Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Mungó bab
Phaseolus aureus, Vigna radiata

(más néven: mongbab, arany bab, sugárbab, örvös bab)

Nálunk nem ismert növény. Egyébként a homoki babhoz és a szójához hasonló habitusú és viselkedésű. Vékony, hosszú, örvös elhelyezkedésű hüvelyei azonban jellegzetesen feketék. A növény ezáltal különlegesen díszítő hatású.

Származása, elterjedése. Dél-, Délkelet-Ázsia, ill. Afrika. Főként Közép-Ázsiában és Indiában fontos növény, Európában a Balkánon is termesztik. Hazánkban nincs művelésben.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Hozama nálunk kisebb, mint a homoki babé.

Növénytani jellemzői. Egynyári, lágy szárú növény, a homoki babhoz hasonló (28. kép) felépítésű. Levélzete összetett, kissé molyhos. Virágzata kisebb, érdekesen zöld színű. Egy-egy örvben 2-4 vékony, 10-20 cm hosszú, zöldes, majd feketére érő hüvely fejlődik. Benne 6-10 kicsiny, fehéres köldökkel zöldre érő mag van. Ezermagtömege 50-60 g. Csírázóképessége 80-90%-os, magja 3-4 évig jó, a vetés után 7-10 napra kel. Tenyészideje 80-100 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fény- és melegigényes, szárazságtűrő. Talajra, tápanyagra igénytelen.

Változékonysága, fajtái hazánkban nem ismeretesek. Ázsiában több hasonló típusát termesztik (urda bab, adzuki bab).

Termesztése. Jelenlegi ismereteink alapján kiskerti díszzöldségként javasolható. Rövid tenyészideje miatt kettős termesztésre, sivár területekre (elő- és utónövénynek) alkalmas. Agrotechnikája a homoki babéval megegyezik, 3-5 cm mélyen vetjük. Vetőmagszükséglete 2-3 g/m².

Feldolgozása, hasznosítása. Különleges hatású díszágyásnak, csoportos és egyedi bokros növénynek alkalmas. Gyűjteményes, hobbi-, bemutató, dísz- stb. kertekben egyedi érdekesség.

II.
Mongbab, arany bab
Vigna radiata (L.) R. Wilczek (Phaseolus aureus Roxb., P. radiatus L.)
Család: Fabaceae (pillangósvirágúak)

A: green gram, mung bean;
F: amberique, boubour, haricot mungo;
S: judia de mungo;
N: Mung-Bohne

A mongbab felálló vagy csavarodó szárú, 15-19 cm nagyságú egyéves növény; szára és levelei hosszú, elálló, érdes szőrűek. A szórt állású levelek hármasak és legfeljebb 7 cm hosszú nyelűek; pálháik tojásdadok és röviden kihegyezettek. A rövid nyelű levélkék rövid hegybe futók, és 5-10 x 4-7 cm nagyságúak, kis, keskeny-lándzsás agyar alakú pálhákkal. A virágok tömött levélhónalji vagy hajtásvégi fürtökben fejlődnek, pártájuk sárgászöld és mintegy 1,3 cm hosszú.

Termése: elhajló vagy csüngő, zöld, szürke vagy barna hüvely, amely elálló, vöröses, érdes szőrű, alig lapított, mérete 4-10 x 0,4-0,7 cm. A hüvelyek 6-15 olajzöld, ritkán sárga vagy feketés, gömbölyded vagy szabálytalan hordó alakú, kb. 5 mm-es magot tartalmaznak, amelyeknek köldöke jellegzetes, feketével szegélyezett fehér, vonal alakú vagy elliptikus.

Felhasználása: a fiatal hüvelyeket és magokat megfőzve zöldségként fogyasztják, vagy levest készítenek belőlük. A kínai konyha a fűszeres, dióhoz hasonló ízű csíranövényeket salátaként vagy zöldségként tálalja (a kereskedelemben gyakran szójababcsíra néven szerepel). A szárított magokat Indiában lisztté őrlik, amelyből fűszeres lepényt sütnek. A növényt takarmánynak és zöldtrágyának is termesztik.

Elterjedése: Indiából származik, és főként a trópusi és szubtrópusi Ázsiában, továbbá Kelet-Afrikában és a karib-tengeri szigeteken termesztik.

Termesztése és betakarítása: szárazságtűrő, és legjobban laza, tápanyagban gazdag talajon, csapadékban viszonylag szegény, magas hőmérsékletű területeken tenyészik; a trópusi hegységekben 2000 m magasságig termesztik. Nagyszámú fajtája ismert, közöttük rövid- és hosszúnappalos növényekkel. A mongbab érett magjait fajtától függően a vetéstől számított 2-4 hónap múlva takarítják be.

Rokon faj: azonos módon használják az elsősorban Indiában termesztett urdababot (V. mungo [L.] Hepper), amelynek magjai csaknem feketék.

III.
Aranybab és mungóbab

Aranybab (Vigna aureus L.). Adzuki, ejtsd acukibab. A- és B-vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, kitűnő fehérje- és rostforrás. Íze édes, ezáltal segíti a vércukorszint szabályozását. Rák- és cukorbetegek gyógyélelmiszere. Színe bordó vagy barna, apró szemű.

