Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a
Kertek és konyhák indexlapra

 

Kerti katicavirág
Nigella sativa L. - Ranunculaceae

Nigella sativa L. vagy néha Bunium persicum (Boiss.) B. Fedtsch

Egyéb nevei: fekete kömény, fekete hagymamag, parasztbors

Magja fűszer és nyálkaoldó gyógyszer

A Földközi-tenger mellékén honos katicavirág a boglárkafélék családjának egyik melegkedvelő nemzetségébe (Nigella) tartozik. A nemzetségbe tartozó dísznövényként ültetett borzaskatán (Nigella damascena L.) kívül csak a katicavirágot vonták termeszlésbe, a többi faj közönséges gyomnövény. A családba tartozó valamennyi nemzetségre, így a Nigellára is jellemzők az ősi szerveződésben sajátságok, melyek elsősorban a virágszerkezetben (a viráglevelek nagy száma, spirális elhelyezkedése) nyilvánulnak meg.

A 30-50 cm magasra növő egyéves növény. Elvékonyodó főgyőkere kevés oldalgyökérre ágazik el. Szórt állású levelei 2-3-szorosan szeldeltek.

A virágok magánosak, általában a szár vagy az oldalágak csúcsán helyezkednek el. A virágtakaró levelek kékes ámyalatúak, tompák, hirtelen ívesen behajló körömben végződnek. Ezeket követi 5 nektáriumlevél, melyek ennek a családnak a legbonyolultabb szerkezetű mézfejtői. A mézfejtőszirmok kettős csúcsúak, pillás élűek.

A termőlevelek többé-kevésbé, azaz kb. a közepükig szorosan összenőttek egymással, így több rekeszű magház jön létre, ami nagyon hasonlít a magasabb fejlettségű zárvatermők termésére. A társas tüszőtermésekben apró 2-2,5 mm hosszú, fekete magok találhatók, melyek alakja tojásdad, helyenként kissé lapított, felületük sűrű barázdával díszített. A magban a jól fejlett magfehérje mellett apró embrió van.

 

Környezeti igénye

Közepesen melegigényes. A magok csírázásához legalább 5-7 °C-os talajhőmérséklet szükséges. A növény fejlődéséhez nem szükséges túl nagy meleg, de kedveli az egyenletes hőmérsékletet. 18-23 °C közötti hőmérsékleten gyorsan, töretlenül fejlődik. Váltakozó hőmérsékleti hatások (nagy meleg, majd erős lehűlések) meghosszabbítják növekedését. Fagyra közepesen érzékeny. A rövid ideig tartó fagypont alatti hőmérsékletet még károsodás nélkül elviseli. Komolyabb fagyok a növény pusztulását okozzák, de az érésben levő magokban már nem tesznek kárt.

Fényigényes. Különösen fejlődésének első szakaszában van szükség fényre, terméskötés után már félárnyékban is maradhat. Későn lombosodó fák közelében termeszthető.

Virágzásig nyirkos környezetet kíván, elvirágzás után jóval kevesebb talajnedvességgel is beéri. Természetes körülmények között elsősorban tavaszi termesztéssel ezt meg is kapja. Nyári vetéskor néhányszor ajánlatos megöntözni.

A talaj iránt kevéssé igényes. Sekély termőrétegű helyeken is termeszthető. Erősen kötött, hideg talajokon nem érzi jól magát, de magas talajvízszintű területekre is vethetjük. A talaj kémhatására kevésbé érzékeny, a közömbös pH-n kívül megfelelő számára a gyengén savanyú vagy lúgos talaj is. Középkötött, könnyen melegedő, kissé laza talajok is ideálisak számára.

Közepes tápanyagigényű. Viszonylag sekélyen gyökerezik, ezért nagyon fontos a felső 20-30 cm-es talajréteg szerkezete és tápanyagszintje. Rövid tenyészidejében és kevés gyökerével a könnyen felvehető tápanyagokat hasznosítja. Szervestrágyázás nélkül is jól termeszthető, de 10 m2-enként 20-30 kg istállótrágya nem árt neki. Műtrágyák közül ugyanekkora területre 20-30 dkg kálisó, 30-40 dkg szuperfoszfát és 20-40 dkg pé-tisó elegendő számára.

 

Termesztése

A magok jó csírázóképességűek, ezért kizárólag szabad földbe helyrevetéssel szaporítják. Mintegy 100 napos, igen rövid tenyészideje lehetővé teszi elő-, illetve utónövénykénti termesztését.

Ősszel a szerves, illetve a kálium- és a foszfortartalmú műtrágyák egyenletes kiszórása után szántsuk vagy ássuk fel az ágyast. Nagyon fontos, hogy a felső, 30 cm-es talajrétegbe kerüljenek a tápanyagok, mélyművelés nem szükséges számára. Mind a tápanyag-utánpótlást, mind a talajelőkészítést hangoljuk össze a másik növénnyel, hisz a katicavirág nem foglalja le egész évben a területet.

Tavasszal a felszínt gereblyézzük el és apró morzsalékos magágyat készítsünk számára. Vetését ne siessük el. Az időjárástól függően, március végétől megkezdhetjük a vetését. 30-40 cm-es távolságra kihúzzuk a sorokat 2-3 cm mélyen. A magokat egyenletesen szórjuk bele, majd nedves földdel takarjuk be és tömörítsük a talajt. A 10-12 nap múlva kikelő növények már szépen mutatják a sorukat. Másodnövényként, nyáron, eső után vessük, szükség esetén ilyenkor egyszer-kétszer meg is öntözhetjük.

