1] A sarvastivăda iskolák elnevezés azért alakult ki,
mert az összes 18 iskola közül a sarvastivăda-irányzat
tett szert a legnagyobb jelentőségre és befolyásra.
[2] Az abhidharma a Tipitaka harmadik része, amely a legfőbb buddhista tanításokat tartalmazza. Az abhidharma buddhizmus kezdetei bizonytalanságba vesznek, de az I.e.III.-IV. században alakulhatott ki, mint az azt megelőző suttanta megközelítés továbbgondolása. Két fő irányzata az Észak-Indiai sarvastivădin közelítés; és a Dél-Indiai theravădin kanonikus értelmezés; azt állítják, hogy megőrizték az eredeti páli abhidharma-pitakát, amelyet Buddhának tulajdonítanak. A későbbi elméleteket Buddhagosa [kb.430] foglalta össze Visuddhimagga című művében és abhidhamma kommentárjában, csakúgy mint Buddhadatta. Sok egyéb kisebb kommentár született, Ánandatól [kb.VI.sz.], de az elfogadottabb bevezetőt Anuruddha [kb.XI.sz.] írta. A mai napig születnek abhidharma kommentárok, elsősorban Burmában.
[3] A négy romlottságot nevezik néhol [M.43] “jegyeknek” (nimitta), s gyakran nevezik őket “jegy-képzőknek” (nimittakarana) is.
[4] A “Tíz Temetői Meditációt” nevezik az “Utálatosság Meditáció”-jának (p.: asubha-sannă, sz.: asubha-bhăvană) is.
[5] A “Négy Isteni Valóságot” néha nevezik “Határtalan Állapotok”-nak (appamannă) is.