Mungóbab (Vigna mungo L.). B-vitamint, vasat, folsavat, magnéziumot, mangánt, foszfort tartalmaz. Apró szemű, könnyen emészthető, rostban gazdag, segíti a salakanyagok távozását és a méregtelenítést. Némi E-vitamint is tartalmaz, ezért a betegek rák- és vastagbéldiétájában nélkülözhetetlen. Keleten konzervként is forgalmazzák, előfőzve.

Mindkét babféle az óvilági Délkelet-Ázsiából származik. Ökológiailag és ökonómiailag a vigna-babfélék csoportjába tartozik, alapvető fehérjepótló néptáplálék.

Trópusi növény, 16°C fok fölött fejlődnek normálisan. A magas hőmérsékletet 40°C-ig is bírják, azonban a tartósan száraz időben reggel-este öntözni kell . Különböző talajokon termeszthetők, kisebb szikesedést is elviselnek. Így a túlnedvesedés nem okoz kárt a táblán.

Egyéves bokrosodó vagy enyhén kúszó növények. Vékony száruk elágazó, világoszöld, hossza 800-1200 mm-ig. Virágzatuk levélhónalji fürt, citromsárga színű. A hüvelyek keskenyek, 150-200 mm hosszúak, bennük 12-14 apró bab van. A két növényfaj termesztése megegyezik, megkülönböztetni a mag színe alapján lehet.

Istállótrágyázott, komposzttal javított talajba vethető április végén, május elején. Másodvetés céljára júniusban is vethető. A közönséges baboknál sűrűbbre kell szórni a sorokba a magokat, hogy a kis növények szinte támasszák egymást. Sortávolság 50-60 cm. Vetésmélység 2-3 cm, vetőmag szükséglete 10-14 kg/ha. Köztesként sáfrányos szeklicével, kukoricával vetettem eddig. Betegségek, kártevők nemigen károsítják a vegyeskultúrában.

Betakarításuk kézzel történik, amikor a hüvelyek teljesen beértek. A téli időszakban – ekkor van rá idő – érdemes a hüvelyeket kifejteni. Nem zsizsikesedik.

A vetőmagot biotermék-kiállításokon, kisebb mennyiségben biogazdáktól, nagyobb mennyiségben az Ökoszerviz Kft.-től lehet beszerezni.

IV.
Mungó bab
Vigna radiate
(korábbi nevén: Phaseolus aureus Roxb. vagy P. mungo var. aureus)

Angolul: green gram, gold gram.

Növénytani leírása. A Fabaceae család (hüvelyesek) Vigna nemzetségébe tartozik, bokor jellegű 30-60 cm magas, egyéves növény. Levelei három részre tagoltak. Érett hüvelyei beérve barna színűek, 5-10 cm hosszúak, 0,5 cm szélesek, bennük 10-15 kicsi, gömbölyded vagy hengeres mag található. A termések a levelek magasságában vagy afölött helyezkednek el. Az érett magot borító külső héj színe alapján két típust: zöld magvút (green gram) és arany vagy sárga magvút (golden gram) különböztetnek meg. A zöld magvú változatot csíranövényként fogyasztják. Virágai öntermékenyülők. Hüvelyei nem egyszerre érnek be, és szárazon nagyon törékenyek.

Származása, elterjedése. Délkelet-Ázsiában őshonos, jelenleg is elsősorban Burmában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Indiában és Kínában termesztik étkezési száraz babként. Kisebb területen - szárazságtűrő, rövid tenyészidejű zöldtrágya- és takarmánynövényként - az Egyesült Államokban is foglalkoznak vele.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Zöld hüvelyét, száraz magját és az abból készült csíranövényt fogyasztják. Az érett mag kb. 22% fehérjét, és mintegy 0,5% olajat, viszonylag sok vasat, meszet és C-vitamint tartalmaz. Termőhelyein ezért főleg kisgyermekek részére készítenek belőle ételeket.

Babcsíra

A termés nagyobb részét nem étkezési száraz babként, hanem csíráztatva (csíranövényként) fogyasztják, amely a csírázás során feltáródott tápanyagok következtében sokkal értékesebb táplálék.

Csíráztatáshoz a száraz babot egy éjszakán át vízben áztatják, majd reggel a vizet leöntik róla. A továbbiakban fénytől elzárt, meleg helyen tartják, langyos vízzel naponta többször lespriccelik, hogy elősegítsék a sziklevelek és a gyököcske növekedését. Az etiolált csíranövénykék egy hét alatt 6-7 cm hosszúságot érnek el. E művelet során a tömeggyarapodás hat-nyolcszoros, azaz 1 kg száraz babból 6-8 kg csíranövényke lesz.

 

Környezeti igényei. Igénytelen, szárazságtűrő, sőt a nedves körülményeket nem viseli el. Igényei lényegében a tehénborsó alaptípusával és a déli borsóéval megegyezőek, azaz 16-26 °C közötti hőmérsékleten fejlődik jól. A csírázáshoz azonban legalább 18-20 °C hőmérsékletet igényel.