Első kapálása alkalmával ritkítsuk ki a sorokat, hogy a tövek egymástól 8-10 cm-re legyenek. Érdemes sűrűbbre vetni és ritkítással beállítani a megfelelő tőtávolságot. Különösebb ápolási munkát a gyomirtó kapáláson kívül nem igényel. Tavasszal a vetéssel egy időben vagy az első kapáláskor szórjuk ki a nitrogéntartalmú műtrágyát.

Növényvédelmi munkája fölösleges, mert sem speciális kártevője, sem kórokozója nincs. Teljes érésben szedjük. Túléréskor előfordul, hogy kinyílik a termés és kihullanak a magok. Ősszel néhány fokos fagyban még kint maradhat a termés, komolyabb fagyok elől azonban szedjük fel és ha szükséges, száraz helyen utóérleljük.

 

Felhasználása

Elő-Ázsiában, néhol Európában is, kertekben ültetik és a magokat fűszerként használják. Felhasználása révén kapta egyik népies nevét, a feketeköményt. Régebben gyógyszerként is használták. Enyhén édeskés, fűszeres az íze. Magjaiban 0,5-1,5% az illóolaj, 35% a zsíros olaj. A népi gyógyászatban szélhajtó, étvágygerjesztő és nyálkaoldó hatásáért terjedt el. Zsíros olaját Ázsia egyes országaiban étolajként használják, illóolaját az illatszeripar hasznosítja.

 

 

RECEPTEK

Katicavirágos rostélyos

80 dkg rostélyos, 2 evőkanál olaj, 3 szál újhagytna, 1 húsleveskocka, só, majoránna, kakukkfű, pirospaprika, katicavirág, vörösbor.

A rostélyost kicsontozzuk, vékonyra kiverjük és az olajban hirtelen átsütjük, hozzáadjuk a karikára vágott újhagymát és néhány percig pirítjuk. Belerakjuk a húsleveskockát, az őrölt fűszereket, majd egy kevés vörösborral felöntve puhára pároljuk és rövid lére sütve tálaljuk.

 

Sonkás palacsinta, katicavirággal fűszerezve

20 dkg liszt, 2 egész tojás, 3 dl tej, 2 dl szódavíz, só, 20 dkg főtt füstölt tarja, 2 dl tejföl, 10 dkg reszelt sajt, kevés őrölt katicavirág.

A lisztből, tojásból, tejből, szódavízből és sóból a szokásos módon palacsintatésztát készítünk, majd palacsintát sütünk. A palacsintákat úgy fektetjük egymásra, mint a tortalapokat.

A füstölt tarját kétszer átdaráljuk, belekeverünk 1 dl tejfölt, majd meghintjük a katicavirággal és jól összedolgozzuk. A palacsintalapokat ezzel kenjük, meg, majd meghintjük reszelt sajttal. A tetejére üres palacsinta kerüljön, az egészet vonjuk be a maradék tejföllel, amelyben egy-két evőkanál reszelt sajtot kevertünk. A sütőben átmelegítjük és úgy szeleteljük, mint a tortát.

 

 

Törökország
Çörek otu, adi çörek otu

Nigella sativa

Péksüteményekre szórják, néha a török kávét ízesítik vele:

Antalyában speciális kávét készítenek (çörek otu kahvesi) pörkölt katicavirágmag és csicseriborsó keverékéből. Emlékeztet a valódi kávé ízére, ugyanakkor gyomorbántalmakra is isszák. Szűkös időkben találták fel a kávé pótlására.

 

 

India
Kalonji, kandilla

Nigella sativa L. vagy néha Bunium persicum (Boiss.) B. Fedtsch

Angol nevei: charnushka, nigella, black caraway seed

A kandilla aromája gyenge. Íze a dióéra emlékeztet, fanyar, mintha menta és mák elegye lenne, kissé az oreganóra emlékeztet. Ha ujjainkkal elmorzsoljuk a magokat, azok borsos illatot adnak.
Az illóolaj-tartalom 0,5 és 1,5 % között változik. Az olajnak önmagában kellemetlen szaga van.
Nyugat-Ázsiában, Dél-Európában és Közép-Keleten őshonos. Elsősorban Indiában termesztik.
A növényt magról ültetik. A kandilla lehet egynyári vagy évelő típus, 60 cm magasra nő. Virágai fehérek-kékek, szürkészöld levelei szárnyasan összetettek. A mákgubóhoz hasonlatos magtokban találjuk a fekete magokat.
A magtokokat gyűjtik össze, amikor már kifejlődtek, de még nem pattantak fel. Megszárítva, szétmorzsolva a magok könnyen kiszedhetoek a tokocskákból.

Indiában a kandillát őrlés nélkül adják hüvelyesekből és zöldségekből készített fogásokhoz, előzoleg általában megszárítják és megpörkölik ízének és illatának felerősítéséhez. Különféle fűszerkeverékek alkotója, kenyérre is szórják. A Közép-Keleten és Törökországban kenyeret ízesítenek vele. Ezzel a fűszerrel érdemes kísérletezni, kiválóan kiegészíti a koriandert, a szegfűborsot, a borsikafüvet és a kakukkfüvet.

A bengáli ötfűszer (panch phoron, panch pharon, panchphoran, five spice) alkotórésze:
Édeskömény mag, konyhakömény mag, görögszéna mag, radhuni (amit sokszor fekete mustármaggal helyettesítenek) és nigellamag (más néven kalonji, charnushka, fekete köménymag) keveréke. Nem csípős. Nem tévesztendő ösze a kínai ötfűszer keverékkel. Nem őrlik meg! Megpörkölik az főzőolajban.


Az indiai természetgyógyászatban a kandillát stimuláló szerként, valamint felfúvódás és emésztési zavarok gyógyszereként alkalmazzák.
Gyakran használják fel rovarok elriasztására.