Legtöbb fajtája a nappalhosszúsággal szemben közömbös, néhány azonban rövidnappalos.

Termőhelyein változatos domborzati viszonyok között - a tengerszinttől a 2000 m magas hegységekig - termeszthető.

Termesztése. Nálunk csak június elején vethető 90-100 cm-es sortávolságra, 15-26 kg/ha, azaz 1,5-2,6 g/m² vetőmag felhasználásával. A magvak a hüvelyekben a lehűlések előtt még nálunk is beérnek nyár végére, ősz elejére. A vetéstől az érésig - a fajta tenyészidejétől és az időjárástól függően - 3-4 hónap szükséges. Június eleji vetésből augusztus végére, szeptember elejére érik be.

A tenyészidőszak alatt a gyomirtáson kívül csak kivételes szárazságban igényel mérsékelt öntözést.

A termés meglehetősen kevés, 800-1000 kg/ha, azaz 0,08-0,1 kg/m².

Elkészítésének módjai
Főzelékként elkészítve vagy nyersen salátaként fogyasztható.

V.
Üvegtészta
("celofán" vermicelli)

A páratlanul változatos kínai konyha egyik elmaradhatatlan alapanyaga az üvegtészta vagy más néven celofán tészta, celofán cérnametélt (vermicelli), kínaiul dongfen.

A tészta mungó bab finomra őrölt lisztjéből és vízből készül. A mungó bab lisztje magas fehérje tartalmánál és alacsony zsír és szénhidrát tartalmánál fogva értékesebb tápanyag, mint a búzaliszt. Nagy mennyiségben tartalmaz B1-, B2-vitaminokat, A-vitamin elővitaminját, kálciumot, foszfort és vasat.

Nemcsak a kínai ízeket kedvelők figyelmébe ajánljuk. Kitűnően alkalmas alacsony kalóriájú étrendek kialakításához, cukorbetegek is fogyaszthatják.

Néhány ötlet az üvegtészta elkészítéséhez:

SERTÉSHÚS ÜVEGTÉSZTÁVAL

Hozzávalók:
40 g üvegtészta
4 evőkanál olaj
225 g darált sertéshús
3 szál karikára vágott tavaszi hagyma
1 evőkanál csípős szójaszósz
2 evőkanál szójaszósz
1 evőkanál száraz cherry
fél teáskanál cukor
120 ml víz

Elkészítés:
A tésztát kb. 15 percig langyos vízben áztatjuk, majd lecsorgatjuk és 7 cm-es darabokra vágjuk. Olajat forrósítunk egy edényben és hozzáadjuk a darálthúst, kicsit átsütjük, majd a tészta hozzáadása után néhány percig együtt sütjük. Ezután következhetnek az ízesítők és a víz. Felforraljuk és lassú tűzön addig főzzük, míg a víz teljesen elfő. Forrón tálaljuk.

KÍNAI KÁPOSZTALEVES ÜVEGTÉSZTÁVAL

Hozzávalók:
2 evőkanál olaj
1,25 kg káposzta, 3 cm-es csíkokra vágva
6 db gomba, feldarabolva (ha szárított, előtte vízben kell áztatni)
225 g sertéshús kockára vágva
1-2 evőkanál garnélarák (konzerv)
1 l tyúkhús leves
1 teáskanál só
100 g üvegtészta
1 evőkanál szójaszósz
1-2 evőkanál vörösbor ecet
2 szál tavaszi hagyma, 2 cm-es darabokra vágva
1-2 teáskanál szezámmag olaj
őrölt fekete bors

Elkészítés:
A felforrósított olajba tesszük a káposztát, gombát, sertéshúst és a garnélarákot. Kb. 3 percig nagy lángon sütjük, majd felengedjük a húslevessel, ekkor adjuk hozzá a sót is. Együtt felforraljuk és ki lángon 5 percig főzzük. Hozzáadjuk a tésztát és a szójaszószt. Újra felforraljuk, majd takarékon 20 percig főzzük. Ecet, hagyma és szezámmag olaj hozzáadása után még 2-3 percig főzzük. Melegen tálaljuk, tálalás előtt feketeborssal ízesítjük.

SAVANYÚKÁPOSZTA ÜVEGTÉSZTÁVAL

Hozzávalók:
1 kg savanyúkáposzta
100 g üvegtészta
100 g sertéshús
1 fej hagyma
3 evőkanál olaj
fél evőkanál só
fél evőkanál cukor
fél evőkanál szójaszósz

Elkészítés:
A tésztát kb. 5 percig meleg vízben áztatjuk. A felforrósított olajon üvegesre dinszteljük az apróra vágott hagymát, hozzáadjuk az apróra vágott húst. Kevergetés közben kicsit átsütjük, ezután hozzáadjuk a káposztát, sót, cukrot, szójaszószt. 3-5 percig együtt sütjük az összetevőket, majd 1 csésze víz hozzáadása után további 5 percig főzzük. A tésztát is hozzáadjuk, felforraljuk együtt, majd még egy kis vizet adunk hozzá, hogy a tészta is megpuhuljon. Még 5 percig főzzük és melegen tálaljuk.